Előző
Következő
új cikk

Bioritmus

Tabuk nélkül a leépülésről

Népszava|2017. jan 18. 05:15
[A+ A-]

A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock

Nyílt és kötöttségek nélküli párbeszédet tesz lehetővé az a kezdeményezés, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi leépülés más formáiban szenvedő betegek és családtagjaik, gondozóik számára biztosít találkozási lehetőséget. Az Alzheimer Café egyre több magyar városban érhető el, célja, hogy megszüntesse a betegek és hozzátartozóik társadalmi elzárkózását. A családok többsége továbbra is szégyenként éli meg a betegséget, holott az egyre több embert érintő kórról tabuk nélkül kellene beszélni.

Győr, Tatabánya, Mosonmagyaróvár és Pécs után idén januárban Debrecenben is útjára indult az Alzheimer Café. A nemzetközi mintára létrejött önkéntes szerveződés célja egy olyan megismerő és támogató közösség kialakítása, amely az Alzheimer-kórban és a szellemi hanyatlás más típusaiban érintettek, családtagjaik, gondozóik és a téma iránt érdeklődők számára biztosít találkozási lehetőséget.

A találkozókon - amelyek minden érdeklődő számára nyitottak - a résztvevők megismerhetik a szellemi leépüléssel járó kór és az ebbe a csoportba tartozó betegségek, például a demencia tüneteit, beszélgethetnek az érintettekkel, gondozóikkal, hozzátartozóikkal. A találkozókat általában havi rendszerességgel tartják.

Az Alzheimer Café nemzetközileg is elismert és egyre népszerűbb módszer arra, hogy a szellemi leépülésben szenvedők és az őket ápolók ne érezzék magukat kirekesztettnek. Az első ilyen találkozóra Hollandiában került sor 1997-ben, Bére Miesen geriáter-pszichiáter orvos ötlete alapján, ezt követően Európában és az Egyesült Államokban is gyorsan elterjedt. Az első találkozókat kávézókban tartották, innen ered az elnevezés. Miesen álláspontja szerint az Alzheimer-kórról tabuk nélkül kell beszélni, hiszen a betegség egyre több embert érint.

Az Alzheimer Café működési alapelvei
  • Széles körben felhívja a figyelmet a gyorsan terjedő, szellemi leépüléssel járó betegségekre
  • Családias légkörben lehetővé teszi a betegség empátiás megközelítését és elfogadását
  • Információkat ad a demens betegek pszichoszociális és orvosi aspektusáról
  • Nyílt és tabuk nélküli dialógust tesz lehetővé a betegségről
  • Megszünteti a betegek és hozzátartozóik szociális elkülönülését
  • Nyitott, klubszerű, ingyenes foglalkozás, ahol nincs regisztráció, mindenki akkor érkezik és távozik az összejövetelről, amikor akar

A betegséget gyógyítani nem lehet, de kezelésekkel az életminőség javítható. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2014-ben népbetegségnek nyilvánította a kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint 10, a 85 évesnél idősebbek több mint 40 százaléka érintett.

 Néhány híres áldozat

  •  Arthur O’Connell
  • Charles Bronson
  • Frank Sinatra
  • Henry Ford
  • Margaret Thachter
  • Peter Falk
  • Ronald Reagan
  • -Terry Platchett
  • Winston Churchill
  • Puskás Ferenc

A WHO legutóbbi adatai szerint világszerte mintegy 46,8 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak (az Alzheimer a demencia-esetek körülbelül 70 százalékát okozza). Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződhet a betegek száma, csak az Európai Unióban évente már több mint egymillió új esetet regisztrálnak. Európában 2015-ben mintegy 10,5 millió demenciában szenvedő beteget tartottak nyilván a WHO jelentése szerint.

Az első magyarországi Alzheimer Cafét 2014 szeptemberében rendezték meg Győrben, hazánkban is évről évre emelkedik a betegek száma, ami nem csupán az egészségügyi, de a szociális ellátásban is egyre nagyobb nyomásként jelenik meg. Bár pontos hazai adatok nincsenek, a Magyar Alzheimer Társaság 200-250 ezerre teszi a magyarországi alzheimeresek számát. Hangsúlyozták, nagyon sok a diagnosztizálatlan beteg, de a betegségben közvetlenül érintett családtagoké - szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké, más hozzátartozóké - ennek is a többszöröse.

„Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. A legújabb statisztikák szerint a gondozók 40-75 százaléka jelentős pszichológiai betegséggel küzd, és 15-32 százaléka depresszióval" - olvasható a társaság weblapján. A szakemberek szerint bár az Alzheimer-kór és a demencia más formáit övező tabuk kezdenek fellazulni, a családok nagy része továbbra is szégyenként éli meg a betegséget. Bár volt már rá kezdeményezés, Magyarországon továbbra sincs Nemzeti Demencia Stratégia.

Veszélyes utak
Nagyobb eséllyel vannak kitéve az időskori demencia veszélyeinek azok, akik forgalmas utak közelében élnek - ezt állapította meg egy, a Lancet brit egészségügyi lapban publikált kutatás. A kutatók mintegy kétmillió kanadai lakos 2001-2012 közötti adatait vizsgálták át, így jutottak arra, hogy a légszennyezettség és a zaj is hozzájárulhat az agyi teljesítmény súlyos romlásához: a forgalmas útvonalak közelében élő demenciás esetek nagyjából 10 százaléka összefügghet ezekkel a körülményekkel. A kutatók szerint a zaj, az ultrafinom részecskék, nitrogén-oxidok vagy akár a gumiabroncs kopásakor keletkező anyagok felszabadulása is hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Jót tesz a mediterrán étrend
Egy másik, a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet. „Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója. Összesen 967 olyan hetvenéves kor körüli ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban.

Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!