Előző
Következő
új cikk

Külföld

Erdogan 2029-ig maradhat hatalmon

Népszava|2017. jan 9. 09:07
[A+ A-]

Mától tárgyal az ankarai parlament az elnöki köztársaság bevezetéséről. A javaslat értelmében a végrehajtó hatalmat az államfőre ruháznák át, s leszámolnának a parlamentáris demokráciával. Így Recep Tayyip Erdogan lenne az ország teljhatalmú ura. Erdogan, aki 2003-2014 között három miniszterelnöki mandátumon át szolgált, így 2029-ig maradhatna hatalmon. 

A modern Törökország első ízben válna elnöki köztársasággá, jelenleg az 1980-as alkotmány alapján kormányozzák, amelyet a katonai diktatúra idején fogadtak el. A javaslatot egy parlamenti bizottság fogadta el a múlt é végén, a javaslatok most kerültek a parlament elé. A vita az Anadolu állami hírügynökség szerint várhatóan 13-15 napot vesz majd igénybe.

Az ellenzék aggódik Erdogan hatalmának további megerősítése miatt. Az államfő diktatórikus rendszert vezetett be a július 15-én végrehajtott, meghiúsult puccskísérlet óta. Legalább 40 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, s a tisztogatások legalább 130 ezer embert érintettek.

A kormánypárt, az AKP viszont azzal érvel, hogy az elnöki köztársaság bevezetésével biztosítható a politikai stabilitás. Az államfő dekrétumokkal kormányozhat, visszahívhatja minisztereit. Több alelnöke is lesz. Mivel az AKP nem rendelkezik a parlamentben elég mandátummal ahhoz, hogy népszavazásra bocsássa a javaslatot (ehhez 330 voksra lenne szükség), megnyerte az ügy támogatására Devlet Bahcelit, a nacionalista MHP elnökét, aki többször kifejtette, mind a parlamentben, mind a népszavazáson igennel szavaz majd. Az AKP és az MHP együttesen 355 mandátummal rendelkezik a parlamentben. A parlament szavazása, majd az elnök aláírása után a referendumot 60 napon belül rendezik meg. Az államfő két elnöki mandátumon keresztül szolgálhat, öt-öt éven át. Jelenlegi elnöki mandátuma 2019-ig tart, így az új felállás szerint ettől az évtől válna teljhatalmú úrrá.

Feltételezések szerint Erdogan az alelnöki posztot ajánlotta fel Devlet Bahceli MHP elnöknek a támogatásért cserébe. A legutóbbi felmérések szerint azonban a lakosság körében némi többségben vannak azok, akik kitartanának a parlamentáris államforma mellett. A javaslat értelmében 550-ről 600-ra emelnék a parlamenti képviselők számát, s a választójog korhatárát 25 évről 18 évre szállítanák le.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!