Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Félnek a magyarok, hogy meg sem élik a nyugdíjas kort

Népszava|2017. jan 11. 05:26
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

Alapvetően borúlátóak nyugdíjas éveik tekintetében a magyarok - ez a legfontosabb megállapítása a K&H Biztosító éves reprezentatív felmérésének, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 78 százaléka a mostaninál rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít nyugállományba vonulását követően. Emellett tíz emberből hét úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozni fog. Sokakon segítene a 13. havi nyugdíj visszaadása, ám erről hallgat a kormány.

Az elmúlt esztendőben számos ponton megváltozott a magyaroknak a nyugdíjas éveikre vonatkozó jövőképe. A K&H Biztosító egy esztendő múltán megismételt, 500 fős mintán elvégzett kutatásából kiderült, hogy egyre többen számítanak munkás nyugdíjas évekre, ugyanis a magyarok 69 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog a tavalyelőtti 61 százalékot követően. Elgondolkodtató az is, hogy csaknem négyötödük a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, de még ennél is furcsább, hogy sokan így sem takarékoskodnak nyugdíjcélra. Ami a számok nyelvén azt jelenti, mint arról a kutatási eredményeket bemutató Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője beszámolt, hogy a magyarok mindössze 22 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. Ugyanakkor már számosan megértették az idők szavát, ugyanis a tavalyelőttinél 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését. Egyébként 10 emberből 7 gondolja úgy, hogy dolgozni fog a nyugdíj mellett.

Nem túl sok optimizmusra ad okot az sem, hogy a nyugdíjrendszer összeomlására milyen sokan számítanak. Ez a vélemény leginkább a fiatalnak számító 30-as korosztályra jellemző, akiknek 78 százaléka szerint ez be fog következni, és a 40-esek is csak kismértékben optimistábbak ennél, ugyanis közöttük 70 százalék számít krachra, az 50-es korosztály a maga 41 százalékával optimistának mondható.

Azonban egyre többen vannak olyanok is, akik az öngondoskodás mellett döntöttek, az összes válaszadó 57 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. Azonban ennek a nyugdíjat majdan kiegészítő részaránya ennél kisebb, ugyanis a legtöbben, a megkérdezettek 42 százaléka megjelölés, vagyis "címkézés" nélküli általános biztonsági tartalékkal rendelkezik, és a nyugdíjcélú megtakarítás csak ezt követi 39 százalékkal és jelentős hányadot tesznek ki még a lakásfelújítók.

Azonban a társadalmi méretekben egyre jobban eluralkodó pesszimizmusnak úgy látszik nincs határa. Amíg tavalyelőtt 29 százalékos volt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, addig mára ez 34 százalékra emelkedett. Ez ellentmond a statisztikai hivatal adatainak, amely szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, amely 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál pedig 72 év volt.

A kutatásból az is kiderült, hogy egyre népszerűbbek a nyugdíjbiztosítások. Az egy évvel korábbihoz képest 10-ről 14 százalékra nőtt azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett bevételük kiegészítése képen nyugdíjbiztosításban gondolkodnak. "Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehető legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél előretekintőbbek vagyunk, annál nagyobb összeget tudunk felhalmozni” – emelte ki Kuruc Péter. A nyugdíjbiztosítási konstrukciónál havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt - az adójóváírást is figyelembe véve - a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel – tette hozzá a szakember. Mások azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy mielőtt valaki a nyugdíjbiztosítás megkötésére szánja el magát, nem árt figyelembe vennie, hogy egy adott konstrukciónál milyen mértékű a teljes költségmutató, amely megmutatja, hogy milyen pluszkiadásokra számíthat a megtakarító a futamidő során.

Kuruc Péter szerint viszont jó hír, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni. A 30-as korosztálynak több, mint a fele, a 40-eseknek alig a fele, az 50-es korosztálynak pedig csak 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százaléknak 5 millió forint feletti a megtakarítása. A "vállalható" nyugdíjhoz havonta - a válaszadók véleménye szerint - a jövedelem 15 százalékát szükséges megtakarítani. Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók. (Ez csupán a vélemények átlaga, és nem tükrözi azt, hogy milyen mértékűek a tényleges megtakarítások.)

Nem könnyíti meg a nyugdíjas éveket, hogy a magyarok 44 százaléka nem számol semmilyen extra jövedelemmel az állami nyugdíjon felül. Akiknek viszont lesz többlete, azok az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításokból remélik ezt.

