Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Közmunkásból kéményseprő

Népszava|2017. jan 11. 05:22
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

Egyesületet alapítottak a kéményseprők, ettől remélnek a hatékonyabb érdekérvényesítést. A sztrájk, illetve a munka törvénykönyve ugyanis rendkívül szűkre szabta a szakszervezetek mozgásterét. A szakma a közmunkások éppen megkezdődött átképzését sem támogatja. A múlt évben több volt a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezés, mint 2015-ben.

A Magyar Munkavállalókért Mozgalom egyesületként való bejegyzését jelentette be tegnapi tájékoztatóján a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke, Vámos Csaba. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban nagyon megnehezítették a jogszabályok a szakszervezetek nyomásgyakorlási lehetőségeit a sztrájktörvénnyel, a nehezen értelmezhető elégséges szolgáltatással, és ezt a közszolgáltató kéményseprők is megérezték. Egyesületként más szervezetekkel, a szakszervezeti konföderációkkal közösen azonban hatékonyabban léphetnek föl.

Eddig nem sikerült elérnie a szakmának, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) érdemben tárgyaljon velük a szolgáltatás államosítása okozta kockázatokról, s ebben is előrelépésre számítanak. Márpedig ezek a kockázatok jelentősek. Sajnos ma ketten, tavaly tizenhatan haltak meg szén-monoxid mérgezésben, ami héttel több, mint amennyi 2015-ben volt. A kormány a kéményseprést is államosította 2016. júliusától és a BM OKF-hez rendelte. Közvetlen összefüggés ugyan nem mutatható ki az intézkedés és megnövekedett halálesetek között, de a szakma már korábban jelezte, az átalakítás miatt emelkedhet a tragédiák száma.

A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve jelenleg 17 megye területén, összesen 2507 településen látja el a lakossági szolgáltatást - tájékoztatta a Népszavát a BM OKF. Fejér és Vas megye, valamint a főváros teljes területén piaci szolgáltatók végzik ezt a tevékenységet. A katasztrófavédelem 6 megye egyes településein is piaci szolgáltatók látják el a lakossági szolgáltatást. A szervezetnél jelenleg mintegy 550 szakember dolgozik, akik az OKF működési területén képesek ellátni a feladatukat - írták a Népszava kérdésére. Ez a derűlátás azonban a szakma képviselői szerint országosan megkérdőjelezhető, mert legalább 1800 kéményseprőre lenne szükség, ám számuk ma már az ezret sem éri el

Hogy azért még sincs minden rendben jelzi, hogy a KOSZ figyelmeztetése ellenére közmunkásokat képez át az OKF kéményseprőnek. Információk szerint Pécelen már el is kezdődött az átképzés - tájékoztatta a Népszavát Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.

Az oktatásba több évtizedes szakmai múlttal rendelkező kéményseprőket és hasonlóan jelentős szakmai előélettel rendelkező kéményseprőmestereket vont be a katasztrófavédelem - hangsúlyozta az OKF. Az állami szerv szerint ez biztosíték arra, hogy megfelelően képzett kéményseprők állhassanak munkába.

A szakmai szervezetek már 2015. végén szorgalmazták az egyeztetéseket az OKF-fel, de az akkori tárgyalás eddig az utolsó is volt. A BM egyik államtitkárától pedig ígértet kaptak egy közös munkabizottság felállítására, de abból sem lett semmi. Ezért fordultak az érdekvédők közvetlenül a miniszterhez.

Tavaly december 5-én küldtük el a kérést a személyes megbeszélésre és mellékeltünk szakmai anyagokat is az érveink alátámasztására, miszerint a katasztrófavédelem nem megfelelően látja el a feladatát, de eddig nem érkezett válasz - említette lapunknak Vámos Csaba. Azt viszont biztató jelnek vélte, hogy jelentős változások történetek december 20. óta - említette lapunknak Vámos Csaba. Egyebek mellett nemcsak az OKF élén, de a kéményseprő feladatokért felelős Gazdasági Ellátó Központ (GEK) élén is vezetőcsere történt és több más vezetőt is nyugdíjaztak, vagy leváltottak. A kéményseprők már levélben megkeresték az új embereket és abban reménykednek, újjá lehet éleszteni a megszakadt, vagy el sem indult egyeztetéseket és végre megalakulhat a közös munkabizottság is.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!