Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ángyán József: Somogyban is földrablás történt

Népszava|2017. febr 17. 16:06
[A+ A-]

Ángyán József - Népszava fotó/Vajda József

Semmiféle árverseny nem volt, az árverésre bocsátott állami földek több mint kétharmadát kikiáltási áron vitték el a nagybefektetők – állítja Ángyán József legújabb, a Somogy megyei földprivatizációt összefoglaló jelentésében. Az Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára szerint az sem igaz, hogy a helyben élő családi gazdálkodókhoz került volna a föld, birtokhoz jutott viszont az EU-s pénzből épült vadászházáról elhíresült izsáki polgármester családja.

Ángyán professzor elsőként Orbán Viktor szűkebb pátriájában, Fejérben, illetve a korábban a Nyerges-Simicska érdekkör által preferált Győr-Sopron megyében dolgozta föl a földforgalmi adatokat. Harmadik, Somoggyal foglalkozó összeállítása (Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás) alapján – amelyből a greenfo.hu közölt szemelvényeket – a megye a 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban elárverezett 182 ezer hektár állami földterület közel 7 százalékát adta. Ángyán szerint a tőkeerős árverezők itt is jellemzően kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért szereznek meg nagy birtoktesteket - szembetűnő, hogy Somogy megyében a hivatalosan közzétett tényadatok tanúsága szerint a 12100 hektár elárverezett területből 7200 hektár, az 570 birtoktestből 402 (70 százalék) így került az árverési nyertesekhez.

Somogy megye adatai is igazolják, hogy alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint „árversenyben kialakult piaci áron" jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Valódi licitálás, árverseny csupán a birtoktestek kis hányadának eladása során alakult ki, ami vélhetően annak tulajdonítható, hogy az elárverezésre szánt területeket – bizonyára nem véletlenül – zömében olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – fogalmazott Ángyán József. Szerinte az is erősítette a birtokpolitikai szempontból káros tendenciát, hogy az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot az egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó nagybirtokosokkal szembeni fellépésre, azaz nem is szálltak be ellenük a licitbe.

Somogy megyében majdnem minden tizedik hektár elárverezett állami földterületet külföldi vagy külföldi származású kettős állampolgár agrárvállalkozók (belgák, németek, olaszok, osztrákok) szereztek meg. Ángyán szerint köztük vannak nagy agrárcégekből álló belga családi holding-vezetők éppúgy, mint a 6000 hektáros somogyi birtokkal rendelkező olasz multimilliárdos divatdiktátor magyarországi olasz intézői, vagy éppen a Magyar Államtól 8000 hektárt 90 évre bérbe kapó német bankárok cégének német vezetője, illetve magyarországi lakcímmel nem, ám – ausztriai lakhelyén önkormányzati képviselő feleségével közös – magyar céggel rendelkező osztrák állampolgár nyertes árverező.

Sajnos az sem példátlan, hogy politika-közeli rokoni, baráti gazdasági érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. Így azután nem meglepő, hogy ott találjuk a nyertesek között Kaposvár önkormányzatának fideszes frakcióvezetőjét éppen úgy, mint Izsák – EU-forrásokból saját célra vadászházakat építtető akciójával elhíresült nagybirtokos, vadász, lovas, trafikos és benzinkutas fideszes polgármester fiait is – írta Ángyán. Szerinte a megyére is jellemző, hogy a nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből szemmel láthatóan jószerivel csak azokat a területeket bocsátotta az NFA árverésre, amelyeknek zömét azután az érintett cégek vezetői és azok rokonai illetve strómanjai vásárolták meg, általában ugyancsak kikiáltási áron.

A magánszemélyek esetében Somogyban is általánosan jellemző megoldás, hogy a kedvezményezett kiválasztottak vagy cégeik előbb – 2012 és 2015 között – bérbe, majd 20 éves földbérlettel a zsebben tulajdonba kapták az állami földeket. -Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy a megye állami földterületeinek legnagyobb – részben külföldi – bérlőit nagyrészt elkerülte a privatizáció. Bérelt területeik (az olasz Benetton érdekeltségek, a német Braun bankár érdekeltségei, a Határőr Zrt., a Szukics-Maurer vagy a Claessens érdekkörök cégei által bérelt tízezer hektárok) szinte egyáltalán nem kerültek kalapács alá. Mindez azt is jelenti, hogy változatlan – általában igen kedvező, számukra komoly versenyelőnyt biztosító – feltételekkel, néha csupán hektáronként 10 forintos bérleti díjért, és akár évtizedeken keresztül használhatják az állami földterületeket, ami konkrétan ellentétes a kormány törvényben rögzített földpolitikájával – szögezte le írásában Ángyán József.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!