Egy másik felmérés, a Vienna Life decemberi, 600 fős kutatása szerint a megkérdezettek 38,4 százaléka az aktív éveihez képest alacsonyabb életszínvonalat vár nyugdíjasként. A válaszadók 52,5 százaléka azonban nem számít anyagi visszaesésre idősebb korában. A felmérésből kiderül, hogy még olyanok is vannak, akik szerint a nyugdíjba vonulás után javul majd a pénzügyi helyzetük – igaz, ezt 100-ból mindössze nagyjából 5-en gondolják.

A nyugdíjbiztosítás mellett a nyugdíj-előtakarékossági számla, azaz a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár szolgálja a nyugdíj-megtakarításokat. Ezeket az állam is jelentős, 20 százalékos adójóváírással támogatja. Így évente maximálisan 280 ezer forint plusz megtakarítás is elérhető, ha valaki a három konstrukcióba befizet összesen évi 1,4 millió forintot.

Szakszervezetek: legyen 80 ezer forintos alapnyugdíj!
A köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó általános bérajánlást várnak a szakszervezetek a kormánytól - mondta Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke 80 ezer forintos alapnyugdíj bevezetését javasolja, amelyről társadalmi vitát is kezdeményeznek. A szakszervezeti vezető szerint "szociális katasztrófa" következhet be, amennyiben a nyugdíjak emelése csak 1-2 százalékos szinten marad (idén 1,6 százalékos), miközben a reálbérek növekedése továbbra is 6-7 százalék között mozog.


MSZP: svájci indexálásra lenne ismét szükség

A nyugdíjkilátások szóba kerültek a szocialisták keddi sajtótájékoztatóján is. Vissza kell térni a korábbi nyugdíj-megállapítási szabályokhoz - ezt sürgette Korózs Lajos. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint a korábbi, úgynevezett svájci indexálás alapján idén 1,6 százalék helyett 3,2 százalékkal nőhettek volna a nyugdíjak.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2,4 százalék lesz 2017-ben az infláció. Korózs Lajos úgy vélte, hogy "a kormány átveri a nyugdíjasokat, mert pontosan tudja, hogy nagyobb lesz az infláció, mint a nyugdíjemelés mértéke. Tíz hónapig, novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak" - mondta, és megjegyezte, hogy akkor kell a nyugdíjemelés és az infláció mértéke közötti különbséget visszamenőlegesen kifizetni a nyugdíjasoknak.

A szocialistáknak már megint “azon jár az esze”, hogy szúrhatnának ki a nyugdíjasokkal - így reagált a kormánypárt frakciója Korózs Lajos észrevételeire. A Fidesz szerint a szocialisták kormányzásuk alatt elvettek egy havi nyugdíjat az idősektől, a magas inflációban hagyták elértéktelenedni a nyugdíjakat. Azt állították, hogy a Fidesz-kormány 2010 óta garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és az inflációkövető nyugdíjemelést.

A szocialisták még tavaly decemberben kezdeményezték, hogy állítsák vissza a Bajnai-kormány által - a gazdasági világválság időszakában, 2009-ben - megszüntetett 13. havi nyugdíjat, és erről törvényjavaslatot is készítettek.

A Fidesz a 2010-es választási kampányban megígérte, hogy az éves gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot, akkor visszaállítják ezt a juttatást. Idén ilyen mértékű GDP-növekedésre - a várakozások és a kormány prognózisa szerint - van esély. Van-e ilyen szándék - kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ahonnan várjuk a választ.

Egy kis matematika
Farkas András nyugdíjszakértő a penzcentrum.hu megkeresésére azt mondta, hogy ha valaki egész életében minimálbérre volt bejelentve, akkor átlagosan a nyugdíja havi 30 és 50 ezer forint közötti összeg lehet - vagy még ennél is kisebb, hiszen a szolgálati idő hosszától is függ a nyugdíj összege. Abban az esetben, ha valakinek a fizetése a jelenlegi átlagkeresettel egyezik meg, akkor feltehetően 100 és 200 ezer forint közötti sávba esik majd a nyugdíjuk, ha elegendő szolgálati idővel rendelkeznek. Abban az esetben, ha valakinek ma nyugdíjasként az állami nyugdíja mellé 100 000 forint életjáradékra lenne szüksége nyugdíj-kiegészítésként, akkor körülbelül 20 millió forintot kellene felhalmoznia a munkával töltött évek alatt.



Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!