Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Új lakás kockázatokkal

Népszava|2016. júl 14. 05:21
[A+ A-]

Az új lakások iránti kereslet jelentős mértékben megnőtt FOTÓ: NÉPSZAVA

Lendületet vett az újlakás építés, amelyben fontos szerep jut a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). A jogosult akár 10 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást is kaphat, de ha kicsúszik a határidőből a saját otthonról szőtt álma rémálommá válhat. Ugyanakkor ez a kormányprogram alaposan megdrágította az új és a használt lakásokat egyaránt.

Idén akár 10-12 ezer darab új otthon épülhet Magyarországon, és jövőre ez a szám elérheti akár a 15 ezret is, ami a tavalyi 6700 darab átadott lakáshoz képest nagy ugrás lehet. Igaz, a szakemberek szerint évi 30-40 ezer darab új lakás átadása lenne a kívánatos. Az mindenesetre biztató, hogy az új építésű lakások iránti kereslet idén júniusban 31 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A legtöbben azonban még mindig használt lakásokat keresnek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Budapesten a keresések 61 százaléka a használt téglaépítésű lakásokra irányul, a panelek aránya pedig 15 százalékos. Vidéki városokban a keresések 40 százaléka a használt családi házakat célozza, és 30 százalék a téglaépítésű lakások részesedése.

A lakásépítési kedv fellendülésében kétségtelenül nagy szerepe van a kormányzat lakástámogatási programjának is, ám a menyasszony most sem olyan szép, mint első pillantásra látszik. A Pénzcentrum.hu vetette fel, hogy azok a családok, amelyek kicsúsznak az adásvétel és a használatbavételi engedély kiadására a törvényben megszabott 120 napos igénylési határidőből, elbukhatják a támogatást és kénytelenek lesznek hitelt felvenni. Ez pedig azt jelenti, hogy 10 milliós "ajándék" helyett akár 10-15 millió forintos teher zuhanhat a nyakukba. A támogatást ugyanis az adásvételi szerződés aláírásától számított 4 hónapon belül lehet csak igényelni, s ha bármilyen okból csúszik az építkezés, a család nagy bajba kerülhet. Ez különösen a még tervezőasztalon, illetve építés alatt álló projekteknél okozhat gondot - mondta a Népszavának Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Sokan lehetnek olyanok is, akik élnének a lakástámogatási lehetőséggel, de éppen a határidő-csapda miatt inkább kivárnak, attól tartva, hogy nem lesz időben a kezükben a használatba vételi engedély. A szakember szerint annyiban a törvényalkotó óvatossága is érthető, hogy ha egy jóval engedékenyebb szabályt szövegez, az olyan kockázatot is jelenthetett volna, hogy a jogosult kifizeti a támogatás összegét a beruházónak mielőtt az érdemi lépéseket tenne az ingatlan építésére és a pénzzel együtt köddé válna. A jelenlegi szigorúbb előírás érdemben segítheti a lakások tényleges megépülését. A legkézenfekvőbb megoldás az lehet, hogy a kínálat bővülésével egyre több kész lakóingatlan közül választhatnak az érintettek. Természetesen a döntéshozók a már egyszer átírt csok jogszabályon is módosíthatnak, de abból ősz előtt nem igen lehet érdemi változás.

Tavaly, részben a brókerbotrányok miatt a megtakarításaik jelentős részét az emberek ingatlanba fektették. Ez alaposan feltornázta az új és a használt lakás árakat egyaránt. Így gyakorlatilag érzékelhetetlenné vált a 2019. végéig bevezetett 5 százalékos lakásáfa hatása. A csok bevezetése pedig tovább fokozta az árak növekedését - mondta a szakértő. Idén a drágulás üteme már mérséklődött, de például a használt lakások esetében a csok nagyjából arra elég, hogy ezt az áremelkedést kompenzálja, a támogatás hatása emiatt nem igazán érvényesül. Erre addig kell várni, amíg ki nem alakul a kínálati piac és a csok összege többet fog érni a vevőkért folytatott versenyben. Erre azonban legalább 2018-2019-ig valószínűleg várni kell - tette hozzá Balogh László.

Jelentős változás, hogy míg tavaly a bankok arról panaszkodtak, hogy hiába kedvező kamatozású forint hitelek, a befektetők általában készpénzért vásárolt lakást, míg idén a csok bevezetésével megnőtt a lakossági hitelek iránti érdeklődés is. A csok első vásárlói körét az új lakás piacon a már 3 gyermekkel rendelkező családok jelentik. Érdekes kérdés, hogy mi lesz azután, hogy ha ez az első hullám kifut. Ki lép majd a helyükbe? Az építőiparnak rendkívül fontos lenne, hogy a kereslet ne csökkenjen. Erre a választ nagyjából 2-3 éve múlva lehet majd választ kapni.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!