Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Paks II. veszélyei - Uniós pénzek pórázán

Népszava|2015. dec 9. 05:21
[A+ A-]

A beruházások számának csökkenése lesz az első figyelmeztető jel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

A magyar gazdaság kilátásai attól függenek, hogy milyen mértékben sikerül egy-egy gazdasági évben az uniós pénzek lehívása. Ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A függőség hatását már jövőre és azt követően is megtapasztalhatjuk - derült ki a KFIB elemzéséből.

Hiányosnak a fenntartható növekedés alapjai hazánkban. Ezt a megállapítást tartalmazza minden Magyarország növekedési esélyeiről szóló jelentés. A Magyar Nemzeti Bank, a mérvadó gazdaságkutatók véleménye között csak árnyalatnyi a különbség. Tegnap hozzájuk csatlakozott a a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, Romhányi Balázs ügyvezető ismertette a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány megrendelésére készült elemzésüket a költségvetés 2015 és 2019 közötti várható alakulásáról.

Az közismert tény, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben kiszolgáltatott a magyar az uniós támogatásoknak. A nagyobb vállalati beruházások számának csökkenésével azonban ennek a kiszolgáltatottságnak a hatása egyre nagyobb mértékben lesz érzékelhető a vállalati beruházások mérséklődésével, ha kifutnak az uniós támogatások, akkor könnyen kilyukadhat a "növekedési lufi". A magyar gazdaság "rászokott" az uniós forrásokra. Romhányi Balázs szavaival ez úgy fest, hogy a hazai társfinanszírozás számára ezek a pénzek álomszerűen hatékonyan működnek, a költségvetés úgy költ el 100 forintot - 15 százalékos magyar részesedést feltételezve -, hogy ebből megvalósul egy 667 forint értékű projekt, ami 40 százalékos importot feltételezve 400 forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből - áfa nélkül - 30 százalékos adóval számolva, 120 forintos adóbevétel keletkezik, és ráadásul még a költségvetési egyenleg is javul. Ezzel a módszerrel minden fajta költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot - hívta fel a figyelmet Romhányi Balázs.

A KFIB számításai szerint az idei 2,9 százalékos GDP növekedés után 2016-ra 1,7 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, majd 2017-re is csak 1,8 százalékot várnak, vagyis nem számolnak azzal, hogy - mint az a kormányzati prognózisokban szerepel -, két esztendő múlva ismét érzékelhető lesz a gazdaság bővülése.

Újdonságszámba megy a KFIB-nek az a megállapítása, hogy a forint gyengülő pályára áll az idei 309,3 forintos euróárfolyam után, 2016 átlagában már 317 forintos eurót vár az elemző cég, majd 2017-ben 320 és 2018-ban 322 forintra kúszhat fel az átlagos árfolyam. Ez azért lehet meglepő, mert eddig a kormányzat a tartós GDP-emelkedési prognózisára alapozva gyengén erősödő forintot várt, bár az is igaz, hogy az MNB a gyenge forintban és az alacsony kamatokban érdekelt. Romhányi Balázsék ennek tudatában arra számítanak, hogy a jegybank kivár a kamatemeléssel.

Az idei költségvetést tanulmányozva KFIB megállapította, hogy a tervezett 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételből nem lett semmi. A szakemberek előtt is talány, hogy az állam miért értékesítette néhány hete a birtokában lévő OTP-részvényeket, amelyeknek eladásból egyébként 62 milliárd forint származott. Az uniós elszámolási szabályok azonban olyanok, hogy ez a bevétel nem csökkenti a költségvetés hiányát, és az úgynevezett Beruházási Alapot gazdagította. (Ez az alap a költségvetésben nevesített beruházások finanszírozására szolgál.)

Egy félig-meddig jó hír: a Paks II. idei 27,2 milliárd forintos előirányzatból csak 14 milliárd forintot használtak fel. Az államadósság minimális mértékben a tavalyi 76,2 százalékról a GDP 76,1 százalékára csökken az idén, érdemi csökkenés 2017-ben várható, ekkorra 75,2 százalékot vár a KFIB. A későbbiekben az államadósság csak akkor mérséklődhet, ha az atomerőmű építésére nem hív le pénzt az orosz hitelből a kormány. Ha ez mégis előfordul, akkor nem lesz tartható az adósságcsökkenés a jelenlegi pályán.

Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!