Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Brókerbotrány - Késlekedő tanulságok

Népszava|2016. dec 22. 05:24
[A+ A-]

„Bróker Marcsi” egy egész kisváros szeme láttára űzte az engedély nélküli pénzszolgáltató tevékenységét FOTÓ: MTI/ MÉSZÁROS JÁNOS

A 2016-os esztendő egyik nagy kérdése az volt: tanult-e a tavaly tavasszal kirobbant brókercsődökből a tőkepiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB), és kellően óvatossá váltak-e az ügyfelek, hogy az irreálisan magas hozamok reményében ne kockáztassák átmenetileg szabaddá vált tőkéjüket. Megszaporodtak a jegybank közleményei a szabálytalanul tevékenykedő pénzügyi vállalkozások elleni bírságokról, több cég tevékenységét átmenetileg fel is függesztette, de a saját múltbéli mulasztásai elismerése továbbra is elmaradt. A kisbefektetők óvatosabbá válásában még csak reménykedni lehet.

Az aligha tagadható, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lehet némi lelkiismeretfurdalása amiatt, hogy nem sikerült ellenőrzései során leleplezni a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír cégeknél, illetve cégcsoportoknál azokat a pénzügyi visszaéléseket, amelyek nyomán több, mint 30 ezer ügyfelet károsítottak meg. Erre lehet következtetni abból, hogy a nyilvánosságot rendre elkerülő Matolcsy György, az MNB elnöke az elmúlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt történt meghallgatása során a rá jellemző magabiztossággal citálta, hogy 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvétele után, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt a három - időközben bedőlt - befektetési szolgáltató cégeknél.

Az elnök azt állította, hogy a jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Sőt ezt a dicsekvésszámba menő kijelentést még azzal is megfejelte, hogy az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyeletüket.

Családi kapcsolat

Sokat levon ebből a magabiztosságból azonban az, hogy például Tölgyesi Péter, a Buda-Cash 60 milliárd forintos csalással vádolt volt vezérigazgatója, aki a leggazdagabb emberek listáján a 33. helyen szerepelt, amikor érezte, hogy a felügyelet "szimatol", maga adta fel magát az MNB-ben és most vezetőtársaival egyetemben 15 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetben várja tárgyalást. Tölgyesi élettársa nem más, mint Hargitai Jánosnak, a KDNP soraiban politizáló országgyűlési képviselőnek a Linda lánya. (A honatya állítja, hogy megtakarításaival elkerülte a Buda-Casht.)

Egyébként nem ez az egyetlen érdekes családi kapcsolat a brókerbotrányban, ugyanis Polt Péter lányát, mint Mikuska Zoltánnak a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba titkárának élettársaként tartották számon. Tarsoly Csaba magatartása is ékes cáfolat arra, hogy nem az MNB gondos munkája nyomán kerültek napvilágra a brókercégnél a pénzügyi visszaélések, hanem azáltal, hogy a tulajdonos-cégvezető saját maga írt egy segítségkérő levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek a társasága súlyos anyagi gondjai miatt.

Az azonban tény, hogy a brókerbotrányok óta a jegybank új felügyelési módszert vezetett be, most már az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatait az ellenőrzés helyszínén képesek előállíttatni. Az új módszer alkalmazásának azonban ára volt. Windisch László, az MNB pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke ugyanis nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szerv azért késlekedett a Questornál, a Buda-Cash-nél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél történt, több százmilliárdos csalássorozat felderítésével, mert azok leleplezéséhez "módszertani újításra" volt szükség.

Nemrégiben egyébként Tarsoly Csaba - a Magyar Narancsnak adott interjújában azt állította, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedélyezett hosszú éveken át. A jegybank ezt azzal cáfolta, hogy valóságban az MNB (illetve a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvénykibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Arra is hivatkoztak, hogy az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós felügyeleti hatóságoknak nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.

A Quaestor esetében ez úgy történt, hogy az MNB egy 70 milliárd forintos kötvénykibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben, ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte el. A Tarsoly Csaba és társai elleni, a most folyó büntető bírósági tárgyalás alapját képező vádirat szerint a károkat az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

Kié a felelősség?

