Előző
Következő
új cikk

Belföld

Mégis kinek a korrupciója? - Tíznél kevesebb érintett lehet

Népszava|2014. okt 17. 20:20, frissítve: 2014. okt 18. 18:25
[A+ A-]

Illusztráció/Thinkstock

Bizonyítékai vannak az amerikai nagykövetségnek arról, hogy a magyar kormányzathoz köthető személyek korrupciós ügyekben érintettek. Emiatt több, meg nem nevezett személy beutazását megtiltották az Egyesült Államokba, köztük - sajtóinformációk szerint - ott lehet a NAV elnöke, Orbán Viktor főtanácsadója és több Fidesz-közeli üzletember is. Az MSZP szombaton közölte: a testület szocialista elnöke összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. Szijjártó Péter külügyminiszter reggel a parlamenti pártok frakcióvezetőivel tudatta: a nagykövetség mindeddig nem közölte a magyar kormánnyal a korlátozás által érintett magyar állampolgárok neveit, és nem osztotta meg a döntés alapjául szolgáló hiteles információkat sem. A hvg.hu értesülése szerint az érintettek számláit zárolhatják, vagyis nem férhetnek hozzá az Egyesült Államokban levő vagyonukhoz.

A magyar kormányzathoz köthető személyek korrupciógyanús eseteiről szóló, hiteles információkhoz jutott a budapesti amerikai nagykövetség, ezért beutazási tilalmat rendeltek el az Egyesült Államokba kevesebb, mint tíz magánszeméllyel szemben - jelentette be tegnap André Goodfriend. Az USA budapesti ideiglenes ügyvivője szerint "ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". Goodfriend azonban a magánélet védelmét célzó amerikai törvényekre hivatkozva nem árult el neveket.

Több médium is átvette azonban a 444.hu azon - több, egymástól független forrásból megerősített - információit, amely szerint az érintettek között van a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) elnöke, Vida Ildikó, továbbá más sajtóhírek szerint a NAV két másik vezetője is. De Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke, valamint Habony Árpád, Orbán Viktor miniszterelnök nem hivatalos tanácsadója is érintett lehet. A lapunkhoz és más médiumokhoz eljuttatott helyreigazítási kérelmek alapján azonban sem Habony Árpádot, sem a Századvég vezetőit nem tiltották ki az Egyesült Államokból.

Az Indexnek Habony névtelenül nyilatkozó munkatársa azt mondta, a férfi a napokban az USA-ba utazik. Heim Péter asszisztense pedig lapunk megkeresésére közölte: az elnök tárgyalásai miatt nem ér rá nyilatkozni, a hétvégén pedig "pihenni szeretne", a jövő héten pedig külföldre utazik. Kérdésünkre, hogy Heim Péter kapott-e hivatalos értesítés arról, hogy korlátozták a beutazását az USA-ba, úgy reagált: nem nyilatkoznak az ügyben. A lapunk által megvizsgált amerikai kormányzati honlapokon (State Department, bevándorlási hivatal stb.) valóban nem szerepelnek tiltólistán a fent említett személyek.

Azonban az Egyesült Államokból kitiltott külföldi személyek neveit nem minden esetben hozzák nyilvánosságra. Például az ukrán válság következtében számos orosz állami vezető, politikus és üzletember beutazását is megtiltották, de az ő neveik sem nyilvánosak. Az amerikai ügyvivő által meg nem nevezett személyek mindegyikét behívták a budapesti nagykövetségre, hogy tájékoztassák őket a beutazási tilalomról, de volt, aki nem jelent meg a külképviseleten. Az atv.hu-nak név nélkül nyilatkozott az egyik érintett, aki ismert közéleti szereplő és élt az USA-ban is, cége pedig "kiemelt partnere a magyar kormánynak, az elmúlt években sokat szerepeltek a magyar sajtóban, mert nagy számban nyertek el közbeszerzéseket". A forrás szerint rajta kívül még legalább két személy ismert magyar üzletember.

