Előző
Következő
új cikk

Belföld

A Fidesz a versenyjogot is átírta a Népszabadság bezárásáért?

Népszava-információ|2016. nov 1. 17:05
[A+ A-]

Korábbi tüntetés a Népszabadság bezárása ellen a Szabad sajtó úton. Forrás: Facebook/Népszabi szerkesztőség

A Fidesz a versenyjogot is átírta, hogy egyszerűbb legyen a médiapiac átrendezése - ezt bizonyítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal egyszerű eljárásban néhány nap alatt hagyta jóvá a Népszabadságot kiadó Mediaworks eladását a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Group Nyrt.-nek, mondván, hogy utóbbinak közvetlenül nincs kiadói érdekeltsége. A lap az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja - üzeni a megszüntetett baloldali napilapot a náci állampárt propaganda újságjához hasonlító Kósa Lajosnak a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

Versenyjogi szempontból nem tartja bonyolult ügynek a Mediaworks Hungary Zrt. eladását a Mészáros Lőrinchez köthető a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A hivatal élére nemrég újabb hat évre kinevezett Juhász Miklós a napi.hu oldalán tegnap megjelent interjúban beszélt arról, miért adtak néhány nap alatt engedélyt a Népszabadság korábbi kiadójának felvásárlására, holott néhány éve épp a GVH akadályozta meg a hasonló médiapiaci koncentráció kialakulását, amikor megtiltotta a vidéki lapok piacán 2010-2011-ben legnagyobb részesedéssel bíró német Axel Springer és a Népszabadságot akkor kiadó svájci Ringier fúzióját.

A Versenyhivatal elnöke emlékeztetett rá, hogy az idén január 1-jétől úgy módosultak a szabályok, hogy az egyszerű megítélésű, kérelemre induló eljárásokban a hatóságnak nyolc nap alatt meg kell hoznia a döntést. Október végéig a versenyjogi beadványok 40 százaléka ilyen pofonegyszerű eset volt, semmi meglepő nincs tehát abban, hogy a Pannon Lapok felvásárlásán éppen csak túlkerült Mediaworks eladása sem ébresztett kételyt a hivatal munkatársaiban. Az indoklás pofonegyszerű: az Opimus anyacégének tevékenységi körében nem szerepelt a lapkiadás, vagyis szóba sem került, hogy a cégcsoport felborítja a médiapiac egyensúlyát – hangzott Juhász Miklós érvelése. A magyarázat ott bukik meg, hogy az Opimus Group Nyrt. egyszemélyes tulajdonában lévő Opimus Press Zrt. szerezte meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100 százalékát.

A Népszabadság megjelenésének meglepetésszerű felfüggesztése a múlt hónap elején, majd a lapot kiadó osztrák cég hirtelen eladása miatt sokan azt gondolják, a kormány hátszelével lezajló lépések célja a kritikus baloldali média elhallgattatása és a megyei lappiac megszerzése. Azóta tudjuk, hogy ez utóbbi téren az állami éhség nem csillapodik, hiszen már szóba került a Kisalföldet és a Délmagyarországot megjelentető Lapcom Zrt. megvásárlása és a jelenleg 12 vidéki lapot tulajdonló Opimus Press Zrt.-be olvasztása is.

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Az „állampárti” napilap olvasói között nem csak az első években voltak fiatalok FOTÓ: FORTEPAN/LENCSE ZOLTÁN

Valójában tehát nem pusztán arról van szó, hogy lazult a versenyhivatali szabályozás a médiapiacon, sokkal inkább arról, hogy a Fidesz-kormány újraírta az alapelveket. Mindezek ismeretében biztosak lehetünk benne, hogy Orbán Viktor nem áll le addig, amíg nem tudja közvetlenül irányítani a teljes magyar médiapiacot, ám az még ebben az összefüggésben is érthetetlen, miért tartotta fontosnak Kósa Lajos a mögöttünk álló hosszú hétvégén, hogy még egyet belerúgjon a Népszabadságba. Gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrának avatásán a Debreceni Egyetem előtti téren ugyanis arról beszélt, hogy a baloldali napilap a totális diktatúra kiszolgálójaként született az ’56-os forradalom vérbefojtása után, vagyis állampárti lapként pont olyan volt, mint egy náci napilap.

Cinikus szavak, melyekkel egy józan erkölcsi értékrenddel rendelkező ember nem tud mit kezdeni – kommentálta lapunknak Földes György a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői kijelentéseit. Párhuzamot lehet vonni a náci és a kommunista rendszer borzalmai között, de ez nem jelenti azt, hogy azonosítani is lehet őket egymással, Kósának azonban a jelek szerint ez nem okoz gondot – mutatott rá a Politikatörténeti Intézet főigazgatója.

A lap részvényeinek egy részét korábban birtokló Szabad Sajtó Alapítvány egykori elnöke szerint a Népszabadság az elmúlt 26 évben a magyar demokráciát szolgálja. Mennyit kellett volna vezekelnie a Népszabadságnak Kósa szerint? – tette fel a költői kérdést Földes, hozzátéve, hogy az elképesztő párhuzamot ráadásul egy olyan párt frakcióvezetője hozta fel a nyilvános rendezvényen, amely magát keresztény-konzervatívnak aposztrofálja. Földes György néhány napja a Népszabadság megszüntetéséről szólva úgy fogalmazott: "a Fidesz-kormány évek óta dolgozik a baloldali, demokratikus sajtó ellehetetlenítésén, a minőségi tájékoztatást és tájékozódást szolgáló médiumok felszámolásán. Ennek a folyamatnak a csúcspontja, helyesebben a mélypontja a Népszabadság bezárása. Nemzeti szégyen, hogy ez megtörténhet."

Lájkoljon minket a Facebook-on is!