Előző
Következő
új cikk

Belföld

Bűnösen torzított adatsorok

Népszava|2017. jan 31. 20:00
[A+ A-]

Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Pintér Sándor belügyminiszter egy határon szolgáló rendőrrel beszélget Bácsalmás térségében január 18-án FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY

A bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges munkájáról és eredményességéről, mert nálunk azok írják a listákat, akiknek a munkáját épp az adatok alapján minősítik vezetőik. Hack Péter büntetőjogász arra is emlékeztetett az országos rendőrfőkapitány szerdai évértékelője előtt, hogy az utóbbi öt évben többször is törvénymódosításokkal és más trükkökkel teremtették meg a látványosan javuló eredmények hátterét.

A rendőrség 2016-os munkáját értékeli szerda délelőtt az országos rendőrfőkapitány. Papp Károly minden bizonnyal részletesen beszél majd a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) felgöngyölítéséről, a terrorelhárításban végzett nemzetközi együttműködés eredményeiről és a déli határon szolgálatot teljesítő rendőrök nehéz, de sikeres munkájáról. Ezt tette főnöke is tavaly év végi parlamenti bizottsági meghallgatásán. Pintér Sándor ma már sokkal ritkábban szólal meg a hétköznapinak számító bűncselekmények visszaszorításával vagy a rendőrség felderítési munkájával kapcsolatban, mint 2010-es elhíresült kijelentése után, hogy Magyarországon az Orbán-kormány két hét alatt rendet tesz. Az utóbbi években már csak ritkán jelenti ki, hogy nálunk a „közrend és a közbiztonság az ország egész területén szilárd”, de arra minden alkalommal vigyáz a miniszter és a rendőri vezetés is, hogy statisztikai adatokkal támassza alá a sikerjelentést.

Az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi gyakorlatban soha nem azok készítik a bűnügyi, különösen nem a felderítési statisztikákat, akiknek a munkáját épp ezen adatok alapján értékelik, míg nálunk ez a gyakorlat. Hack Péter a Népszavának úgy fogalmazott, a jelentett adatok alapján léptetik elő az egyes rendőri vezetőket, nem véletlen tehát, ha folyamatos trükkökkel próbálják kozmetikázni a statisztikákat. Tipikusnak mondta, hogy a bármilyen szálon összefüggésbe hozható bűncselekményeket mindenáron próbálják összevonni és egy ügyként kezelni, visszajelzések alapján pedig, akit lehet, próbálnak lebeszélni a feljelentésekről.

A kozmetikázások azonban jó ideig nem hoztak eredményt: 2010-ben a rendpárti ígéretekkel szemben a regisztrált bűncselekmények száma nagyot, 13 százalékot ugrott, a következő évben erre már csak 1 százalék rakódott, majd 2012-ben ismét egy 4,6 százalékos ugrás következett. Az ekkor regisztrált 472 ezer bűncselekmény visszavitte az országot az 1999-es bűnözési szintre, ezért mindenképpen lépni kellett, és ha a bűnesetek megelőzése és felderítése nem javult az elvárt szinten, akkor a választás előtti évben már ki kellett találni valamit, jöttek a statisztikai trükkök.

A legnagyobb kormányzati csel ezen a téren Hack Péter szerint a szabálysértési törvény 2012-ben elfogadott módosítása volt, amelyben az addigi 20 ezer forintról 50 ezerre emelték az értékhatárt, ami alatt nem számít bűncselekménynek a lopás vagy rongálás. A közismert büntetőjogász szerint önmagában ez a lépés sok tízezerrel csökkentette a regisztrált bűnesetek számát. A jogszabály visszatartó erejét ezzel párhuzamosan azzal erősítették, hogy a fiatalkorú elkövetőket is elzárással fenyegeti a törvény.

2013-ban még mindig elégedetlenek voltak a belügyben a statisztikai adatok javulásával, ezért újabb szépségtapaszban gondolkodtak. Ekkor két bűncselekmény kategóriában léptettek hatályba új szabályokat: az okirattal visszaélésben és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben. Korábban az ellopott pénztárcában tartott iratok miatt külön eljárás indult, azóta azonban ezt már csak egyszer jegyzi a statisztika. A trükkről persze nem esett szó a következő évértékelésen, az tompította volna a választás évében a kormányzati sikerek fényét. Amikor annak idején a HVG kikérte az adatokat, egyszerűen annyit közölt a lappal az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy „míg 2012-ben 83 858 okirattal visszaélést regisztráltak, addig 2013-ban már csak 14 863 ilyen esetet”. Hasonló módszerrel csökkentették harmadára a bankkártyás visszaéléseket is. A két tétel együtt több mint 80 ezer esettel csökkentette a statisztikai adatsort.

Az is igaz – emlékeztetett az ELTE tanszékvezetője, hogy időközben a 2008-as adatokhoz képest 50 százalékkal megemelték a rendőri létszámot az országban, ami törvényszerűen javította a felderítési mutatókat. A gond most az Hack Péter szerint, hogy főként olyanokkal vannak tele a börtöneink, akik az első bűn elkövetése után kerültek oda, míg a visszaesők a 3 csapás elvének alkalmazása óta inkább külföldre tették át székhelyüket. A pontos mozgásokat azonban nem lehet követni, mert ma nincsenek Magyarországon a bűnözést vizsgáló független kutatások, csak az biztos, hogy az elzárásra ítélt tömeg egyre nő. Ezért kell új börtönöket építeni, több ezer új fegyőrt kiképezni. Az ELTE tanszékvezetője azonban azt is hozzátette, van a statisztikáknak olyan területe, ahol tényleg jelentős csökkenés figyelhető meg az utóbbi években, bár a folyamatra nincs megfogható magyarázat. Ilyen például az emberölések számának drasztikus visszaesése.

A fentiekből egyértelműen látszik, hogy csak a bűnügyi statisztikák nem sokat árulnak el a rendőrség tényleges munkájáról és eredményességéről. Erre érdemes lesz figyelni, miközben az országos rendőrfőkapitány mai beszámolóját hallgatjuk a tavalyi sikerekről.

Nagyító alatt a számok
A Belügyminisztérium statisztikái több mint 200 bűncselekmény típus alapján rögzítik az elkövetési adatokat. Gyakorlatilag valamennyi tételnél javulást mutatnak az adatok, végeredményként így alakult ki, hogy a 2012-ben ismertté vált esetek listáján még 472 ezer bűneset szerepelt, a tavalyin azonban már csak 290 ezer. Nincs változás azonban abban, hogy a legfertőzöttebb város Budapest, bár a fővárosban is vannak olyan szigetek, mint a XVI. kerület, ahol a legkevesebb bűncselekményt követik el.
A legveszélyesebb környéknek a belvárosi szórakozó negyedek és a Váci utca számítanak, de érdemes óvatosnak lenni az V. kerületben is. A közbiztonság akkor tekinthető jónak, ha a regisztrált bűncselekmények száma 10 ezer lakosra számítva nem haladja meg a 300-350 esetet. 2015-ben a XVI. kerületben ez az arány csak 172 volt, de az V. kerületben ennek több mint tízszerese: 1961.
Az országos statisztikában rögzített állatkínzásoknak csak tizedét követik el a fővárosban, de a lopások és rablások harmadát, a kábítószerrel való visszaéléseknek pedig több mint 80 százalékát.



Gulyás Erika

Lájkoljon minket a Facebook-on is!