Goodfriend azt is közölte, hasonló beutazási tilalmakat nem szoktak nyilvánosságra hozni, most viszont kénytelenek voltak lépni. Ugyanis a Századvég Gazdaságkutató tulajdonában lévő Napi Gazdaság csütörtökön azt közölte, hogy értesülésük szerint a NAV több "amerikai érdekeltségbe tartozó" intézménnyel és vállalattal szemben is adóhatósági vizsgálat folytat. Emiatt az amerikai fél állítólag arra készül, hogy "megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását". Az amerikai ügyvivő azonban kijelentette: az USA nagykövetségének nincs tudomása arról, hogy a NAV bármelyik Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen vizsgálatot folytatna, és emiatt semmilyen amerikai válaszlépésre nem került sor.

Goodfriendet péntek délutáni bejelentését megelőzően Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba, ahol a tárcavezető hivatalos diplomáciai jegyzék keretében arra kérte az amerikai ügyvivőt, hogy az USA bocsássa a magyar kormány rendelkezésére a korrupciógyanús esetekről szóló információkat. Később Szijjártó közölte, "amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben". Hozzátette: őt csak a hét elején tájékoztatta az amerikai döntésről az ügyvivő.

Goodfriend azonban úgy fogalmazott, már a múlt héten közölték az érintett magánszemélyek kitiltásáról szóló döntést Magyar Levente külügyi államtitkárral (amelyről ezek szerint Szijjártó nem tudott), de a külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson sem adták át bizonyítékaikat és nem nevezték meg az érintetteket. Az ügyvivő szerint elképzelhető, hogy együttműködnek a magyar kormánnyal ezen korrupciós esetek feldolgozásában, de Goodfriend szerint ehhez az is kell, hogy a magyar kormány lépéseket tegyen "az általa már ismert korrupciós ügyek vizsgálatában". Az ügyvivő itt valószínűleg a volt adóellenőr, Horváth András által nyilvánosságra hozott, állítólag hivatali úton eltitkolt, milliárdos áfacsalási ügyekre utalt.

Szijjártó egyébként jövő héten utazik Washingtonba, így az amerikai bejelentés időzítése nem lehetett véletlen. A közelmúltban Barack Obama amerikai elnök azon országok közé sorolta Magyarországot, ahol kormányzati támadások érik a civil szervezeteket. Obama ezzel az Ökotárs Alapítvány elleni hatósági hadjáratra utalt.

Hogy került a képbe a NAV?
Goodfriend szavai arra utalnak: összefüggés lehet a tavaly kirobbant NAV-botrány, és az általa említett korrupciós esetek között. A 444.hu informátorai arról számoltak be, hogy a magyar kormányhoz közel álló, illetve a kormánynak közvetlenül is dolgozó személyek az utóbbi másfél évben több esetben is megpróbáltak kenőpénzt szerezni Magyarországon befektető amerikai vállalatoktól.
Egy cég például uniós forrású, kutatás-fejlesztési támogatásra akart pályázni, de az illetékes szervek a pályázatot előbb formai okokra hivatkozva elutasították. Ezután viszont informálisan közölték a cég vezetésével, hogy "megfelelő tanácsadók" alkalmazásával - akik tényleges munkát nem végeztek a megbízási díjukért - a vállalat nyerhet a pályázaton. Egy másik esetben arra kértek egy amerikai céget, hogy az állami megrendelésekért cserébe irassanak tanulmányt egy kiválasztott magyar céggel.
Utóbbi arra kérte az amerikaiakat, hogy inkább írják meg maguk a tanulmányt, hogy a teljesítési igazoláshoz legyen mit csatolni. Az Egyesült Államokban egyébként a hazai cégek ellen is eljárás indulhat, ha külföldön korrupciós tevékenységet folytatnak. Valószínű tehát, hogy az érintett amerikai cégek megtagadták a kenőpénzek kifizetését, a kísérletről pedig bejelentést tettek az amerikai hatóságoknál.
A Magyarországon működő amerikai vállalatokat is tömörítő Amerikai Kereskedelmi Kamara érdeklődésünkre azt közölte, hogy "foglalkoznak az üggyel", de egyelőre nincsenek konkrét információik, és az USA kormányától sem kaptak hivatalos megkeresést. A magyar állam 2012-14 között hét amerikai céggel kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyek egy részét még államtitkárként Szijjártó Péter írta alá.

Molnár Richárd

A történet szombaton folytatódik: a szocialisták szerint az ügy miatt üléseznie kell a nemzetbiztonsági bizottságnak.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2 3

Lájkoljon minket a Facebook-on is!