Előző
Következő
új cikk

Belföld

Önmaga koronázására készül Orbán

Népszava|2014. dec 11. 05:00
[A+ A-]

Áder János államfő és Orbán Viktor kormányfő – az elnök jogkörei már ma is erősek, a személyen is múlik, hogyan él velük FOTÓ: NÉPSZAVA

Bár Orbán Viktor a napokban azt állította, nincs már jelentősége a kétharmadnak a következő években, a minősített többség információink szerint kulcskérdés a kormányfő számára. A prezidenciális rendszer alapjait érintő "építkezés" zajlik ugyanis a Miniszterelnökségen, ezért van szükség a Lázár János által vezetett hivatalhoz központosítani a különböző szakpolitikai és gazdasági hatásköröket, melyek aztán gyakorolhatatlanná válnak majd államfői jóváhagyás nélkül - állítják a Népszava kormánypárti forrásai. Úgy tudjuk, Orbán az elmúlt időszak fejleményei és pártja népszerűségvesztése miatt egyre biztosabb abban: 2017-ben átülne az államfői székbe, s megerősített elnöki jogkörökkel irányítaná a kormányzást.

A veszprémi időközi választás tétjét firtató kérdésre Orbán Viktor a múlt heti rádióinterjújában azt állította, a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer olyan problémát, amelyet 2010-2014 között ne oldottak volna meg a kétharmaddal. Csakhogy a Népszava kormánypárti forrásai szerint a miniszterelnök éppenséggel az alaptörvény újabb, átfogó módosítására készül, méghozzá az államfői jogkörök kiszélesítése, s a prezidenciális rendszer korábban tagadott bevezetése céljából.

Több forgatókönyvet is kidolgozott már Orbán arra, miként menekítse át hatalmát az eddigi és a jövőben várható népszerűségvesztés "orvoslására" - állítják forrásaink, akik szerint a kormányfő legújabban az alaptörvény és a kormányzati struktúrát meghatározó törvények módosításával a mai miniszterelnöki jog- és feladatkörökkel ruházná fel a mindenkori köztársasági elnököt. E jogi konstrukció Európa legerősebb elnöki rendszerét eredményezheti, amelyben a mai Miniszterelnökség alá rendelt, az utóbbi időben egyre gyarapodó döntési jogkörök - amelyek a kormányzati koordinációtól a külpolitika legfontosabb, uniós politikát érintő kérdéseiig terjednek - lényegében egy "gyenge végrehajtó apparátussá" lépnének vissza, egy a mainál szintén gyengébb miniszterelnök irányítása alatt.

Megírtuk: négy és fél év alatt nyolcszorosára nőtt a Miniszterelnökség létszáma, és a kancelláriát vezető Lázár János miniszter kezében immár több mint 110 kormányzati feladat összpontosul, a polgári titkosszolgálatok irányításától egészen a vidékfejlesztésig, vagy éppen a brüsszeli diplomáciai testület irányításáig. Eközben a kormánypárti, illetve a kabinettagoktól elhangzott nyilatkozatokból folyamatosan megerősítést nyer: Orbán nélkül ma lényegében egyetlen szakpolitikai döntés sem születhet. Magyarán hiába felelnek névleg miniszterek a rájuk bízott területekért, a kormányfő a végletekig központosította hatalmát. S noha a szakértők állítják: egyetlen elnöki vagy félelnöki rendszer sem működik parlamenti többség nélkül, azaz a választói akarattal szemben nem tud kormányozni egyetlen államfő sem, valójában már ma olyan komoly, a gazdaságot és a jogalkotást érintő kérdéskörök kerültek a kormány, illetve a kormányfő rendeleti jogkörébe, melyek blokkolásával az ország lényegében működésképtelenné válna.

Éppen egy ezekre ható alaptörvényi funkció alkotmányjogi előkészítése zajlik jelenleg információink szerint a kancellária egyes műhelyeiben, Orbán ugyanis "a legrosszabbra kíván felkészülni", méghozzá azzal a kommunikációs trükkel, hogy a mindenkori, pártok fölött álló államfőre bízná a politikai kormányzás kontrollját, természetesen az ország stabilitása érdekében.

