Előző
Következő
új cikk

Sport

Lázadók itthon és a világban

Népszava|2016. jan 8. 05:57
[A+ A-]

Hosszú Katinka látványosan széttépte a szerződés tervezetét. MTI Fotó: Soós Lajos

Hosszú Katinka szerdán ismét éles támadást intézett a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) ellen. A botrány amiatt is aggasztó, mert épp az olimpia közeledtével tört ki. Itthon, illetve külföldön is, előfordult már, hogy egy sportoló vitába keveredett hazája, vagy a sportág nemzetközi szövetségével. Ezek mögött hol a pénz elosztásával kapcsolatos vita, hol elbocsátások álltak. Az ilyen eseteket szedtük csokorba.

Sidi Péter

Egy évvel a londoni olimpia előtt élesen bírálta a magyar szövetséget Sidi Péter. A világ- és Európa-bajnok sportlövő többek közt azt kifogásolta, hogy a sportági vezetés nem készített semmiféle stratégia az olimpiára. Azt is nehezményezte, hogy az akkori elnök, Krzyzewsky Miklós Csonka Zsófinak azt mondta, hogy akkor mehet a sydneyi Világkupa-versenyre, ha összeszedi rá a pénzt. Sidi azt szerette volna, ha képviselni tudják a versenyzőket a szövetségben. A sportlövő bírálata után Krzyzewsky hazugnak nevezte a világbajnokot, mint mondta: tételesen tudjuk cáfolni Sidi állítását. A botrány kihatott a sportoló teljesítményére, éremesélyesként utazott Londonba, ám ott nem sikerült dobogóra állnia.

Nagy László

Az egyik legjelentősebb magyar botrány Nagy László és a honi szövetség között robbant ki. A világklasszis kézilabdázó a hazai körülményeket kritizálta. Mint mondta: nem luxus, de a címeres mezhez méltó feltételeket szeretett volna, hogy nyugodtan tudjon felkészülni egy-egy világversenyre a csapat, és az adott tornákon való részvétel ne kerüljön a hazájukat képviselő sportolóknak többletkiadásba. Azt is kifogásolta a jelenleg a Veszprémben játszó játékos, hogy sérülés esetén nem a sportoló, hanem a szövetség kapja a kártérítést. „A profi sportoló a jövedelmét az aktív sportból szerzi, tehát ha sérülést szerez, akkor jövedelem kiesése keletkezhet. Úgy gondolom joggal merült fel bennünk, válogatott sportolókban az a kétség, hogy abban az esetben, ha a Magyar Kézilabda-szövetség aktív sportolóként így gondoskodik rólunk, akkor mi történne, ha sérülést szereznénk? Vajon egy ilyen helyzetben ki gondoskodna rólunk és a családunkról?” – állt Nagy László 2010-es közleményében. Az ügy odáig fajult, hogy 2011 februárjában lemondta a válogatottságot. A felek végül kibékültek egymással, s a klasszis 2012 júniusában visszatért a nemzeti csapathoz.

Huszti és Szalai

Több mint öt esztendeje, hogy Huszti Szabolcs, a nemzetközi porondon az egyik legtöbbre taksált labdarúgó – akkoriban az orosz Zenit játékosa – lemondta a szereplést a magyar válogatottban. Döntését meglehetősen „kemény” szavakkal indokolta, amint azt nyílt levelében írta, egyáltalán nem szimpatikus számára az együttes körüli légkör. „Ami most zajlik, annak köze sincs a realitáshoz. Az hülyítés. Az nevetséges” – jelentette ki az 51-szeres válogatott középpályás, hozzátéve, esze ágában sincs visszatérni az NB I-be, és a Videotonba igazolni, csak azért, hogy sztenderd csapattag lehessen. A futballista erősen sérelmezte, hogy amikor korábban otthagyta a válogatottat, féléves büntetést szabott ki rá a szövetség, míg a hasonlóan döntő Gera Zoltánt nagy csinnadrattával hívta vissza az MLSZ. Huszti szerint a csapaton belül nem volt azonos a mérce, s zárszóként hozzátette, úgy véli, ha rávilágít a csapat háza táján lévő problémákra, azzal a magyar futball ügyét is szolgálja. A játékos azóta több klubcsapatban megfordult, néhány napja igazolt vissza a német élvonalba (Frankfurt), ám a válogatottba – noha saját bevallása szerint valamennyi kapitány megkereste – azóta sem tért vissza. S már nem is fog, amint leszögezte, szégyellhetné magát, ha csak úgy besétálna az Eb-re.

Szalai Ádám jó eséllyel ott lesz Franciaországban, noha bő két éve ő is borította a bilit. A Németországban szereplő csatár a 8-1-es hollandiai vereséget követően állt a sajtó elé, és közölte, „idehaza folyamatosan átverik a szurkolókat, aminek az az oka, hogy olyan terveket szövünk, olyan célokat tűzünk ki, amelyek nem reálisak”. A csatár szerint a magyar foci húsz éve egyetlen tehetséget sem nevelt ki, és a topligák fociját össze sem lehet hasonlítani a hazaival. „Olyan szövetségi kapitányra van szükség, aki kőkeményen veri a fejünket, és megfelelő szakmai tudással rendelkezik – szögezte le Szalai. - Az nem járja, hogy van a válogatottnál egy edző, aki elmondja, mit kellene csinálni, majd hozzáteszi, a többit, srácok, oldjátok meg.”

