Előző
Következő
új cikk

Belföld

Államilag idomított egyetemek

Népszava|2016. júl 28. 05:00
[A+ A-]

Palkovics László a ponthatárok keddi kihirdetésekor rendkívül elégedettnek látszott, úgy is nyilatkozott FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Miután a kormány nekikezdett a felsőoktatás önkényes átalakításának, az egyetemre, főiskolára jelentkező, valamint a felvett hallgatók számában is nagy zuhanás történt, az arányok 2013 óta lényegében változatlanok. A felvehető diákok számát az egyetemek valós kapacitásainak figyelmen kívül hagyásával határozták meg, ahogyan az államilag finanszírozott helyek arányát is. De nem csak így avatkozik bele a hatalom a felsőoktatásba: az egyetemi autonómia megnyirbálása mellett a felvett hallgatókat is a politika által preferált irányba terelnék az állami helyek sajátos elosztásával.

Bár a felsőoktatásba jelentkezők száma jól láthatóan emelkedett az idén, azok aránya, akiket fel is vettek, alig magasabb a tavalyi évhez képest. A felvételi ponthatárok kihirdetése után Palkovics László oktatási államtitkár bejelentette: a 111 ezer jelentkező 67 százaléka nyert felvételt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Ez 74 ezer hallgató, ami csupán kétezerrel több, mint tavaly, pedig akkor a jelentkezők száma is több ezerrel alacsonyabb volt. Nagyon úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormány szándékának megfelelően kezd beállni a felsőoktatásban látni kívánt fiatalok aránya, az utóbbi négy évben (már 2016-ot is beleszámítva) számuk minden évben 70 ezer körül mozgott, függetlenül attól, mennyien jelentkeztek; 2010-2011-ben még 98 ezeren voltak.

A legjobbak hagyják el az országot
Elsősorban a jól képzett, fiatal munkavállalók vándoroltak ki Magyarországról az elmúlt évtizedben, a felsőfokú végzettségűek többsége a családját is magával viszi - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének friss elemzésére hivatkozva a Világgazdaság. A kutatók szerint mindez nagy károkat okoz a magyar gazdaságnak, és azzal is összefüggésben van, hogy egyre nehezebben találni itthon jól képzett munkaerőt. A tanulmány szerint 2014 elején körülbelül 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban (a legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába mentek), de ez a szám azóta minden bizonnyal növekedett, és óvatos becslések szerint már a 400 ezret is meghaladta (a KSH 2014-2015-ben rekordszámú, 30 ezer feletti kivándorlót mért). Az elemzés rámutatott arra is, hogy a két, a munkapiacon értékesíthető tudással legjobban ellátott csoport, vagyis a szakmunkások, illetve felsőfokú végzettségűek különböző migrációs stratégiát folytatnak, mert míg utóbbiak hosszabb távra, gyakran családdal költöznek külföldre, a szakmunkások közt zömmel rövidebb időtávra és a magyarországi kapcsolatokat fenntartva hagyják el az országot.

De a jelentkezők számában is nagy zuhanás állt be, miután a kormány nekikezdett a felsőoktatás önkényes átalakításának. A pénzforrások és az államilag támogatott helyek csökkentése, a népszerű, ámde a jelenlegi oktatásirányítás által feleslegesnek ítélt szakok megszüntetése, más képzésekbe olvasztása, a ponthatárok durva emelése, az intézmények autonómiájának csorbítása a kancellári és a konzisztóriumi rendszer bevezetésével meghozta "gyümölcsét": míg 2010-ben még 140 ezren merték beadni jelentkezésüket, 2013-ban már csak 95 ezren próbálkoztak - az elmúlt 15 évben sosem voltak ilyen kevesen.

Felvételi öröm a budapesti Infoparkban FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Felvételi öröm a budapesti Infoparkban FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Ugyanígy csökkent az államilag finanszírozott helyre bejutott hallgatók száma: a felvi.hu adatai szerint 2010-ben még 68 ezren tanulhattak állami támogatással, az idén már csak 57 ezren. Ez persze nem azt jelenti, hogy többen tanulnak önköltséges formában, azoknak a száma is évről évre csökken, akik tandíjat fizetnek, vagy tudnak fizetni. Ugyanakkor mind több diák próbál meg valamilyen külföldi egyetemen továbbtanulni. Ha ott sikerül államilag támogatott képzésre bekerülni, akkor azért, ha fizetni kell, akkor pedig azért: azok a szülők, akik hajlandóak és tudnak is pénzt áldozni gyermekeik felsőfokú taníttatására, inkább a külföldi egyetemeket preferálják, mert bár néhány a hazai intézmények közül is szerepel a világ legjobb egyetemeinek több százas listáján, a Magyarországon, valamint a külföldi egyetemen szerzett diploma közötti értékkülönbség még mindig hatalmas. Az Engame Akadémia közvélemény-kutatása szerint a szülők 85 százaléka támogatná gyermeke külföldi továbbtanulását.

