Előző
Következő
új cikk

Sport

Homályos a TAO-támogatás rendszere

Népszava-összeállítás|2015. okt 8. 05:53
[A+ A-]

A felcsúti Pancho Aréna 3,8 milliárd forintba került, ebből 2,66 milliárd volt a TAO-támogatás FOTÓ: NÉPSZAVA

A társasági adókedvezményből (TAO) eddig több százmilliárd forint folytba az öt látványsportág kasszájába. A kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és természetesen a labdarúgás éves szinten több tíz milliárd forint kiegészítő támogatáshoz jut. Ám, az így befolyt összegeket ellenőrizni szinte lehetetlen.  Az egyes szövetségeknél többen dolgoznak a TAO-részlegeknél, de rejtély, miért kell ekkora apparátus.

Az Orbán-kormány döntése értelmében a 2011-es évtől öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) is részesülhet a társasági adókedvezményből (TAO). De mi is ez pontosan? Magyarországon működő minden nyereséges vállalkozásnak társasági adót kell fizetnie, ötszáz millió forintig tíz százalékot, afölött tizenkilencet. Ezek a cégek maguk dönthetik el, hogy az államkasszát, vagy valamelyik kedvenc sportklubját, vagy szövetségét támogatják-e. Felajánlásban részesülhetnek országos sportági szakszövetségek, a látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezetek, látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság.

A TAO nyomán a kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a labdarúgás éves szinten több tíz milliárd kiegészítő támogatáshoz jut, melynek elsősorban az utánpótlás- és létesítményhelyzetet hívatottak javítani. A 2011-es, valamint a 2012-es évben az öt látvány-csapatsportág mintegy 33 és fél milliárd forinthoz jutott. A labdarúgó szövetség több mint 19, a kézilabda szövetség közel 6, a kosárlabda szövetség 3,2, a jégkorong szövetség 2,3 a vízilabda szövetség pedig 2,2 milliárd forinthoz jutott. Összesen pedig csaknem 267 milliárd forint áramlott az öt sportágra – mondta a sportért felelős államtitkárság a Magyar Időknek. A labdarúgásban a létesítményfejlesztés a leglátványosabb. Részben a társasági adókedvezményből (sz)épült az arénája a Ferencvárosnak, a Debrecennek, valamint a felcsúti Puskás Akadémiának is.

A magyar kézilabda már más kávéház. A sportág rendre szállítja az eredményeket, főleg klubszinten. 2011 óta csak a 2014/2015-ös szezonban fordult elő az, hogy honi csapat ne nyerjen nemzetközi kupában. Igaz, most is hajszálon múlott. Az MVM Veszprém férfi csapara a Bajnokok Ligája döntőjéig menetelt, ahol a Barcelonától szenvedett vereséget. Előtte kétszer is a győri lányok hódították el a legrangosabb európai kupasorozat serlegét. Előző hét pénteken Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke elmondta a sportágnak szüksége lenne öt-hat nagyméretű, legalább 8000 férőhelyes arénára. Jelenleg ennek a követelménynek csak a budapesti Papp László Sportaréna és a debreceni Főnix Csarnok felel meg.

Kocsis szerint így szükség van például a Veszprém Aréna bővítésére vagy az építés előtt álló új szegedi aréna áttervezésére. Ezen kívül hatvan munkacsarnokot szeretnének építeni 2018-ig, évente 20-20 beruházással, de Vác, Orosháza, Dunaújváros, Siófok és Szentgotthárd is 1000-4000 fős csarnokot kapna. Miután a kézilabda sikersportág, az új arénákra ez esetben valóban szükség lenne, de arra nem kapunk magyarázatot, hogy a labdarúgásban mi szükség milliárdokat adópénzekből stadionok építésére fordítani.

A jégkorongba korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több pénz áramlott, amelynek kézzelfogható eredményeit is tapasztalhatjuk: a szabványméretű pályák száma ma már 19, jelenleg 4400 igazolt hokis található az országban. Az utánpótlás-nevelés jó példája az idei krakkói diadal, ahol a magyar válogatott ismét kiharcolta a világelitbe jutást: hat olyan játékos is ott volt Lengyelországban, akik a szapporói csoda idején még csak az U14-es, illetve U16-os korosztályban korongoztak.

A kosárlabdázók is új csarnokokkal gazdagodtak, ráadásul Romániával közösen hazánk adott otthont a női Európa-bajnokságnak is. A mieink a D csoport utolsó helyén végeztek, egy győzelem mellett három vereséget szenvedtek. Vízilabdában is sikerült a hazacsábítani nagyágyúinkat, - többek között - ennek is volt köszönhető, hogy a Bajnokok Ligájában először fordul elő, hogy két csapatunk (Eger, Szolnok) is ott volt a hatos döntőben. Előbbi az ötödik, míg a Tisza-partiak a hatodikok lettek.

Mint látható, a TAO-rendszernek több előnye van, részben infrastrukturális szempontból. Ugyanakkor a TAO-pénzek ellenőrzése rendkívül nehéz, szinte lehetetlen. Ugyanis a sportszervezetek és a minisztérium szerint nem közpénzek, így felhasználásukról bármilyen tájékoztatás a gazdasági társaságok üzleti érdekeit sértené. Így a pénzáralmás örökre homályban marad. Az egyes szövetségeknél jelentős, többfős apparátus dolgozik csak azzal a feladattal, hogy e támogatást ellenőrizzék. Rejtély, mi szükség ennyi alkalmazottra, s ez is a támogatások rendszerének átláthatatlanságát mutatja.

A színház daganata a TAO?

Nemcsak az öt látványsportág részesülhet a társasági adókedvezményből. 2012-ben például az Előadó-művészeti Iroda adatai szerint 11 milliárd 622 millió forint jutott különböző színházi és előadó-művészeti szervezetekhez, tavaly pedig már 17 milliárd áramlott be. Ám, a TAO-nak nem mindenki örül. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint ez a szakma daganata. Ugyanis a TAO-támogatáshoz igazolni kell a jegyeladásokat, ezért trükközés folyik. „Léteznek kimondott TAO-előadások, színháznak álcázott TAO-s rockkoncertek, amelyek kizárólag a nézettségre mennek, hogy igazolható legyen a magas jegyeladás. Így jogossá válik a támogatás. Emiatt fel is hígult a kínálat” – nyilatkozta a Magyar Időknek Vidnyánszky. A Nemzeti Színház igazgatója elmondta, ők nem élnek a társasági adókedvezménnyel.



Lájkoljon minket a Facebook-on is!