Előző
Következő
új cikk

Külföld

Obama búcsúja: Igen, megtettük! (videó)

Népszava|2017. jan 11. 08:40, frissítve: 2017. jan 11. 18:04
[A+ A-]

Barack Obama búcsúbeszéde - Fotók: Scott Olson/Getty Images

Barack Obama elnöksége sikereit sorolta, s a demokrácia védelmére szólított fel kedden este, a chicagói McCormick Place konferenciaközpontban elmondott búcsúbeszédében. Elődeivel ellentétben nem a Fehér Ház Ovális Irodáját, hanem szűkebb pátriáját, Chicagót választotta a szimbolikus szónoklat helyszínéül. Az elnök búcsúzkodását megelőzően a CNN robbantotta a bombát: az amerikai hírszerzés hitelt érdemlő brit forrásból származó, de további megerősítést igénylő értesülései szerint az orosz titkosszolgálatnak kompromittáló adatai lehetnek a január 20-án hivatalba lépő Donald Trumpról.

Barack Obama pályája kezdetén ihletett beszédeivel ragadta meg az amerikaiak képzeletét. 2004-ben ismerték meg a nevét, amikor John Kerry akkori demokrata elnökjelölt felkérésére felszólalt a demokrata elnökjelölő konvención. A fura nevű fiatal politikus – kenyai apa és amerikai anya Harvardon végzett fia – akkor arról beszélt, hogy nincs kétféle Amerika, liberális és konzervatív, nincs fehér, fekete, latin vagy ázsiai Amerika, csak egyetlen Amerika van, a remény Amerikája. Négy évvel később, 2008-ban Illinois állam szenátorát a remény és a változás ígéretével az Egyesült Államok első fekete elnökévé választották. 2017. január 20-án, amikor két hivatali idő után a 44. elnök átadja a Fehér Ház kulcsait utódának, Donald Trumpnak, annyit biztosan ki lehet jelenteni, hogy Obama álma, hogy véget vet Amerika megosztottságának, nem teljesült.

Mélyült a megosztottság

Az akkori illúziók jórészt szertefoszlottak. Az Egyesült Államokban hihetetlen módon elmélyültek az árkok, nagy a csalódás és a kiábrándultság a Demokrata Pártban, sokan szorongással várják, hogy milyen lesz a saját, alternatív valóságában élő, a tényeket tagadó, kiszámíthatatlan, indulatos Donald Trump elnöksége.

Obama igazán nagy erőbedobással küzdött a kampány végső szakaszában Hillary Clinton győzelméért. Tudta, hogy sok forog kockán. Ha a volt First Lady győzött volna – hiába szerzett 2,8 millióval több szavazatot, elbukott az elektori kollégiumban – egy harmadik demokrata terminus bebetonozhatta volna Obama elnökségének vívmányait. Csakhogy nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy két hivatali idő után egy párt harmadik elnöki mandátumot is elnyer, a második világháború óta egyedül George H. W. Bush-nak, Ronald Reagan alelnökének sikerült ez. Ezúttal sem jött össze a harmadik négy év, pedig az amerikai gazdaság nem teljesített rosszul, Obama jobb állapotban adja át az országot, mint ahogy ifjabb Bush nyolc éve, két háborúja után megkapta. Nyilván sokáig elemzik még, miért nem szavazott bizalmat végül Amerika az első női elnökjelöltnek, Clinton volt-e túl gyenge, túl megosztó jelölt, kampánya vett-e rossz irányt, nem hallva meg a demokrata bázis zúgolódását, az ügyetlen szervezés, a szerencsétlen szerverbotrány, netán az orosz hackertámadás befolyásolta-e az elnökválasztás kimenetelét. Az azonban bizonyos, hogy a 45. elnök eltökélt célja, hogy elődje emblematikus programjainak jó részét visszafordítsa.

Nyolc év eredményei

„Chicago utcáin tanultam meg, hogy a változás csak akkor történik meg, ha az emberek tesznek is érte, összefognak, hogy követeljék. Elnökségem nyolc éve után még mindig ebben hiszek” – hangsúlyozta könnyes, nosztalgikus búcsúbeszédében, mintegy húszezres hallgatóság előtt Obama, aki huszas éveiben, közösségszervezőként kezdte pályáját az illinois-i metropolisban.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kezdettől vonzotta a bevándorlókat és a menekülteket, a tengeren túlról, és a Rio Grandén át, külön utalt ezzel a jövendő elnök által célba vett mexikóiakra. Elismerte, hogy a demokráciáért dolgozni nem könnyű, sokszor úgy érezni, minden két lépést előre egy hátralépés követ. Hosszú távon azonban mégis az előrehaladás dominál.

Obama röviden összefoglalta elnöksége eredményeit: súlyos recesszióból sikerült visszafordítani a gazdaságot, új lendületet kapott az autóipar, új állásokat sikerült teremteni. A külpolitika terén a kubai-amerikai kapcsolatok helyreállítását, az iráni nukleáris program leállítását, az al-Kaida terrorszervezet vezérének, Oszama bin Ladennek a levadászását említette. További 20 millió amerikai jutott egészségbiztosításhoz, az azonos neműek is jogot kaptak a házasodásra, sorolta. „El sem hitték volna mindezt nyolc évvel ezelőtt” – jegyezte meg.