„Ne engedd, hogy a félelmeid meghatározzák a jövődet!” – ezzel az üzenettel tett ki képet az Instagramjára Hosszú Katinka

„Ne engedd, hogy a félelmeid meghatározzák a jövődet!” – ezzel az üzenettel tett ki képet az Instagramjára Hosszú Katinka

Rafael Nadal, David Ferrer

Az egyelőre régi formáját kereső spanyol teniszcsillag, Rafael Nadal, tavaly májusban ment neki a Spanyol Teniszszövetségnek azzal vádolva, hogy hozzá nem értő módon intézi a szakág ügyeit. Bírálatát David Ferrer is osztotta. Nadal hét pontban foglalta össze bírálatait, különösen a szervezőkészséget hiányolta szövetségtől, kivált annak új elnökétől, Lose Luís Escanuelától. Nadal egyenesen borzalmasnak minősítette a spanyol tenisz terén kialakult helyzetet. Úgy fogalmazott, hogy mindezzel Madrid megítélésének is ártanak a világban. Kifakadása nem volt meglepő, mert az előző év őszén edzője és nagybátyja, Toni Nadal bírálta igen keményen a szövetséget, amiért egy volt női teniszezőt, Gala Leónt tették meg a Davis Kupában szereplő csapat kapitányának. Leon 2015 májusában benyújtotta ugyan lemondását, ezt azonban a szövetség nem fogadta el.

Gilles Simon

Szintén a teniszben keltett komoly visszhangot, amikor tavaly szeptemberben Gilles Simon illette éles bírálatokkal a francia szövetséget. Az ismert sportolónál az verte ki a biztosítékot, hogy elbocsátották a Davis Kupacsapat kapitányát, Arnaud Clémentet. Simon vélte, megalázó módon bántak az egykori ismert teniszezővel. Gilles Simon azt is közölte, hogy véleményét a csapat más játékosai is osztják. „Az, ami történt, ha enyhén akarunk fogalmazni, kínos, ha erőteljesebben, akkor megalázó” – mondta el a patinás L’Équipe francia sportnapilapnak. Clément két évig irányította a teniszezők munkáját.

Matej Kazinszki

Hosszú Katinkához hasonlóan éppen az olimpia évében különbözött össze a bolgár röplabda sztárja, Matej Kazijszki a szófiai szövetséggel. A játékos egyfajta ikon hazájában, 2006-ban bronzérmet nyert a világbajnokságon, 2007-ben pedig a világkupán, majd a 2009-es Európa-bajnokságon. Többször is megnyerte a CEV Bajnokok Ligáját és a FIVB klubvilágbajnokságot az olasz Trentino Volley együttesével. Bulgáriát valósággal sokkolta, hogy 2012-ben, röviddel az olimpia előtt mondta le a válogatottságot. Mindez azután történt, hogy a szövetség kirúgta a válogatott szövetségi kapitányát, Radosztin Sztojcsevet. A közvélemény is a tréner mellé állt, mert a bolgárok szerint megalázóan bántak az ismert szakemberrel. Később Sztojcsevet vissza akarták állítani trénernek, állítólag Bojko Boriszov miniszterelnök közbenjárására, az edző azonban közölte, addig nem hajlandó a kispadra ülni, amíg le nem mond Dancso Lazarov, a szövetség elnöke.

Lindsey Vonn

Nem a pénzről, nem kirúgásról, nem is szerződésekről szólt Lindsey Vonn-nak a Nemzetközi Síszövetséget (FIS) érintő bírálata. Az egyszeres olimpiai és kétszeres világbajnok amerikai síző amiatt ment neki tavaly márciusban a FIS-nek, mert szerinte a szövetség a sportolók életét veszélyeztette azzal, hogy ködös időben engedélyezett egy világkupa futamot Bulgáriában. „Egyszerűen vicc ilyen körülmények között viadalt rendezni” – fogalmazott. A saját bőrén is megtapasztalta, milyen súlyos sérüléseket lehet szenvedni: 2013 után majdnem két szezont kellett kihagynia súlyos térdsérülése miatt.

Spanyol Labdarúgó-szövetség

Az említettekhez képest kicsit más ügy a Spanyol Labdarúgó-szövetség (AFE) és a madridi kormány háborúskodása. Itt egyértelműen a pénzről volt szó. Tavaly májusban a madridi kabinet úgy döntött, változtat a pénzelosztás eddigi rendszerén. Ennek értelmében a televíziós közvetítési jogokat nem csapatonként osztják el, hanem a teljes bajnokságnak juttatják, amivel a nagy klubok rosszabbul, a kisebbek jobban járnak. A szövetség erre sztrájkot hirdetett meg, ám a változtatásokat támogató Spanyol Labdarúgó Liga (LFP) bíróságnál támadta meg a munkabeszüntetést. Miután az ítészek ez utóbbinak adtak igazat, a sztrájkot le kellett fújni. A legfelsőbb bíróság elnöke, Ricardo Bodas úgy vélte, bizonyítást nyert, hogy a munkabeszüntetés illegális.

K. D., R. T., S. T. R.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!