Emlékezetes, Orbán néhány éve (2012-ben) a Kúrián éppen ilyen érveléssel állt elő, amikor elárulta: az alkotmányozás során számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. Akkor úgy fogalmazott: "mi a parlamentarizmust ismerjük, ehhez értünk, s valószínűleg nem rendelkezünk azzal a képességgel, amellyel kezelni tudnánk a legitimáció szempontjából egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer egymáshoz való viszonyából fakadó konfliktusokat". Csakhogy a most előkészíteni tervezett alkotmány- és jogszabály-változtatások - forrásaink szerint éppen azt szolgálnák, hogy az államfő, mint a pártpolitikai fölött álló személy erőteljesebb kontrollt gyakorolhasson a parlament, sőt, a "politikai szempontoktól elvonatkoztatni képtelen" kormány fölött. Mindezt pedig 2017 után az elnökválasztás közvetlenné tételével, magyarán egy megerősített államfői legitimációval támasztaná alá Orbán.

Az államfő-választás közvetlenné tételét érintő felvetés azért is hátborzongató, mert lapunk is beszámolt arról, hogy a nyáron egy rejtélyes felmérést készített a Forsense Intézet az európai parlamenti választások után arról, milyen fogadtatása lenne, ha átalakulna Magyarország közjogi berendezkedése és a köztársasági elnököt közvetlenül választanák. Az Index írta meg, hogy a rendszeres állami megbízásokhoz jutó cég nem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt a kutatás megrendelője, csak annyit közölt, hogy nem a Miniszterelnökség. A felmérés arra keresett választ, hogy a választók továbbra is a parlamentre bíznák-e az elnök megválasztását, vagy jobbnak tartanák, ha közvetlenül szavazhatnának az államfő személyére. Rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek a válaszadók a köztársasági elnök tevékenységével, és hogy Áder Jánost, Sólyom Lászlót, Bajnai Gordont, vagy Orbán Viktort látnák szívesebben államfőként. A kutatás eredményeiről máig nem publikáltak semmit. Ráadásul a közvetlen elnökválasztás bevezetésében partnerekre találhat az ellenzéki pártok körében is. A szocialistáktól sohasem volt idegen az államfő nép általi választásának gondolata; a rendszerváltáskor az egykori MSZMP még ebben a konstrukcióban gondolkodott, de emlékezetes az is, amikor 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök - amerikai tanácsadókra hallgatva - bedobta a közvetlen elnökválasztás ötletét. De a mai MSZP-ben is vannak, akik támogatnák a közvetlen államfő-választást, épp azzal az indokkal, hogy ezáltal megakadályozható lenne Orbán 2017-es elnökké választása. A Fidesz elnöke azonban 2017-ben még a mostani szabályok szerint - parlamenti választással - ülne át az államfői székbe, majd ezután módosítanák az alkotmányt, bevezetve a közvetlen elnökválasztás intézményét.

Megírtuk azt is: lényegében egy új hatalmi berendezkedés megteremtésének igényéről beszélt Orbán már Tusnádfürdőn. Az elhíresült, illiberális beszédben elhangzott: a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre ítélt a rendszer, amin változtatni kell. Tovább nem elodázható feladatként jelölte meg "annak az államnak a kitalálását, ami a leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni", s Orbán azt is egyértelművé tette, ez a jogállami berendezkedés átstrukturáláslávával jár majd. Terveit illetően azt mondta, "a jövő lényege, hogy bármi megtörténhet. És a bármit elég nehéz definiálni."

Ma is jelentős államfői jogkörök
- Kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
- A Magyar Honvédség főparancsnoka
- Képviseli Magyarországot itthon és külföldön
- Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
- Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein
- Törvényt, törvénymódosítást, új alkotmányt, valamint alaptörvény-módosításokat kezdeményezhet
- Országos népszavazást kezdeményezhet, kitűzi az országos referendumokat
- Kitűzi az országgyűlési, az önkormányzati, valamint az európai parlamenti voksolás időpontját
- Különleges jogrendet érintő döntéseket hozhat, rendeleti úton
- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha az nem fogad el időben költségvetést
- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg
- A parlament által elfogadott alaptörvényt és alaptörvény-módosításokat, az azok megalkotására vonatkozó eljárási követelmények sérelme miatt megküldheti az Alkotmánybíróságnak (Ab)
- Az elfogadott törvényeket, törvénymódosításokat megküldheti az Ab-nak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, azaz alkotmányos és politikai vétót is emelhet
- Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére
- Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Költségvetési Tanács elnökét, és az önálló szabályozó szervek vezetőit
- Kinevezi a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, valamint a tábornokokat
- Megbízza az egyetemek rektorait
- Megerősítheti tisztségében az MTA- és az MMA elnökét
- Elismeri a nemzetközi szerződések kötelező hatályát
- Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket
- Kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz
- Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát
- Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben

