Előző
Következő
új cikk

Belföld

Tovább csökkenhet a bizalom az EU-ban a menekültválság hatására

MTI|2015. nov 12. 11:46
[A+ A-]

Ők ketten is az "okok" Fotó: Carl Court/Getty Images

Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban (EU) a menekültválság hatására - állapította meg a Political Capital (PC) a legfrissebb tanulmányában.

Az intézet a politikai bizalom természetét és változását vizsgálta, a kutatás pedig azt mutatja, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt - áll a tanulmányban. Hozzátették: a bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. 

A PC tíz pontban foglalta össze megállapításait. Ezek szerint az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom. Európában ma a bizalmatlanság dominál, a bizalom leginkább azokban az országokban csökkent, amelyeket a gazdasági válság és annak következményei a legsúlyosabban érintettek. A válság azonban a PC szerint nem okolható önmagában: a gazdasági nehézségek csupán felgyorsították a bizalmatlanság növekedését.

Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny, ugyanakkor a tanulmány rögzíti: az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti. A tanulmányból kiderült, hogy Magyarországon idén májusban az emberek 56 százaléka bízott az EU-ban, míg 36 százalék a kormányban, valamivel több mint 30 a parlamentben és kevesebb mint 20 százalék a pártokban.

Az elemzés kitér arra is, hogy "bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket (közvetlenül vagy közvetetten) maguk választanak". A legkevésbé a nemzeti parlamentekben, kormányokban és pártokban bíznak az európai polgárok, leginkább pedig a hadseregben, a rendőrségben. A szocio-demográfiai változók általánosságban kevéssé jósolják be a bizalmat. Az iskolázottság kivételt jelent: az alacsony iskolai végzettség jellemzően alacsony bizalmi szinttel jár együtt. A bizalom erősen összefügg a szubjektív jóléttel: akik elégedetlenek az életükkel, azok jellemzően nagyon bizalmatlanok.

A kutató cég a bizalom mértéke szerint négy országcsoportot különböztet meg. Magas a bizalom mértéke a skandináv országokban, Hollandiában és Svájcban. Közepes mértékű a bizalom Belgiumban, Németországban, Észtországban, az Egyesült Királyságban és Írországban. Átlag alatti a bizalmi szint Csehországon, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Franciaországban. Bulgária, Ciprus, Lengyelország, Portugália, Szlovákia lakosai esetében a bizalom mértéke extrém alacsony.

A kutatás alapját az Eurobarometer és a European Social Survey közvélemény-kutatások adatai, valamint a menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázatait terjesztő Twitter üzenetek és hálózatok elemzése jelentették.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!