Előző
Következő
új cikk

Belföld

Aggódunk az egészségünkért

Népszava|2017. jan 12. 05:05
[A+ A-]

Szegénykórház egy korábbi egészségügyi demonstráción FOTÓ: Tóth Gergő

A magyar választók az egészségügy és a szociális ellátórendszer állapota miatt aggódnak leginkább – több korábbi felméréshez hasonlóan ezt igazolta a Republicon Intézet tegnap nyilvánosságra hozott jelentése is. A pártpreferenciák szerint is rögzített adatok szerint a kormánypártok és a Jobbik szavazói ebben az egy kérdésben biztosan azonosan gondolkodnak a baloldali ellenzék szavazóival.

Az egészségügyi és szociális ellátórendszer állapota miatt aggódnak a legtöbben Magyarországon. A Republicon Intézet tegnap nyilvánosságra hozott felmérésében a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy nem látja magát biztonságban ezen a két területen. Az, hogy az embereknek egyre fontosabb az egészségük megőrzése, vagy visszanyerése, 5 éven belül rákényszeríti a politikát, hogy végre foglalkozzon az egészségügyi és szociális ellátás javításával, hogy elinduljanak mélyreható változások – így reagált a tegnap megjelent adatokra Lantos Zoltán. Az egészségközgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte nő az egészség fontossága, ennek az évszázadnak a dinamikus fejlődése jelentős részben az egészségnek és az ehhez kapcsolódó technológiai fejlesztéseknek lesz köszönhető, miközben az emberek elvárásai is folyamatosan nőnek az ellátásokkal szemben.

A felmérés adatai nem meglepőek, ennél is rosszabb eredményt hozott tavaly ősszel az Ipsos nemzetközi kutatása, amelyben a lakosság 63 százaléka nyilatkozott kritikusan a magyar egészségügy helyzetéről, sőt azt a kétes rangot is kivívtuk, hogy a 25 országot érintő felmérésben bekerültünk azon négy ország közé, ahol a lakosság azt érzékeli, visszafejlődött az egészségügyi ellátó rendszer.

A Republicon legújabb felmérésében a válaszadók a következő helyekre a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmaikat sorolták. A bevándorlást a válaszadók 28, a munkanélküliséget, a nyugdíjakat 17 százaléka tartotta a leginkább aggodalomra okot adó területnek. Ezzel szemben az embereket láthatóan alig érdeklik azok a kérdések, amelyeket nem tapasztalnak meg a saját bőrükön és nem befolyásolják közvetlenül a jól-létüket. A terrorizmus, a környezetvédelem, az energiaügyek vagy éghajlati kérdések mindössze a lakosság 4 százaléka szerint alapvetőek Magyarország számára.

Amikor a Republicon Intézet kutatói azt firtatták, a megkérdezett mit tart saját életében a legnagyobb gondnak, akkor is az került előtérbe, hogy az egészségügyi és a szociális biztonság a legnagyobb nehézség, amivel szembe kell nézniük az embereknek. A válaszadók 28 százaléka fogalmazott így, míg 26 százalék a háztartásuk anyagi helyzetét, 24 százalék az áremelkedéseket és a megélhetés költségeit nevezte a legnagyobb gondnak. A nyugdíjak biztonságát 22, az ország gazdasági helyzetét 10, a munkanélküliséget pedig már csak 9 százalék gondolja nehézségnek.

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy az egészségügyet és a szociális biztonságot a két legnagyobb probléma közé soroló válaszadók aránya úgy nő drámaian 2015 óta, hogy nem zajlik a kérdésekről politikai vita. Az egészségügyi közgazdász szerint ez azért lehet így, mert a politikusok azt tapasztalják, vannak más, egyszerűbb eszközök a lakosság támogatásának, szavazatainak megszerzésére. Ráadásul egészségüggyel foglalkozni bonyolult dolog – emlékeztetett Lantos Zoltán -, a terület olyan összetett, sokrétű, olyan nagy szakértelmet igényel, hogy nem éri meg a politikának vállalni a rengeteg konfliktust, amivel a rendszer átalakítása, jobbá tétele járna. A világ legtöbb országában „forró téma” , az egészségügy jövője, de nálunk másokhoz képest is hangsúlyosabb a politika távolmaradása a területtől.

A közgazdász a Népszavának úgy fogalmazott, hiába foglalkoztatja ilyen mértékben az embereket ez a kérdés, választást nem lehet veszíteni azzal, ha a kormány passzív az egészségügyi reformokban. Egy biztos – mondta a szakember -, négy év alatt nem lehet gyökeres változásokat elérni sem az egészségügyben, sem a szociális ellátásokban, tehát társadalmi megegyezésre, szövetségesekre lenne szükség egy középtávú program elindításához is. Először is azt kellene megértetni az emberekkel, hogy a saját egészségükért nekik a legnagyobb a felelősségük és csak utána jön az államé. Mindenkinek újra kellene gondolnia a hétköznapjait és csak második körben jön az állami egészségügy a maga szolgáltatásaival. A közgazdász úgy látja, az egészségügyben dolgozóknak, a szakmai kamaráknak, az iskoláknak, beleértve a szakembereket képző egyetemeket is, és az ágazat vezetőinek közös a felelősségük, hogy évtizedek óta nem tudtak összefogni alapkérdések előremozdításában.

A Republicon Intézet felmérésében a legtöbbek által választott témák listájából kilóg a bevándorlás, ennek pedig egyértelmű oka a kormánynak a politikai közbeszédet és a közvéleményt is befolyásoló erőszakos kommunikációja. 2014-ben még csupán a válaszadók 2-3 százaléka sorolta a bevándorlást a két legfontosabb probléma közé, ez az arány jelenleg 28 százalék. Az agymosás politikai hozadéka azonban kétséges. Ezt nemcsak az elbukott kvótanépszavazás mutatta meg, nemzetközi felmérések sora bizonyítja, hogy a politikai marketing teljes eszköztára is kevés a választók befolyásolására, ha meg akarnak buktatni egy kormányt, megteszik.

Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!