Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Uniós pénzekre vár az építőipar

Népszava-információ|2016. jún 16. 05:24
[A+ A-]

Csak hajszálnyival javult az építőipar termelése áprilisban, azonban még így is csaknem 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A csekély javulás az előző hónaphoz képest mérhető, amikor is 2,0 százalékkal emelkedett a termelés az építőiparban a KSH szezonálisan kiigazított adatai alapján. Az első négy hónapban 28,3 százalékos volt az iparágban éves visszaesés.

A megkötött új szerződések mennyisége is 24,4 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 15,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 30,6 százalékkal csökkent.

Az építész szakma mondhatni már hozzászokott a süllyedő teljesítményadatokhoz. Az építőipar rendelésállománya múlt év közepétől csökken, ami már előrevetítette, hogy 2016-os év is nehezen indul az ágazatban, és ez különösen igaz a közbeszerzéseken munkához jutott cégekre - értékelte a statisztikai adatokat Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke úgy látja az építőipari 2016-ban nem tudja megismételni az elmúlt két évben - 2014-ben és 2015-ben - tapasztalt éves szintű mintegy 2100 milliárd forint nagyságrendű teljesítményét, ám arra számít, hogy az ágazat a 2017-es évet már az elmúlt két évben megszokott rendelésállománnyal tudja indítani.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szerinte a lakáspiac adhat reményt az építőiparnak, a lakásépítéseket magában foglaló épületépítési alágazat rendelésállománya ugyanis április végén 57,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. A szakember úgy látja, hogy az új építésű lakások piacára ráfér a növekedés, a múlt évben kevesebb mint 8 ezer új lakást vettek használatba, ez pedig bőven elmarad az egészséges ingatlanpiachoz szükséges 30-40 ezres darabszámtól.

Uniós források az első fél évben nem jelentek meg a beruházási, építési piacon. Az építőipar viszont nagy reményeket fűz a kormányzati ígéretekhez, melyek lényege, hogy a kabinet a megrendelések utóbbi időben tapasztalható hullámzását enyhíteni próbálja, úgy, hogy nagy értékű állami és önkormányzati megrendeléseket kezdeményez, és ezek mellé forrásokat is tesz. A hírek szerint idén a kormány 500 milliárd forintot "tolna" az ágazatba, mégpedig a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-n keresztül, az uniós finanszírozású, főként nagy állami út-, vasútépítési beruházásokhoz kapcsolódva.

A beruházások élénkülését várják a szakemberek attól is, hogy a kormány az esetek túlnyomó többségében - a Brüsszel által amúgy kifogásolt - 50 százalékról, 100 százalékra emelte az uniós pályázatokhoz igényelhető előleg összegét, magyarán az állam előre, a költségvetés terhére finanszírozná az uniós fejlesztéseket. A napokban megjelent kormányrendelet miatt várható brüsszeli dörgedelmet úgy védené ki a kormány, hogy visszafizetési passzust is beépít a szerződésekbe.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!