Előző
Következő
új cikk

Belföld

Egyházügy fedő alatt

Népszava|2017. jan 3. 05:05
[A+ A-]

Gáncs Péter és Orbán Viktor az Országházban, 2016. december 10-én FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BOTÁR GERGELY

Az egyházügyi törvény új verziója a mai napig késik. Nem véletlenül. Ha egy európai törvényt alkotnának, akkor kevésbé tudná Orbán Viktor a függőségi viszonyt fenntartani – fogalmazott lapunknak Ceglédi Zoltán, miután kiderült: a kormányfő hirtelen fogadta Gáncs Pétert, az evangélikus egyház vezetőjét. Arról nincs információ, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe. Az viszont biztos, hogy a „bíráló” püspökök hirtelen elhallgattak.

Erős jelzést küldött Orbán Viktor az evangélikus egyháznak. Ez az egyház ítélte el a menekültek megbélyegzését, a kvótanépszavazási propagandát, a korrupciót és a szegényekkel való bánásmódot is. Fabiny Tamás püspök korábban azt mondta: nevetségesnek tartja, hogy a keresztény Európa fölött azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, be sem tennék a lábukat a templomba. Az Orbán-kormány a bírálatokra válaszul leállította, befagyasztotta az állami támogatásokat. Az utóbbi évben összesen csaknem 2,5 milliárd forintnyi támogatást vonhattak meg az egyháztól. Mások szerint a büntetés csupán a 100 millió forintot érte el – írta az Index. Abban a lap minden forrása egyetértett, hogy az evangélikusok jelentős összegektől estek el váratlanul. Lázár János kancelláriaminiszter egy október végi Kormányinfón például 150 milliárdos állami forrást helyezett kilátásba a katolikusoknak és a reformátusoknak, de az evangélikusokat nem említette a kedvezményezettek között.

Ebben a helyzetben bibliai csodának tűnt, hogy Orbán Viktor kormányfő hirtelen fogadta Gáncs Pétert, az egyház vezetőjét december 10-én. A szűkszavú MTI jelentésből csak annyi derült ki, hogy a miniszterelnök megígérte: az állam támogatja az egyház templomépítéseit és hogy kórházat is működtethessen. Arról nincs információ, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe. Az viszont biztos, hogy a „bíráló” püspökök hirtelen elhallgattak.

„A mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában. (...) A törvényjavaslat szövegében semmifajta garancia nincsen arra nézve, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeket az egyházak megkapnak szociális, oktatási és egyéb célra, azokat arra is fogják használni. (...) igenis nagyon könnyen előfordulhat, hogy folyó költségvetési eszközök híján, vagy annak szűkében az egyházak rákényszerülhetnek – akár a legjobb szándékuk ellenére is –, hogy bizonyos ingatlanokat, amiket most tulajdonba kapnak, eladjanak, vállalkozásba vigyenek, más funkcióra használjanak, mint ami annak eredeti funkciója volt, például oktatási, egészségügyi célra. Ebből pedig az államnak az a kötelezettsége fog fakadni, hogyha az oktatási, szociális kapacitása az államnak lecsökken, azt pótolni kell, méghozzá pótlólagos költségvetési kiadások bevonásával, kórházakat kell majd építeni, meg iskolákat kell építeni abban az esetben, ha az egyház ezeket eladta, értékesítette, más célra használja” – fogalmazott Orbán Viktor 1991. július 4-én a parlamentben.

Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – ezt már 2013-ban mondta a kormányfő, miután megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek felújításáról. Orbán sokat változott a politikában töltött évei alatt, kormányra kerülése előtt elmondott parlamenti felszólalásai alapján az álláspontja rengeteg témában alakult át gyökeresen, sokszor a világnézetétől teljesen függetlenül.

