Előző
Következő
új cikk

Belföld

"Személyre szabjuk a kezeléseket"

Népszava|2014. dec 17. 05:08
[A+ A-]

Kardkovács Zsolt szerint az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta lehetőségeket FOTÓ: Népszava

A diabétesz Magyarországon népbetegségnek számít: a regisztrált cukorbetegek aránya a felnőtt népességben eléri a 10 százalékot. Körükben kétszeres a stroke és háromszoros a légúti megbetegedések kockázata. A betegszám emelkedésével járó egészségügyi kiadások jelentős terhet rónak a hazai ellátórendszerre. A diabétesz hatékony kezelésében jelenthet segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, 406 millió forint Európai Uniós támogatásból megvalósult, személyre szabott egészségügyi ellátást támogató megoldása, a Medic Sphere. A kutatásról és az újszerű informatikai megoldásról dr. Solt Katalint, a BGF tudományos rektorhelyettesét és Dr. Kardkovács Zsoltot, a U1 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- Mi az oka annak, hogy világszerte nő a cukorbetegek aránya, és mára már népegészségügyi problémát jelent?

- S. K.: Az okokat a nemzetközi egészségügyi szervezetek és a hazai szakértők egyaránt az életmód változásával magyarázzák. A kevés mozgás, az elhízás/túlsúly, az egészségtelen étkezés egyformán növelik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

- Milyen gazdasági és társadalmi következményei vannak a diabétesz magas arányának?

- S. K.: Szerintem a legfontosabb az életminőségre gyakorolt hatás – a betegek és közvetlen környezetük jóléte, (vagy jól-léte) mindenképpen romlik a fegyelmezettebb életmód, a szövődményektől való félelem, illetve a testi-lelki fájdalom következtében. Vannak egyéb, pénzben vagy más anyagi értékekben kifejezhető veszteségek is. A betegek saját jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek a betegséggel összefüggő tételekre költeni: gyógyszerekre, kezelési eszközökre, diétára, orvosra. Az egészségügyi ellátórendszerben pedig egyre több emberi és tárgyi erőforrást kell a diabétesz kezelésére fordítani. Mivel a diabétesz nem gyógyítható, ezért a kezelés tartósan köt le társadalmi erőforrásokat.

- A 2012-ben indult projekt során több százezer adatot dolgoztak fel, a betegek kórtörténetének átfogó ismeretével, összetett környezeti vizsgálatokon keresztül. Melyek voltak a tanulmány legmeglepőbb vagy épp legtanulságosabb eredményei?

- S. K.: A diabéteszre vonatkozó egészségügyi adatok azért is nehezen elemezhetőek, mert a betegeket gyakran más elsődleges diagnózissal kezelik. A legnehezebb feladat épp az volt, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázisból kiszűrjük a cukorbetegeket. A betegséggel kapcsolatos költségek elemzése során nem csak az ellátórendszer, hanem a betegek és más érintettek ráfordításait is igyekeztünk felmérni. Ebből az derült ki, hogy a kiadások csaknem fele a betegeket terheli. A másik tanulságos eredménye a kutatásnak, hogy a betegek leginkább egy jobb, hatékonyabb gyógyszerért lennének hajlandóak többet fizetni. Ugyanakkor ennek a fizetési hajlandóságnak erősen határt szab jövedelmük.

- A Magyarországon élő cukorbetegek inkább a gyógyszeres kezelést, vagy az életmódváltást részesítik előnyben, esetleg korosztályonként eltérő a hozzáállás?

- S. K.: A betegek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy az életmódváltás a betegség kezelésében legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. Még a diéta betartásának fontosságát sem mindig látják be, illetve hajlamosak abba az illúzióba ringatni magukat, hogy ha a gyógyszert beszedik, már mindent megtettek. A rendszeres mozgás szükségességét csak kevesen veszik komolyan. Ezért a szükségesnél több betegnél alakulnak ki szövődmények, amelyek visszafordíthatatlan folyamatot jelentenek. A kezelésben legalább olyan fontos lenne a képzés, a rendszeres életmód-tanácsadás, mint az orvosi ellátás biztosítása. Ezért gondoljuk azt, hogy a diabétesz kezelését egy komplex betegút szervezéssel kellene megoldani, a magyar egészségügyben is ismert gondozási rendszerrel.

- A kutatás kiterjed arra is, hogy az egészségügyi rendszer mit tehet a megelőzés érdekében?

- S. K.: A betegség-megelőzés elsősorban nem az egészségügyi ellátórendszer feladata, hanem össztársadalmi ügy. Az egészségügyi szakemberek adhatnak tanácsokat, végezhetnek szűréseket, tarthatnak felvilágosító előadásokat, de ha a közoktatás, a szociális ellátórendszer, a média nem kapcsolódik be aktívan ebbe a folyamatba, akkor a megelőzés nem lehet hatékony. A kutatás eredményeként meg lehet határozni azt a megtakarítást, ami a betegség megelőzésének hatására keletkezik.

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

- Miért volt szükség a Medic Sphere – az ellátórendszert támogató informatikai rendszer - kidolgozására?

- K. Zs.: Magyarországon, de világszerte is jellemző probléma, hogy az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta lehetőségeket, az adatok elvesznek az intézmények sűrűjében. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire sok adat keletkezik nap mint nap az orvos-beteg találkozók alkalmával, sőt, egyre inkább az otthoni okos eszközök használatával is. Ezek emberi feldolgozása önmagában is kihívás, ha nem lehetetlen, miközben ott rejtőzik benne a következő évek kutatási sikereinek sora. Ezért mi nem a rendszer tetejéről, a központi adatbázisok felől, hanem közvetlenül az orvos-beteg találkozók adatai felől közelítettünk, így az adatok kevésbé torzulnak, az összefüggések közelebb állnak az adatok forrásához, vagyis a beteghez, a betegséghez. Ez nem igazán jellemző hozzáállás, mert a nagy informatikai fejlesztések inkább a központi adatbázisokhoz kapcsolódnak.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!