Vagyis megint a kevésbé tehetős családokon csattan az ostor. Szüdi János oktatási szakértő lapunknak elmondta: a szegényebb fiatalok sokkal nehezebben kerülhetnek be a felsőoktatásba, sőt egyre csak nyílik az olló a tehetősebb és a szegényebb hallgatók között. A társadalmi mobilitás szűkülésének veszélyére figyelmeztetett Tőrös Szilárd is. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint ma semmilyen garancia nincs arra, hogy egy jó képességű, de szegényebb fiatal nem fog elkallódni. Szüdi János mindehhez hozzátette: bár az érettségihez jutó diákok száma most még a tankötelezettségi korhatár 16 évre redukálása után sem csökkent radikálisan, az adatokból jól látszik, hogy az érettségizők közül minden évben 6-7 ezerrel kevesebben tanulnak tovább. A szakértő hangsúlyozta: bár az elmúlt hónapokban kevesebb szó esik a felsőoktatás helyzetéről, ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van; az egyetemek, főiskolák életében újabb jelentős változások állnak majd be akkor, amikor a kormány befejezi a közoktatás és a szakképzés átalakítását.

Indul a roham az albérletekért
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után szinte azonnal megindult a roham az albérletekért, hiszen a kollégiumi férőhelyek száma korlátozott. Nem lesz könnyű dolguk az egyetemistának, az OTP Ingatlanpont, illetve az ingatlan.com elemzése szerint az ingatlanárak és a lakbérek is jelentősen emelkedtek az egyetemi városokban. A négyzetméterárak átlagosan 20 százalékkal magasabbak, Győrben viszont több mint kétszeresére, 47 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2010-hez képest, tavaly, év végén már átlagosan négyzetméterenként 244 ezer forintért lehetett hozzájutni a lakásokhoz. Ugyanígy drágultak a bérleti díjak is. A fővárosban - a 40 négyzetméteresnél kisebb - garzonlakások havi bérleti díja, 12 százalékkal, 100 ezer forintra nőtt, a 40-80 négyzetméteres kiadó lakásoknál az átlagos bérleti díj 8 százalékkal, 140 ezer forintra, a 80-120 négyzetméteres lakások havi bérleti díja pedig 7 százalékkal, 247 ezer forintra emelkedett július közepén az előző évhez képest. Szegeden a garzonlakások havi bérleti díja 38 százalékkal, 55 ezer forintra nőtt. Sólyom Csilla, az Ingatlan Café Kft. társtulajdonosa a szeged.hu-nak arról beszélt, jellemzően a másfél, kétszobás lakásokat keresik, ahová egy-két diák össze tud költözni, de az sem ritka hogy hárman-négyen bérelnek ki egy lakást. Jól látszik a különbség a vidéki és a fővárosi árak között. Mint arra az FHB lakásindex elemzése is rámutatott, míg Budapesten 190 ezer forint alá nem süllyedt a lakások négyzetméterára még a válság éveiben sem, addig vidéken a csúcspontnak számító 2008-ban is szinte mindenhol ez alatt mozgott az átlagos vételár. Az árak mostanra a legtöbb egyetemi városban nem csak elérték a válság előtti szintet, hanem meg is haladták azt.

Mindemellett nem elég, hogy a kormány a felsőoktatásba bejutó hallgatók számát is önkényesen, az egyetemek valós kapacitását figyelmen kívül hagyva meghatározza, a már bejutott hallgatókat is igyekeznek a hatalom által jónak ítélt irányba terelni. Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az M1-en arról beszélt, hogy az állami képzésben egyértelműen a műszaki és informatikai képzések lettek a legnépszerűbbek a fiatalok körében. Ez azonban nem teljesen igaz, mert hogy ha nem az egyes szakokra felvett, hanem az oda jelentkező hallgatók számát vizsgáljuk, egyből kitűnik, hogy a legnépszerűbbek elsősorban a gazdaságtudományi, majd csak ezt követően a műszaki, valamint a pedagógus képzési területek voltak. Csakhogy a gazdasági és pedagógusi szakokon nem hirdettek annyi államilag finanszírozott helyet, mint a műszaki vagy épp az informatikai képzéseken, vagyis az állami helyek elosztásával tereli a kormányzat a fiatalokat az általa preferált területekre.

