Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Womex: népzenei kapu a világra

Népszava|2015. okt 21. 05:45
[A+ A-]

Október 21. és 25. között Budapesten rendezik meg a népzenei, világzenei színtér legnagyobb szakmai találkozóját, koncertsorozatát és vásárát, a Womexet, amelyre több mint 90 országból 3000 delegált érkezik. A programról és a magyar világzene nemzetközi lehetőségeiről a nyitókoncerten fellépő Palya Bea énekesnőt, illetve a fesztivált szervező Hangvető művészeti igazgatóját, Liber Endrét kérdeztük.

Az idei budapesti Womex már a huszonegyedik a sorban. A rendezvény alapítója és jogtulajdonosa a berlini Piranha Arts, amely már a nyolcvanas évek végén felismerte: a hagyományos népzenei kultúrákban gyökerező, de egyébként műfajilag sokféle zenei irányzatnak kell egy gyűjtőfogalom – ez lett a world music, azaz világzene. „A zenei szakemberek célja egy új zenei marketing fogalom, egyben a lemezboltokban a vevőket orientáló új kategória bevezetése volt. Erre aztán egy komplex iparági szegmens épült rá, világzenei kiadókkal, fesztiválokkal, szakmai vásárokkal, szaklapokkal, tévé- és rádióműsorokkal” – magyarázza Liber Endre.

Az 1994-es első Womexen is volt már magyar fellépő: az Ökrös együttes. A magyarországi táncház-mozgalom egyértelmű sikere, a külföldön bemutatkozó magyar zenekarok produkciói jelentős érdeklődést váltottak ki a nyugat-európai országokban. Liber Endre szerint „ahogy az idei Womex az első a mi térségünkben, úgy a Muzsikás együttes 2008-as Womex zenei életműdíja is egyedülálló jelenség volt, egész Európát tekintve. Rajtuk kívül addig mást nem díjaztak az öreg kontinensről.Az idei magyar rendezés közvetlen előszobája a 2011-es koppenhágai nyitóünnepség magyar szervezésének sikere, és benne a Hungarian Heartbeats című gálakoncertnek a szakmai sikere lehetett.”

A budapesti Womex szervezési munkái 2014 elején kezdődtek – azt követően, hogy az állami támogatás ténye napvilágra került. A világon ugyanis mindenhol önkormányzati, tartományi vagy állami támogatás, illetve ezek különböző variánsai kellenek ahhoz, hogy egy ilyen nagy volumenű, több mint 90 országból érkező, 3000 delegáltat kiszolgáló rendezvény létrejöhessen. A Hangvető stratégiai partnerei: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a közmédia, a PAGEO Alapítvány és a Müpa. „A cél ugyanis közérdekű” – folytatja Liber Endre.

„A legszélesebb szakmai összefogással, az eddig említett intézményeken kívül az A38 hajó, a Fonó és a Hagyományok Háza aktív részvételével elérni, hogy a magyar nép- és világzene legjobbjai bekerülhessenek a nemzetközi koncert-körforgásba.” A koncerthelyszínek mellett a világzenei vásár közel 300 standjának a Bálna ad otthont. A Womex egyébként egyfajta franchise rendezvényként, szerződésben szigorúan rögzített forgatókönyv szerint valósul meg: a rendező ország képviselője, ez esetben a Hangvető és a Piranha Arts munkatársai közötti folyamatos egyeztetések alapján.

„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél több hazai zenekar megmutathassa, mit tud. Sikerült összehoznunk, hogy a Womex október 21-i nyitónapja előtt közvetlenül sor kerülhet tíz magyar zenekar bemutatkozására a Fonóban, a Womexre Budapestre érkező külföldi szakembergárda előtt. Ezek a koncertek egyébként mindenki számára látogathatóak lesznek. A Womex hivatalos programjába pályázat útján lehetett bekerülni. Az 1300 pályázóból a friss Magyar Örökség-díjas Balogh Kálmán és Lukács Miklós alkotta Cimbalomduó került be a Womex showcase-koncertek 65 produkcióból álló mezőnyébe. A Müpa Fesztivál Színház Duna Club színpadának műsorába is bekerült még két magyar zenekar: Herczku Ági és a Banda, valamint a Buda Folk Band. Ráadásul a szintén pályázati úton elnyert nyitó gálakoncert szereplői is magyarok lesznek, egy kivétellel” – mondja Liber Endre.

A Womexet megnyitó gálakoncert – Gipsy Heartbeats címmel – a kárpát-medencei romák kivételes, a zenei hagyomány éltetésében és megújításában játszott szerepe előtt tiszteleg. A műsorban az oláh cigány énektől, tánctól és zenétől, Észak-Kelet Magyarország vonósbandáinak hagyományos repertoárján át a tradícióból kiinduló, de a legújabb városi zenei trendekhez alkalmazkodó produkciókig terjed a spektrum. Sőt egy zseniális belga szintó cigány muzsikus is a fellépők között lesz. A névsor a következő: Oláh Attila, Lakatos Mónika és a Romengo, Tcha Limberger, Palya Bea és zenekara, Radics Ferenc, valamint Pál István Szalonna és Bandája. Az előadáshoz szervesen hozzátartoznak Szentandrássy István festőművésznek a koncertprogramhoz illeszkedő alkotásai, amelyeket a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének hatalmas operafóliájára kivetítve láthat a közönség.

A nyitó gálaest egyik főszereplőjét, Palya Bea énekesnőt arról kérdeztünk, hogyan épülnek egymásra zenéjében a magyar, zsidó (szefárd), cigány, bolgár és keleti dallamrétegek. „A magyar népzene volt a bölcső, ez a zenei anyanyelvem” – mondja Palya Bea. „A falumban, Bagon a Muharay Népi Együttes tagja voltam, ott tanultam énekelni meg táncolni, szenvedélyes tanároktól. De aztán más nyelveket is akartam beszélni. Kamaszként a moldvai dalok mellett faltam a cigányzenét, főleg Bari Károly és Martin György gyűjtéseit. Hamar jött a bolgár zene is: egy szófiai utam során kazettákat vásároltam. A szefárd dalok pedig pár évvel később találtak rám.

Mindebből a sokféle zenéből magamba szívtam, amennyit tudtam, illetve időről időre visszatérek ezekhez, mint forráshoz inni. De a lényeg, az én valódi erőm az, hogy új dalokat tudok csinálni, a tradicionális zenék talajából én valami újat tudok növeszteni. Lenyúlok a lelkem legmélyebb rétegeibe, a közös alaprétegbe, onnan hozom fel a dalnak való anyagot. Személyesek a dalaim, de a dalban szereplő én bárki lehet. Szóval ez a rengeteg tanult dolog a lényemben egyesül, a dalokon pedig átüt a kapcsolódás, a közelség vágya.”

Palya Bea szerint az idei Womex jelentősége, hogy „a világ bekopog hozzánk, mi ajtót nyitunk. Találkozás, kölcsönhatás: mi megmutathatjuk magunkat, és megnézhetjük azt, hogy a többiek mit hoznak ide. Engem nagyon érdekel a sok jó zenész, énekes, zenekar, akik a Womex alatt itt fognak játszani, már készítem a fülemet. A menedzserek, producerek is remélem, hogy nagyon jól fogják magukat érezni, és aztán sok magyar zenésszel szeretnének majd együtt dolgozni. A magyar zenészeknek (magamat is beleértve) pedig nagyon drukkolok, hogy ami belőlünk ebben az öt napban látszani és hallatszódni fog, az sokszorozza meg a lehetőségeinket, nyíljanak ki újabb kapuk.”

Retkes Attila írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!