Osztogatás
A Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéje kapta a legnagyobb támogatást az év végi pénzosztásban: összesen 14,3 milliárd forint fejlesztési támogatást – derült ki a Magyar Közlönyből. A nagy nyertesek listáján egyébként is az egyházak szerepelnek elől, az egri egyházmegyén túl tízmilliárd feletti támogatást kap még a Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete (10 455 millió) és a Magyar Katolikus Egyház – Szeged-Csanádi Egyházmegyéje (13 100 millió) is.

A Fidesz és elnöke a liberális eszméktől és politikai gyakorlatról először csak lassan, majd az 1994-es országgyűlési kudarcuk után egyre nagyobb léptekkel sasszéztak a jobboldali, konzervatív politikai irányzatok felé. A párt politikai irányváltása szükség szerint együtt járt a történelmi egyházakhoz, a vallásokhoz való viszony változásával is. 1994 és 1998 között Orbánék kiépítették kapcsolataikat a keresztény egyházakkal. Kormányra kerülésükkor, 1998-tól támogatták a templomok felújítását, kiegészítették a lelkészek fizetését. Orbán részt vett nagyobb vallási szertartásokon, körmeneteken, a Szent Koronát elszállíttatta a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országházba, majd meg is úsztatták a Dunán. A református Orbán Viktor pálfordulását a katolikus egyház kitüntetésekkel is honorálta. 2002 őszén az esztergomi székhelyű Szent István Alapítvány elsőként neki adományozta a Szent István díjat, amelyet a helyi Bazilikában vehetett át. 2004-ben megkapta a Pápai Nagy Szent Gergely Nagykeresztjének civil fokozatát.

Amelyik egyházat nem tudták zsarolni, azt egyszerűen megszüntették. Nem lehet mondani ugyanis, hogy Iványi Gábor nagy hasznot húzott volna abból 2010 óta, hogy ő eskette annak idején Orbán Viktort és Lévai Anikót, és a házaspár két legidősebb gyerekét is ő keresztelte meg. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET), - amit Iványi vezet -, az egyházügyi törvény 2011-ben megfosztotta egyházi státuszától. Ezt nem hagyta annyiban a MET, előbb az Alkotmánybírósághoz fordult, az meg is semmisítette az egyházi törvény első változatát. A második verzió tovább szigorította az egyházzá válás feltételét, az Ab részben ezt is megsemmisítette, és kimondta, hogy a MET és további mintegy hetven egyház jogállását vissza kell állítani. Aztán elmentek a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is, ahol szintén az ő igazukat erősítették meg. A magyar kormány viszont felülvizsgálatot kért. Az így „nem egyházakká váló korábbi egyházak” az adók egy százalékát sem gyűjthetik.

Ceglédi: folyamatos kampány
Orbán Viktor erősen épít a keresztény egyházra a propagandában és azon dolgozik, hogy a nem kifejezetten neki kampányoló egyházak az egyházügyi törvény okozta függőségi viszony miatt legalább kritikusak ne legyenek – fogalmazott lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint ugyanakkor ezt a területet sem tudja teljesen lefedni, a TASZ által megtámadott és nemzetközi fórumokon sikerrel megsemmisített egyházügyi törvény új verziója a mai napig késik. Hiszen, ha egy európai törvényt alkotnának meg, az után kevésbé tudná Orbán a függőségi viszonyt fenntartani – mutatott rá Ceglédi, hozzátéve: az időbeli tényező is fontos. 2017-re fordulva nagyon kevés ideje maradt Orbánnak arra, hogy a konfliktusokat megélje, végigvigye. 2017 őszén el kell indítani a hivatalos kampányt - most is folyamatos kampányban élünk, de ekkortól deklaráltan is kampány lesz -, ahol már sokkal nagyobb lesz a konszolidációs igény – vélekedett a szakértő. Ceglédi szerint, akivel Orbán le akar számolni, vagy akit most megpróbál domesztikálni, az arra számíthat, hogy a miniszterelnök vagy meglátogatja, ha pedig nem, akkor a TEK-et, a Kehit, vagy hasonló szervezeteket küld rájuk.

Zoltai Ákos

Lájkoljon minket a Facebook-on is!