Előző
Következő
új cikk

Belföld

Drága, viszont nem működik

Népszava|2017. márc 3. 05:00
[A+ A-]

Tizenöt nap után le kellett állítani a novovoronyezsi referencia-erőművet. A VVER-1200-as reaktorok máshol sem bírták a strapát

A beindítás után két héttel hivatalos indoklás nélkül leállt, és az orosz sajtó friss hírei szerint azóta sem üzemel a novovoronyezsi Roszatom-atomerőmű 6-os számú reaktorblokkja, amelyet a tervezett paksi bővítés referenciaerőművének szántak. Egyre valószínűbb, hogy a magyar kormány a 2014-es Putyin-Orbán paktum nyomán olyan kísérleti reaktort hozna Magyarországra, amelynek nem csak a biztonsági színvonala, hanem a működőképessége is kétséges.

Míg idehaza továbbra is (bel)politikai kérdés a paksi bővítés – az LMP tegnap öt népszavazási kérdést adott be a tervezett beruházás megakadályozása végett –, a külvilágban sokasodnak a műszaki problémák a Paksra szánt reaktortípus körül. Az új reaktort Valerij Limarenko, a paksi bővítést pályázat nélkül elnyert Roszatom leányvállalatának, a Nyizsnij Novgorod-i Atomenergetikai Tervező Iroda elnöke mutatta be magyar újságíróknak két évvel ezelőtt a minszki Atomexpón. Szavai szerint „a legkorszerűbb és legbiztonságosabb, harmadik generációs technológiát képviselő rendszereket építik majd be a Paks II atomerőműbe”. Limarenko a paksi bővítési beruházás referenciájaként nevezte meg a „2015. év végén átadásra kerülő” Novovoronyezs 2,-t, a belorusz Osztrovec-, illetve a 2016-ra ígért Leningrád 2. atomerőművet.

Azóta a külvilág kizárólag rossz hírek kapcsán értesült Paks 2. referenciaprojektjeiről. Mindegyik beruházás késik, ez azonban még a legkisebb gond az épülő erőművekkel kapcsolatban. A Szentpétervár melletti Leningrád 2. atomerőmű építése során egy orosz nukleáris mérnök kiszivárogtatásai révén sorozatos biztonsági és műszaki hiányosságokat tett közzé a Green World orosz környezetvédelmi szervezet: többek között az építési naplók és a bizonyítványok meghamisításáról, a technológiai előírások megszegéséről, az előírtnál rosszabb minőségű anyagok és technológiák használatáról beszéltek. 2016 őszén hozta nyilvánosságra a Bellona antinukleáris mozgalom, hogy a fehéroroszországi Osztrovec atomerőmű építése során beemelés közben 2-4 méter magasról leejtették a létesítmény legfontosabb berendezését, a reaktortartályt. A 330 tonnás, 13 méter magas és 4,5 méter átmérőjű szerkezetet a Roszatom egyik leányvállalata gyártotta, és arról szóltak az akkori hírek, hogy – miután a megrendelő belorusz állam nem tartott igényt a megrongálódott fődarabra - a Roszatom szeretné egy másik atomerőműbe beépíteni.

A harmadik generációsnak hívott orosz erőművek közül az első (szintén jelentős csúszással) Novovoronyezsben lépett működésbe, de 15 napnyi üzem után leállt, mert – az első híradások szerint - rövidzárlat következtében meghibásodott a generátor. Újraindítani viszont azóta sem sikerült, ennek okairól azonban az orosz nukleáris ipar illetékesei nem nyilatkoztak, pedig a reaktor immár három hónapja áll.

Az orosz sajtó azt írja, hogy ugyanez a hiba (a generátor elromlása) jelentkezett a Leningrád 2. atomerőműnél is, ami arra utal, hogy típushibáról van szó. Baj lehet ugyanakkor a műszaki és biztonsági kultúrával is, mivel az ugyanahhoz a reaktorcsaládhoz (VVR-1200) tartozó, Finnországnak szánt blokkal is gondok vannak. Olli Rehn korábbi uniós biztos, Finnország jelenlegi gazdasági minisztere a Fennovoima projekttel kapcsolatban egyenesen azt nyilatkozta, hogy ha a Roszatom nem változtat sürgősen a tervezés és a megvalósítás színvonalán, akkor az egész beruházás kútba eshet. A miniszter személyesen egyeztetett a finnországi (de a kormánytól független) nukleáris hatóság vezetőivel, mivel a Roszatom nem juttatta el az előírt határidőre az erőmű tervezési dokumentumait a hivatalhoz. Olli Rehn egyenesen úgy fogalmazott, hogy kormányzati részről megrendült a bizalom a beruházóban, és ha nem történik gyökeres változás, akkor a Roszatomnak nem fogják kiadni a hatósági engedélyeket a gyatra minőségű reaktorhoz.

Az LMP öt kérdése a bővítésről

A paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó öt népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának (NVI) csütörtökön az LMP. Szél Bernadett társelnök az NVI budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, "de ha kell, annál tovább is". Az ellenzéki politikus közölte: meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben. Az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon - mondta. Úgy fogalmazott: állampolgári összefogással születtek a kérdések. Hozzátette, várják a további kérdéseket, és amelyiket sikerre esélyesnek látják, azt be fogják nyújtani. Az atomerőmű kérdésében a fejlődést évtizedekre "parkolópályára tevő" paksi bővítés mellett "a magyar demokrácia ügyéről van szó". Nem hagyják, hogy a népszavazási kérdéseket ellehetetlenítsék, és a kormány meggátolja, hogy az emberek döntsenek a beruházásról - mondta.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke arról beszélt, hogy 3000 milliárd forint a paksi beruházás becsült költsége, de a tapasztalatok szerint az eredetileg kalkulált összeg duplája a végső számla. Ez azt jelenti, hogy a magyaroknak "családonként kétmillió forintot kell ebbe beledobni", erről pedig joguk van az embereknek dönteni. Ezeket a vitákat Magyarországon nem folytatták le vagy csak látszólagosan - jelentette ki az ellenzéki politikus, Ungár Péter elnökségi tag azt hangsúlyozta: Brüsszelben valószínűleg elbukik az utolsó, Pakssal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás is, amivel "nyilvánvalóvá válik, hogy vagy mi állítjuk meg ezt a beruházást, vagy senki".

Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kijelentette: a kis pártok próbálnak láthatóvá válni, a népszavazási kezdeményezés politikai ügy. Az LMP a Paks 2-ről szóló referendummal akar politikai haszonra szert tenni. Mint mondta, az igazságügyi tárca értékelte a kérdéseket, azok problémásak lehetnek, mert nemzetközi szerződésre illetve a költségvetési kérdésre vonatkozhatnak. Paks 2-ről a választók Lázár szerint a 2014-es választáson már szavaztak.

Nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani (a bővítésről szóló Orbán-Putyin paktum is nemzetközi szerződésnek minősül), de az LMP álláspontja szerint magáról a szerződésről a népnek a népszuverenitás elvéből adódóan joga van dönteni. Ezért az ellenzéki párt olyan kérdéseket keresett, amelyekkel áthidalható a jogi dilemma.

1."Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"

2. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"

3. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?"

4. "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?"

5."Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?"

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!