Előző
Következő
új cikk

Belföld

Épül a haveri kapitalizmus

Népszava|2016. jan 28. 05:06
[A+ A-]

Illusztráció/Thinkstock

Évek óta súlyosbodik a magyarországi korrupciós helyzet, ami jelentősen ront hazánk versenyképességén. A tendenciák megfordításához a maival szemben pártatlan, független állami intézményekre és döntési mechanizmusokra, magyarán demokratikus államműködésre lenne szükség - derül ki a Transparency International jelentéséből. A kormány nem reagált, a Fidesz pedig kiakadt, s csak "sorosozik".

Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (Corruption Perceptions Index - CPI). A nemzetközi korrupcióellenes szervezet hazai ügyvezető igazgatója, Martin József Péter arról számolt be, hogy Magyarország 2015-ben három helyet rontva 51 ponttal az 50. helyre esett vissza, 2014-ben még a 47. helyen voltunk. A rangsorban a maximális, legtisztább államnak járó érték 100 pont, a TI berlini intézete összesen 168 országot vizsgál rendszeresen. A magyarországi TI készen kapja az eredményeket, nem szubjektív értékelésről van szó, ugyanakkor maga Martin József Péter és Ligeti Miklós jogi igazgató is súlyos kritikákat fogalmazott meg a hazai helyzet, elsősorban a demokratikus intézményrendszer leépítése, a jogszabályi környezet, valamint a bűnüldöző szervek korrupcióellenes hatékonysága kapcsán.

A Fidesz reakciója (változtatás nélkül)
A Transparency International Soros pénzből (sic!) finanszírozott szervezet, amely Soros György bevándorláspárti politikáját szolgálja. A Transparency International nyomásgyakorlás céljából támadja az országot.

A bajok persze nem ma, hanem a 2000-es évek elején kezdődtek, ám a 2010 óta végbement intézményi átalakítások, valamint hatalomkoncentráció nyomán fokozódott, sőt, mint Martin fogalmazott, intézményesült és részben legalizálódott a korrupció, ami rontja Magyarország üzleti, befektetői megítélését, s így közvetlenül a versenyképességet is. A TI részletes adatokat közölt arról, hogy Magyarország az Európai Unióban és még a közép- és kelet-európai régióban is rontott a helyezésén. Tavaly hazánk a 28 tagállam közül 22-24. helyen végzett, ami annyit tesz, hogy az unió legkorruptabb országai közé került, holott 2013-ban még a 20., míg 2012-ben a 19. helyen álltunk ezen a listán. Ráadásul a 28 EU-tagállam között a magyar mutatók romlottak a leginkább, régiónkban pedig tavaly már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyultunk "tisztábbnak", holott 2012-ben Magyarország még a második helyen állt Észtország mögött.

Az is egyértelműen kimutatható, hogy a magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása a versenyképesség drasztikus romlásával jár együtt - emelte ki Martin. A Világgazdasági Fórum (WEF) közelmúltban ismertetett felmérése szerint ugyanis Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdasága volt. "A korrupció nemcsak morális vagy jogi kérdés, hanem gazdasági is" - emelte ki a szakember, kifejtve: a CPI-ranglistán előkelő helyen szereplő, főként skandináv országok a WEF versenyképességi felmérésében is rendre az élbolyban végeznek. Így jelenthető ki: ahol az állam átlátható és elszámoltatható - azaz a közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékony -, ott a gazdaság is jobban teljesít, míg ahol az államműködés problémás.

A kormány az elmúlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította, ami alól csak a bíróságok jelentenek kivételt - mondta a TI ügyvezetője, hozzátéve: "lényegében megszűnt a hatalommegosztás Magyarországon, a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé". Ebben a rendszerben a hatalom korlátlanul juttatja illetéktelen előnyhöz a holdvarába tartozó üzleti csoportokat, így a "magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel", a közbeszerzési rendszer pedig a hatalommal való visszaélés iskolapéldája.

"Egyre inkább úgy tűnik, hogy haveri kapitalizmus van épülőben Magyarországon. Mindenki abban érdekelt, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki a kormánnyal, és nem abban, hogy minél jobb teljesítményt nyújtson" - foglalta össze a lényeget Martin, aki szerint ezt a tendenciát a rengeteg uniós pénz is erősíti, hiszen annak az elköltéséről szintén egyedül a kormány dönt. Mindezekből következik, hogy a versenyképesség zuhanórepülésének még nincs vége. Martin idevágó kérdésünkre kifejtette: ha a tendenciák továbbra sem változnak, akkor valóban a gazdasági mutatók, s a versenyképesség további romlására lehet számítani, ennek megfordításához pedig a rendszer átalakítására, tehát a maival szemben pártatlan, független állami intézményekre és döntési mechanizmusokra, magyarán demokratikus államműködésre lenne szükség.

Ligeti: bizonyítottá vált a hatalommal való visszaélés
A TI jelentése szerint Magyarországon a korrupt magatartások zöme rejtve marad, a kormány, illetve az illetékes állami szervek pedig nem is tesznek érdemben azért, hogy ezekre az ügyekre fény derüljön. A politikusok és a közhatalmi szereplők gazdagodását nem ellenőrzi senki, a pártok pénzügyei homályosak, a közadatok igénylését megnehezítették, de még a bűnügyi statisztikák is hemzsegnek a kozmetikázott adatoktól, noha a még publikált formájában is lesújtó, hogy rendkívül alacsony a vádemelések aránya - derült ki Ligeti Miklós előadásából. A TI jogi igazgatója a kormány esetleges, korrupciós bűnüldözési sikerjelentését megelőzve rántotta le a leplet az ügyészségi "eredményekről", a valóságban ugyanis az évente napvilágra kerülő korrupciós bűncselekmények többsége egyszerű utcai vesztegetés, miközben a nagyértékű, közpénzeket érintő bűncselekményeket nem is vizsgálják a "foglyul ejtett" bűnüldöző szervek. Példaként Paks II-t, a jegybank 200 milliárd forintnyi alapítványi költekezését, vagy a tao-pénzeket emelte ki, hozzátéve: nemcsak a közpénzek titkolt, illetéktelen felhasználása dominál, de a legalizált korrupció is - a trafikmutyi, a takarékszövetkezeti ügyek, vagy a földmutyi -, amely szintén nem szerepel a statisztikákban, miközben a közbeszerzési rendszerben - éppen a Simicska-Orbán harc nyomán - bizonyítottá vált a hatalommal való, rendszerszintű visszaélés.

Biró Marianna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!