Az MNB azonban nem elégedett meg azzal, hogy véleménye szerint cáfolta a Quaestor-vezér interjújának állításait, hanem úgy vélte, hogy a nyilatkozatban megfogalmazottak kimerítik a rágalmazás és becsületsértés tényállásait, ezért a jegybank büntetőfeljelentést is tett az ellen a Tarsoly Csaba ellen, akinél, ha be bizonyosodik, hogy bűnszövetkezetben követte el a csalást és az egyéb törvénysértő cselekedeteket, akkor akár 25 évre is elítélhetik.

Windisch László egyébként az Origónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a volt Quaestor-vezér megszólalásának egy célja volt, hogy a legkisebb büntetéssel megússza az ügyet. A vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, hiba, hogy egyesek tényként fogadják el Tarsoly Csaba szavait. Az utóbbi állítás különben azért érdekes, mert az utóbbi időben kormányzati politikusok is gyakran hivatkoznak - saját védelmükben - arra, hogy egy bűnöző szavának nem kell hitelt adni.

Ebből az következik, hogy Tarsoly Csaba, természetesen a saját védelmében, legalábbis az MNB álláspontja szerint, nem háríthatja át a felelősség egy részét az engedélyező hatóságra, úgy hogy igaza is legyen. Az tény, hogy a brókerbotrányok kipattanása óta egyetlen ponton sem ismerte el a felügyelet, hogy hibázott, vagy ha mégis, akkor - legalábbis megítélésük szerint - a hiányosságok akkor keletkeztek, vagyis 2013 előtt, amikor a pénzügyi felügyelés még nem tartozott az MNB szervezetéhez.

A már bírósági szakaszba jutott Quaestor-üggyel kapcsolatban a lapunk által megkérdezett Szakács László úgy vélekedett, hogy a vádemelés még azelőtt történt meg, hogy az ügy minden részletét feltárták volna, mert az alapos vizsgálódás nyomán minden bizonnyal többen ülnének most a vádlottak padján. Az Országgyűlés szocialista képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, aki korábban maga is gyakorló ügyvéd volt, úgy látja, hogy a vádirat megfogalmazásához egy ilyen bonyolult ügyben 15 hónap kevésnek tűnik. Ezért nem osztja Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek azt a véleményét, hogy a vádemelést megzavarta volna a további nyomozás.

A gyorsaság ebben az esetben nem mondható erénynek - mondta az ellenzéki képviselő -, aki szerint arra lett volna szükség, hogy a tényállást minél részletesebben támasszák alá. Ennek hiánya lehet az oka annak, hogy Polt Péter "majdnem vejét" Mikuska Zoltánt, Tarsoly Csaba egykori titkárát meg se hallgatták. Az is a gyorsítást szolgálhatta, hogy csak az 50 millió forintnál magasabb befektetéssel rendelkező sértettekkel foglalkoznak, arra hivatkozva, hogy mind a 32000 Quaestor-ügyfelet mégsem lehet tanúként kihallgatni.

Eltűnt vagyon

Ami a kártalanítást illeti, Szakács László szerint, mivel a Quaestor-vagyont nem tárták fel a maga teljességében, a jótállás csak az állam és a többi bank befizetéséből történt.

"A Quaestor-cégvagyon zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntetőeljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb és legteljesebb lefolytatását szolgálta" – szögezte le Ibolya Tibor. Hozzátette: a vagyonelemek bűnügyi zár alá vétele megnehezítette volna a felszámolási eljárást és kitolta volna a sértetti igények kielégítését “a büntetőeljárás végének még jelenleg is bizonytalan idejére” - mondta Ibolya Tibor, aki arra utalt hogy az elsőrendű vádlott (Tarsoly Csaba) a nyomozás, valamint a vagyonvisszaszerzési eljárás során nem indítványozta a zár alá vételt, amit ezzel szemben az ügyészség kezdeményezésére a nyomozási bíró rendelt el.

A Quaestor-per, tehát folyik, s bár összeférhetetlenség adódott az egyik szakértőnél, akinek a véleményére a vádat is alapozták, de a hozzáértők szerint egy új szakérői véleménnyel az eljárás folytatódhat.

A többi bukott brókercég, a Buda-Cash, valamint a Hungária Értékpapír ügye még nem került a bíróság elé.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

1 2

Lájkoljon minket a Facebook-on is!