Tény, hogy mérnökökből és informatikusokból hatalmas hiány van: az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) tavaly novemberi kutatása szerint akkor mintegy 22 ezer informatikus állás betöltetlen volt Magyarországon, ez a szám azóta valószínűleg csak növekedett. Az OH adatai szerint mérnökinformatikus szakra az idén 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128 jelentkezőt vettek fel. A hiányhoz képest a felvett hallgatók száma elenyésző, pedig ezekre a szakokon nemcsak hogy több államilag támogatott helyet hirdettek, de a bejutáshoz szükséges ponthatárokat sem emelték az egekbe. A terület iránt érdeklődő jelentkezők alacsony száma mellett probléma a lemorzsolódás, valamint a képzések elavultsága is, az iskolák informatikai eszközparkjának minőségéről nem is beszélve; a fejlesztéseket a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti. Az IVSZ kutatásában arra is felhívta a figyelmet: a technológia változását az oktatásnak hatékonyabban kell lekövetnie, szükséges a tananyag-akkreditáció lerövidítése és rugalmasabbá tétele. A kiemelten fontos gyakorlati szemlélethez és készségekhez az egyetemi projektmunka erősítése és az előadások helyett a labormunka felé való elmozdulás lenne szükséges.

Bár Deutsch Tamás Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos hétfőn büszkén jelentette be, hogy elkészült a Digitális Oktatási Stratégia, amelynek végrehajtásához szeptemberben hozzá is kezdenek, kérdés, hogy a jelenlegi elavult iskolai számítógépes infrastruktúrával hogyan tervezik kivitelezni a digitális tudás fejlesztését.

Kevesen jelentkeztek a sümegi "mini Oxfordra"
Összesen négy helyen, Sümegen, Kisvárdán, Hatvanban és Siófokon jöttek létre úgynevezett közösségi képzőközpontok - jelentette be Palkovics László oktatási államtitkár. Mint ismert, a vidéki településekre tervezett, röviden csak közösségi főiskolának nevezett központok nem önálló felsőoktatási intézmények, saját oktatói karral nem rendelkeznek, oda egyetemek, főiskolák helyezhetik ki képzéseiket a helyi közösség igényei alapján. Egy központ képzési profiljának kialakításában több felsőoktatási intézmény is részt vehet.
Palkovics elmondta, míg Kisvárdán 50 hallgatót tudtak felvenni, Siófokon 36-an, Hatvanban 18-an kezdhetik meg tanulmányaikat, addig Sümegen nem indul meg a képzés, mert kevesen jelentkeztek. Az államtitkár nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy a sümegi központ bukása nem csupán a jelentkezők alacsony száma miatt történt: a John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központtá keresztelt intézmény működtetője ellen ugyanis felszámolási eljárást kezdeményezett a sümegi városvezetés, mert a cég február óta 9 millió forintos tartozást halmozott fel az önkormányzattal szemben. Az ügyben a tapolcai rendőrség a cégnél ismeretlen tettes ellen indított nyomozást jelentős értékre elkövetett sikkasztás és egyéb bűntettek elkövetésének gyanúja miatt. Az önkormányzat honlapján fellelhető információk szerint a központ három fenntartója: alapítóként az önkormányzat, szakmai partnerként a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, üzemeltetőként pedig a John Henry Newman Oktatási Központ Kft.
A sajtóban már korábban is megjelent a cég neve, több magyar városban is próbáltak az úgynevezett Jövőegyetem-projekt keretében oktatási intézményeket létrehozni, sikertelenül. Sümegen "Mikro Oxford projekt" néven futott a történet, és úgy tűnt, minden simán megy, a központ érvényes működési engedéllyel is rendelkezik. A Jövőegyetem zűrzavaros történetével kapcsolatban Kertész-Bakos Ferenc, a projekt koordinátora korábban lapunknak azt mondta: a beruházások "fogadókészség hiánya" miatt buktak el.



Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!