Előző
Következő
új cikk

Bioritmus

Sokaknak csak álom a pihentető alvás

Népszava|2016. dec 2. 12:02
[A+ A-]

Fotó: Thinkstock

Nem csupán áldás a mesterséges fény, és a technika számos vívmánya. Az élet megszokott ritmusának felborulásához vezetett, hogy éjszaka is tudunk olvasni, tanulni, szórakozni, vagy éppen dolgozni, ha munkahelyünkön több műszakos rend van.

Nem szabadna legyinteni, bár sokan ezt teszik. A számok azonban önmagukért beszélnek. Elvileg életünk nagyjából egyharmadát töltjük pihentető, regeneráló alvással, csakhogy minden harmadik embernek van valamiféle alvászavara. A legtipikusabb az elalvási nehézség, illetve az úgynevezett átalvási zavar, amikor az éjszaka közepén ébredünk fel. Kórossá ez akkor válik, ha rendszeresen ismétlődik. A kialvatlanság, a fáradtság nem csupán a másnapi, vagy hosszú távú teljesítményben jelentkezik, hanem számos közvetlenül vagy szövődményes formában jelentkező egészségromlással is jár.

Tudjuk, hogy a megzavart cirkadián ritmus fontos szerepet játszik legalább három nagy népegészségügyi jelentőségű betegségben, az inszomniában, a depresszióban és a 2-es típusú cukorbetegségben - mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.

A test ritmusait a „belső óra” határozza meg, amely mindannyiunk mindennapi életében nagy szerepet játszik. Ilyen jellegű belső órával valamennyi élőlény rendelkezik. A cirkadián ritmusnak (latin: circa = körül, dia = nap) is nevezett napi ritmust az emberben az agyban lévő agyalapon elhelyezkedő mag irányítja. Ennek a belső órának megvan a maga sajátságos élete. Genetikai adottságainktól függően a napszaktól függően eltérő jelzéseket ad a testnek. Reggel például gátolja az alváshormon, a melatonin termelődését, viszont megnöveli olyan serkentő jellegű vegyületekét, mint a kortizol vagy a szerotonin. Belső irányítású napunk valóban nagyjából 24 órát tart. Másfelől azonban ennek a központnak újra és újra össze kell hangolódnia a külső idővel, hogy pontosan be tudja állítani a napi ritmust. Ezt a behangolást az agyba a szemen keresztül eljutó fényjelek végzik.

Érthető hát, hogy miért okoz gondot a több műszakos munkavégzés, illetve azok a repülőutak, amelyek során öt-hat időzónát is átlépünk. Sőt, a fényszennyezés is manapság már komoly veszélyforrás, lévén, hogy a legújabb tabletek, laptopok közvetlen közelre erős fényt képesek kibocsátani. Ezek nehezen befolyásolható körülmények, ugyanakkor van más pont, ahol lehet segíteni. Éppen a már említett alváshormon, a melatonin mennyiségének külső szabályozásával.

Sajátos hatásainál, szabályozó szerepénél fogva a melatonin kiváló kronobiotikum - mondja dr. Bódizs Róbert az SE Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. - Például az alvás-ébrenlét ciklusra gyakorolt hatása alapvetően függ az adagolás időpontjától. Délután bejuttatva a szervezetbe előrehozza, délelőtt beszedve hátratolja a cirkadián fázist.

Ráadásul nem csupán alternatívát jelenthet meghatározott esetekben az altatókhoz képest, hanem kifejezetten kedvező, hogy minimális mellékhatással kell számolni, illetve gyakorlatilag mérhetetlenül alacsony a hozzászokás, függővé válás veszélye.

Nem érdemes tehát bagatellizálni az alvászavarokat, és nem szabad azt gondolni, hogy úgysincs segítség a problémára.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!