Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Bérkommandók vegzálhatják a cégeket

Népszava|2017. febr 7. 05:00
[A+ A-]

A nagy vállalatoknak könnyebb végrehajtani a béremelést FOTÓ: Népszava

Tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrizteti majd a kormány a cégeket, hogy betartják-e a kötelező béremeléseket - jelentette be tegnap Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. A legtöbb hazai kis és közepes vállalkozás (kkv) számára a "kötelező" béremelés is nehezen elviselhető terhet jelent, az azon felüli keresetjavítást pedig még csak tervezik.

Ismét bérkommandók járhatják az országot, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a cégeket, betartják-e a munkaadók, munkavállalók és a kormány között tavaly novemberben kötött megállapodásban rögzített kötelező béremelést. Cseresnyés Péter államtitkár hétfői tájékoztatóján elmondta, az első negyedév a tapasztalatai, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken - így például, ha szükséges a bértámogatáson - gondolkodni.

A szaktárca idén 8-9 százalékos bruttó béremelkedést prognosztizál, vagyis már a kormány is arra számít, hogy nem várható 11 százalékos bruttó béremelkedés a versenyszférában az év első kilenc hónapjában. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban 2 százalékpont helyett nem lesz 2,5 százalékpontos szociális hozzájárulás csökkentés a vállalkozók számára.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) még a tavalyi bérmegállapodás előtt többször is arra figyelmeztetett, hogy ez a nagy mértékű béremelés sok veszélyt rejt magában. Egyebek mellett növelheti a feketemunka arányát, de a színlelt szerződések is megszaporodhatnak, s jó néhány vállalkozás tönkremehet - mondta a Népszavának Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára. Ezek a gondok elsősorban vidéken, az alacsony átlagkeresetet fizető nagy élőmunka igényes kkv-knál jelentkezhetnek. Az ellenőrzések fókuszba állítása azt jelzi, hogy a kormányzat is sejthette, ebből a béremelési hullámból még baj lehet - tette hozzá a főtitkár.

Nagy kérdés az is, hogy a félmillió hazai vállalkozást hogyan, milyen szempontok alapján kik ellenőrzik majd és egyáltalán, lesz-e elegendő ellenőr. Ha esetleg sok szabálytalanságot tárnának fel az ellenőrzések, azon is el kellene majd gondolkodni, hogy megvannak-e a feltételei a bérmegállapodás teljesítésének- vetette fel Dávid Ferenc. A versenyszférában 1 millió 28 ezer embert érint a kötelező béremelés és kétharmaduk a magasabb kategóriába tartozik. A vállalkozások az előző év mérlegének , az elfogadott üzleti terv ismeretében döntenek a kötelező béremelés fölötti szinteken az esetleges további emelésről. Kényszerhelyzetben lesznek, mert a nyugat-európai bérek, de már a szlovák, cseh, lengyel bérek is jócskán felülmúlják a magyar átlagkereseteket. A munkaerő elszívó hatás már a régióban is erősödik.

A kötelező béremeléseket a legtöbb vidéki üzletben is megadták a dolgozóknak, de van ahol inkább - legalábbis papíron - a részmunkaidős foglalkoztatással igyekeznek megoldani a bérköltség növekedést. Fél év múlva derülhet ki, hogy hány helyen kellett a létszámot csökkenteni, boltot bezárni, a részmunkaidős foglalkoztatást növelni - nyilatkozta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

A nagyobb vállalkozások, láncok számításai szerint a növekvő forgalomból ki tudják gazdálkodni a béremeléseket, a cafeteriát és számukra a társasági adó 9 százalékra, illetve a szociális hozzájárulás 5 százalékos csökkentése is jelentős tehercsökkenést jelent. A kötelező béremelés fölött a nagyobb cégek is 30-35 ezer forintot tettek rá a bérekre. Mást nem is nagyon tehettek, mert továbbra is erős a fluktuáció a kereskedelemben, eléri a 40-60 százalékot is, és nem állt meg az elvándorlás sem. Főleg Nyugat-Európába mennek a szakemberek, ahol átszámítva átlagosan 100 ezer forinttal több az átlagbér.

Igazán nagy bajban a vidéki kis boltok vannak, ahol nem lehet a forgalmat növelni és az adó, illetve járulék csökkentés nem egyenlíti ki a bérköltség növekedést. A hátrányos adottságú régiók kistelepülésein pedig egyre több a konténer bolt, és a bolthelyettesítő árukiszolgáló autó.

Az érdekképviseleti szervezetek a láncok többségével megegyezett a kötelező béremelés fölötti mértékekről, de a Tesco és a Metro esetében ez még várat magára és a jelek szerint az Auchannál is lehetnek még az év közben bérviták.

Négykarikás bérvita
A győri Audi gyárban tegnap is folytatódtak a tárgyalások a béremelésről a munkáltató és a szakszervezetek között. Az Audi a múlt hét közepén tett új bérajánlatot: 2017-re, és jövőre is 30-30 ezer forintos alapbéremelést kínált. A munkáltató emellett az idei cafeteriakeretet 600 ezer, a jövő évit pedig 620 ezer forintban határozta meg. Az ajánlat szerint a munkavállalók januárig visszamenően mind az alapbért, mind a béren kívüli juttatást megkapnák. A szakszervezet azonban az idén és jövőre is 40-40 ezer forintos alapbér-emelést kért, a cafeteria-csomagról azonban már megegyeztek.

 Lemaradásunk alig csökkent

Nemcsak nominálisan, hanem vásárlóerő-paritáson számolva is az egyik legalacsonyabb a magyar nettó bér - az Eurostat 2015-ös adatai alapján. (Az elmúlt esztendőről ilyen összesítés még nem történt.) Bő egy esztendeje átlagos éves jövedelem Magyarországon 6702 euró volt, ezzel csak Litvániát, Romániát és Bulgáriát előztük meg. Aligha vigasztal bárkit is, hogy amíg a a nettó bért figyelembe véve a visegrádi négyek átlagához képest 33 százalékos volt a lemaradásunk, addig a vásárlói paritásnál "csak" 29 százalékos.

Igazából azonban az az érdekes, hogy a nyugat-európai bérekhez viszonyítva hogyan is állunk. Ha csak Ausztria átlagbéreihez viszonyítva végzünk összehasonlítást, akkor megállapítható, hogy a szomszédos országban 4,2-szor többet keresnek, mint a magyarok, vásárlóparitáson viszont 2,5-szer élnek olyan jól, mint mi.

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza - mondta Cseresnyés Péter államtitkár. Vagyis évi mintegy 600 euróval, azaz a különbség alig mérséklődött, hiszen más országokban is voltak béremelések.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!