Szakértők: nincs is alkotmánymódosítási kényszer

A Népszava még nyáron, a kormányfő tusnádfürdői beszéde után szakértőket kérdezett az elnöki rendszer bevezetésének esélyeiről. Az ott bejelentett "új hatalmi berendezkedés" ugyanis már egy prezidenciális szisztémára utalt. Mindehhez csak apróbb alkotmány- és törvénymódosításokra van szükség - állította akkor a jogszociológus. Fleck Zoltán úgy vélte, amennyiben a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi az államfőválasztást, azzal lényegében már félelnöki, vagy akár teljesen prezidenciális rendszer vezethető be Magyarországon. Alapvetően minden olyan hatáskör, ami az elnök parlament-ellenőrző és -kontrolláló szerepkörét erősíti, párhuzamosan növeli az államfői pozíció súlyát is - mondta a felvetésre Fleck.

Általában a Franciaországban történt államfői hatáskörváltozásokat szokták példaként hozni, azt azonban rendre elfelejtik, hogy más nemzeti hagyományok, más köztársaság-kultúra jellemző a franciákra, mint a magyarokra. Ott ugyanis az egyszemélyi irányítású és befolyású államszervezet nem okozta a köztársaság válságát, ellenben nálunk már ma is a független hatalmi ágak szétválasztásának krízisét éljük, a kormány és a parlament, illetve az igazságszolgáltatás nem képesek kölcsönösen ellenőrizni egymást - emlékeztetett. Fleck szerint ebből következik, hogy az elnöki rendszer felé való elmozdulásnak a mai viszonyok ismeretében egyetlen célja lehet: Orbán karrierálma, illetve személyes ambíciója, amely már saját pártja bukása utánra is szól. A jogszociológus ugyanakkor úgy vélte, már ma is erőteljes államfői hatásköröket ír elő az alaptörvény. "Annak, hogy ma közjogi értelemben mégsem domináns az elnök, inkább személyes és politikai okai vannak" - fogalmazott, utalva arra, hogy az államfő lényegében bármikor akadályozhatja a törvényalkotást. Fleck szerint éppen ezért az államfői intézmény inkább azzal erősödhetne, ha a Fidesz-KDNP közvetlenné teszi a köztársasági elnök megválasztását, azaz a jövőben az államfő személyéről nem a parlament dönt majd, hanem a választópolgárok. Ez ugyanis megváltoztatja majd a mindenkori államfő legitimitását, aki nyilván bátrabban gyakorolhatja jelenlegi, akár a törvényalkotás tartalmi befolyásolására is képes jogköreit, mondván: a politikai váltógazdaság fölött áll.

Ezzel értett egyet még a nyáron Szentpéteri Nagy Richard is, aki lapunknak arról beszélt, az elnöki rendszer felé ellépés valóban várható. Ám a politológus szerint nem a szó valódi értelmében vett elnöki rendszer készül, mint az amerikai vagy az argentin, ahol nincs miniszterelnök, csak elnök, hanem az úgynevezett "félelnöki". Az elnevezés Maurice Duverger nevéhez fűződik, aki a francia prezidenciális rendszerre dolgozta ki a fogalmat, amelyhez hasonló Magyarországon, a köztársasági kultúra különbözőségei miatt nem jöhet létre. Noha Szentpéteri szerint Orbán már 2010-ben szívesen lett volna államfő, pártja támogatottsága miatt erre nem volt szüksége hatalmon maradásához. Ugyanakkor a 2017-es államfőválasztásra világosan kiderül majd, hogy valóban félelnöki rendszerben gondolkozik-e Orbán. Szentpéteri szerint sem szükséges ehhez közjogi értelemben "tovább menni", nincs alkotmánymódosítási kényszer, sőt, az államfőválasztás közvetlenné tétele is ráér még egy elnöki ciklust. Emlékeztetett, Putyinnak sem volt, illetve nincs szüksége ehhez alkotmánymódosításra, a francia Charles de Gaulle pedig szintén csak az első, hétéves elnöki ciklusa után írt ki - alkotmányellenes - népszavazást arról, hogy közvetlenül válasszák-e a köztársasági elnököt. Ugyanezt Orbán is eljátszhatja - vetette fel Szentpéteri.

Népszava-össszeállítás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!