Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Mr. West hihetetlenül rendkívüli kalandjai

Népszava|2017. jan 11. 05:45
[A+ A-]

Varga Judit kétlaki életet él FORRÁS: KONZERTHAUS WIEN

A Bécsben és Budapesten élő, Európa-szerte elismert komponista, Varga Judit különleges némafilmzenéje, a Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén magyarországi bemutatója lesz január 12-én, csütörtökön este a Müpában, a Fesztivál Színházban. Az 1924-ben készült szovjet némafilmet kifejezetten erre az alkalomra felújított, digitalizált verzióban láthatják a nézők. Varga Juditot kérdeztük a rendhagyó produkcióról és zeneszerzői pályájáról.

A Mr. West rendkívüli kalandjai a bolsevikok földjén című némafilmzene ősbemutatója tavaly márciusban volt, a bécsi Konzerthaus nagytermében, 1300 néző jelenlétében. Varga Juditot a Konzerthaus vezetése kérte fel erre a feladatra, miután 2014-ben, a Németországban élő kurd rendező, Hüseyin Tabak Szépséged mit sem ér című filmjéhez írt zenéjével elnyerte az Osztrák Filmakadémia díját.

Varga Judit azt mondja, először nagyon örült a felkérésnek, de miután megnézte a szovjet némafilmet, megijedt, mert rendkívül nehéznek ítélte a feladatot. Az 1924-ben készült propaganda-vígjátékhoz ugyanis nem kísérőzenét, s nem is „korabeli” muzsikát kellett komponálnia, hanem autonóm, teljes értékű kortárs komolyzenei darabot. Az ősbemutatón attól tartott, hogy a közönség egy része feláll és kivonul, mert nem tudja értelmezni a merészen újszerű zenei matériát.

Szerencsére azonban nem így történt, sőt tizenöt-húsz perc elteltével a kezdeti komolyság feloldódott, a publikum elkezdte értékelni a film és a zene humorát, már bátran nevettek a poénokon. Ez egyébként teljesen érthető, mert a csetlő-botló burleszkfigura, Mr. West története kifejezetten vicces, és Varga Judit sem véletlenül találta ki a „szórakoztató komolyzene” műfaji meghatározást. A darabban a hangszerek mellett autóduda, írógép és játékpisztoly is szolgálja a dramaturgiát. Amikor pedig Mr. Westet megpróbálja elcsábítani egy gengszternő, Beethoven-szimfóniák motívumai bukkannak fel, speciális montázstechnikával átalakítva.

A bécsi ősbemutatón a filmet még analóg formában, 35 mm-es tekercsről vetítették. Ez nagy kockázatot rejtett magában, mert az ilyen gépeket nem lehet egészen precízen beállítani, így a zenének követnie kellett „a régi jó némafilmes hagyományt” vagyis alkalmazkodni kellett a film játszási sebességéhez. Varga Judit ezért írt bele a kompozícióba úgynevezett ad libitum – szabadon játszható, ismételhető vagy akár elhagyható – ütemeket, hogy a muzsika mindenkor szinkronban legyen a filmmel. Ennek megőrzéséhez azonban szükség volt a művet előadó Ensemble Phace kamaraegyüttes lélekjelenlétére, némafilmes rutinjára, improvizációs készségére is.

Budapesten is ők szólaltatják meg a darabot, Leonhard Garms vezényletével. A Müpa-beli előadásra azonban a filmet már digitalizálták, így most egészen pontosan, századmásodpercre beállítják a zenei effekteket. „Nagyon szeretek az Ensemble Phace-szel dolgozni. Bátran kísérleteznek, nemcsak a kortárszene fő csapásirányába tartozó műveket játsszák, hanem szívesen vesznek részt színházi, operai, táncos vagy filmes produkciókban is. Ezért is találtam ki, hogy az egyébként nagyon precízen megkomponált zenében van egy háromperces jelenet – épp a film dramaturgiai csúcspontján –, ahol a muzsikusok szabadon improvizálhatnak” – mondja a zeneszerző.

A 38 éves, győri születésű Varga Judit a Zeneakadémián zongora és zeneszerzés szakon végzett – a komponálás mellett mindmáig aktív szólózongorista és kamarazenész. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a bécsi Universität für Musik und Darstellende Kunst hallgatója volt, ahol a zongora és a zeneszerzés mellett alkalmazott és filmzenére specializálódott – itthon akkor még nem volt ilyen képzés. Pályaívének egyik érdekessége, hogy ma már mindkét alma materének tanára, s ugyanúgy ingázik Bécs és Budapest között, mint növendék korában.

„Ennek a kétlakiságnak rengeteg előnyét, de azért hátrányát is érzem” – vallja. „Egyik város zenei életében sem tudok olyan intenzíven jelen lenni, mintha kizárólag ott élnék. Viszont mindkét városban vannak barátaim és van elég munkám – rendszeresen játsszák a darabjaimat.” Azt mondja, Bécs és Budapest kulturális életében – az eltérő történelmi múlt, főként a kommunizmus évtizedeinek hatására – ma már nyomokban sem lehet felfedezni, hogy egykor, az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában „ikerfővárosok” voltak. Teljesen más a repertoár és a közönség ízlése is. A kétlakiságot ezért arra szeretné felhasználni, hogy Bécs és Budapest között „kis hidakat építsen”, például egyetemi csereprogramok segítségével, amelyekben aktívan részt vesz.

Az elmúlt években Varga Judit Európa-szerte elismert zeneszerzővé vált – műveit olyan fesztiválokon és hangversenytermekben játsszák sikerrel, mint a Wien Modern, a párizsi Cité de la Musique, a patinás New York-i Juilliard School, a müncheni Muffathalle vagy a Varsói Ősz. Kiváló szólistákkal és zenekarokkal dolgozik együtt, miközben egyik fő profilja rövidfilmek és színházi előadások megzenésítése, illetve multimédiás kompozíciók alkotása. Nevéhez fűződik a Prima Primissima díj zenei arculatának megtervezése is.

Tavaly októberben – az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához kapcsolódva – a Magyar Állami Operaházban mutatták be Szerelem című egyfelvonásos operáját, amely Déry Tibor novellái és Makk Károly–Bacsó Péter azonos című filmjének forgatókönyve alapján készült; a librettót is Varga Judit írta. „Tavaly a Mr. West és az operám bemutatója mellett még filmzenéket és egy vonósnégyest is komponáltam, így eredetileg azt terveztem, idén csendesebben dolgozom.” A felkérések azonban folyamatosan jönnek: most éppen egy dokumentumfilm zenéjét írja; az osztrák közmédia, az ORF pedig zenekari darabot rendelt tőle, amelynek ősszel, Grazban lesz az ősbemutatója. Emellett egy zongoracikluson is elkezdett dolgozni, ami azonban monumentális feladat: megvalósítása akár évekig is eltarthat.

Retkes Attila írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!