„Amerika jobb és erősebb ország lett” – szögezte le Obama, jelezve, az amerikai demokrácia hagyományaihoz tartozik a békés, nyugodt hatalomátadás, s tíz nap múlva ez meg is fog történni. A távozó elnök nem titkolta, hogy mindazonáltal aggódik az amerikai demokrácia állapota miatt. Hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem jelent uniformitást, az alapító atyák is vitáztak és kompromisszumokat kötöttek”. „A demokrácia azonban megköveteli a szolidaritást, annak tudatát, hogy minden különbözőségünk ellenére, ez a közös ügyünk, együtt győzünk vagy bukunk el” – mondta, hozzátéve, hogy sokszor voltak olyan időszakok az amerikai történelemben, amikor e szolidaritást veszély fenyegette, s e mostani is ilyen időszak. A globalizálódó világ, a növekvő egyenlőtlenség, a demográfiai változások, a terrorizmus „nem csupán a biztonságot és a jólétet, hanem magát a demokráciát is veszélyezteti”, húzta alá.

Mint rámutatott, az amerikai gazdaság növekszik, a bérek, a jövedelmek, a lakások értéke, a nyugdíj-megtakarítások növekednek, a szegénység enyhül. Tíz éves mélyponton van a munkanélküliség, az egészségügyi ellátás költségei ötven éve a legalacsonyabb ütemben emelkednek. „Ha valaki tud egy jobb tervet, amely több ember egészségügyi ellátását alacsonyabb költséggel biztosítja – nyilvánosan ki fogok állni mellette” – jelentette ki Obama, akit nagyon is aggaszt, hogy a republikánusok fel akarják számolni elnöksége emblematikus vívmányát, az Obamacare-t.

Egészségbiztosítás: repubikánus dilemmák
Obama egészségbiztosítási reformja, az Obamacare visszafordítása Donald Trump első számú prioritása, de a túl nagy sietség visszaüthet. A 44. elnök nyolc évének legfontosabb vívmányaként tekint az egészségügyi reformra, de az Obamacare messze nem lett tökéletes, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A reformnak köszönhetően 10 százalék alá sikerült csökkenteni a biztosítással nem rendelkezők arányát.
A republikánusok támogatása nélkül elfogadott, de a demokraták elvárásait (általános, ingyenes egészségbiztosítás) messze nem kielégítő törvény néhány fontos dolgot biztosan elért. Az egészségbiztosítók nem utasíthatják el a már valamilyen betegségben szenvedő ügyfeleket, s a fiatalok számára 26 éves korig lehetővé teszik, hogy szüleik révén jussanak egészségügyi ellátáshoz. (E két dolog megőrzését kérte első találkozásukkor Obama utódától, s Donald Trump elvben meg is ígérte.)
A kongresszusi republikánus többség máris hozzákezdett a reform lebontásához, több republikánus terv készült, de hosszú évekbe telhet, mire a rendszereket átállítják. Legalább 20 millió ember átmenetileg biztosítás nélkül maradna, s további gazdasági kihatásokkal is számolni kell. A republikánus honatyák egy része ezért óv attól, hogy úgy vonják vissza az Obamacare-t, hogy semmi mást nem állítanak a helyébe.

Éleződő faji ellentétek

A demokráciát fenyegető kihívásként említette Obama a kiéleződő faji ellentéteket. Az Egyesült Államok első fekete elnöke felidézte, hogy nyolc éve, megválasztása után a faji különbségeken túli Amerikáról beszéltek, de ez akkor is illuzórikus volt. „A faji kérdés ma is megosztja a társadalmat” – hangsúlyozta, kiemelve a diszkrimináció elleni törvények fenntartásának fontosságát.

Utódát nem említve beszélt Obama a harmadik legnagyobb kihívásról, a tények tiszteletéről, a közös értékek védelméről. „Nem lehet egészséges vitáról beszélni, ha a másik fél nem hajlandó befogadni új információkat, nem ismeri el, hogy az ellenfelének is lehet jó érve, hogy a tudomány és a ráció számít, mindaddig csak elbeszélünk egymás mellett” – fogalmazott az elnök. Obama különösen aggódik a klímaváltozás terén elért eredmények megőrzéséért. „Ha tagadjuk a klímaváltozás problémáját, eláruljuk a jövendő generációkat” – intette a következő adminisztráció kétkedőit a demokrata elnök.

Külön méltatta az amerikai fegyveres erők teljesítményét, áldozatvállalását Obama. Emlékeztetett, hogy véget vetettek a kínzás gyakorlatának, erőfeszítéseket tett a guantánamói börtöntábor bezárására, reformokat hozott a széleskörű kormányzati megfigyelés korlátozására, a magánélet és szabadságjogok védelmében.

Az Egyesült Államok vetélytársaként említette a demokrata elnök Oroszországot és Kínát, megjegyezve, hogy egyikük befolyása sem vetekszik Amerikáéval, „feltéve, ha nem adjuk fel az elveinket, s nem válunk olyan nagyhatalommá, amely fenyegeti a kisebb szomszédországokat”.

Köszönet Michelle-nek

Beszéde végén Obama elérzékenyült, amikor megköszönte felesége, Michelle segítségét és támogatását, „nemcsak a feleségem, a gyermekeim anyja, hanem a legjobb barátom”, mondta. Az első fekete First Lady Chicago fekete negyedében nőtt fel. Michelle Obama a férjénél is népszerűbb, hatalmas ovációt kapott, állva tapsolta a közönség. Köszönetet mondott Obama egész stábjának, s különösképpen a tiszteletbeli bátyjává fogadott Joe Biden alelnöknek, aki feleségével szintén ott ült a hallgatóság soraiban. "Megtiszteltetés volt, hogy szolgálhattam" - mondta a 44. elnök, ígérve, hogy leköszönése után sem tesz majd mást. A beszéd végén pedig még egyszer elhangzott Obama emblematikus kampányjelszava: „Yes, We Can”, Igen, meg tudjuk tenni”. "Yes, We Did", „Igen, megtettük”.

Elekes Éva

Lájkoljon minket a Facebook-on is!