Előző
Következő
új cikk

Belföld

Drasztikus fogyókúrán a nemzeti parkok

Népszava|2017. márc 3. 05:13
[A+ A-]

Hiába a természeti szépség, egyre több terület szenved a drasztikus fogyókúrától. Hegyestű, a Balaton-felvidék egyik éke FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR

Két lépésben mattot adott az Orbán-kormány a magyarországi nemzeti parkoknak: először költségvetési elvonásokkal rákényszerítette őket, hogy a saját finanszírozásukat az uniós támogatásokra építsék, majd a földalapú és az agrárkörnyezetvédelmi támogatásokat is elvette tőlük, drasztikus, 40 százalékos forráscsökkenést okozva. A példátlan kényszerfogyókúra ellen most közösen tiltakoznak az állami természetvédelem korábbi kulcsszereplői.

A magyar természetvédelem emblematikus szereplői kiáltványban tiltakoznak, hogy a kormány milliárdos fogyókúrára kényszeríti a hazai nemzeti parkokat. A Népszavához is eljuttatott dokumentum szerint egy új szabállyal a költségvetésük 40 százalékát elvonják a természetvédelmi intézményektől.

A többek között Ángyán József, Csepregi István, Haraszthy László, Tóth Péter (MME), Varga Zoltán (MTA) által összeállított és Vajnáné Madarassy Anikó (a Kiskunsági Nemzeti Park volt igazgatója, a Természetvédelmi kerekasztal koordinátora) által aláírt szöveg utal rá: az Európai Unió úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási rendszere (AKG) elvileg sosem látott bőségű támogatásokat biztosítana a természetvédelmi szempontból értékes területek fenntartásához. Az EU-csatlakozás idején kidolgozott rend szerint ezek a források csak a környezet- és természetkímélő földhasználat kialakítására, megteremtésére és támogatására fordíthatóak. Brüsszel a tagállamokra bízta, miként használják fel a szektorsemleges támogatásokat. Ezeknek 2004-től mostanáig a nemzeti parkok is haszonélvezői voltak, igaz, ez a pénz egyre inkább a költségvetési pénzek helyett jelent meg a büdzséjükben.

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő mintegy 300 ezer hektár védett természeti területből mindössze 16 ezer hektárra vonatkozik az AKG, ám a dotáció még így is anyagi lehetőséget teremtett rá, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló térségek – gyakran ellenérdekelt – gazdálkodóival jó kapcsolatot alakíthassanak ki a természetvédelmi szakemberek. Az átlagnál magasabb összegű uniós támogatások érdekelté tették a helyi gazdákat a természetkímélő földhasználatban. Az Orbán-kormány időszakában az állami költségvetés már csak a nemzeti parkok működtetésének 20-25 százalékát finanszírozta, a további 40 százalékot az AKG-ból, illetve a szintén uniós eredetű földalapú támogatásokból fedezték.

Ez a két lehetőség azonban mostanra megszűnt: az intézmények előbb a földalapú támogatások többségét veszítették el (egy olyan szabály miatt, amit elvileg az agrár-oligarchák ellen hoztak), tavaly óta pedig kormányzati akaratból nem lehetnek részei az AKG-nek sem. A korábbi ígéretek még úgy szóltak, hogy ezért kompenzációt fognak kapni, ám a 2017-es költségvetésből egyetlen fillérrel sem jut több a feladataikra, mint korábban. A 300 ezer hektárnyi terület vagyongazdálkodását ellátó 10 nemzeti park igazgatóság évenkénti részesedése az állami költségvetésből továbbra sem haladja meg a 3 milliárd forintot, miközben nagyjából 2 milliárdot veszítettek az uniós támogatások elvonásával.

Legújabb érvágásként a nemzeti park igazgatóságokat és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központot, továbbá a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot is kizárták az őshonos fajták fenntartására szolgáló támogatási rendszerből, vagyis jelenleg sem a költségvetési pénzek, sem az EU-támogatások nem biztosítják a hazai természetvédelem legfontosabb feladatainak ellátását. A tiltakozó dokumentum összeállítói most azt kérik, hogy a döntéshozók tájékoztassák a nyilvánosságot arról, milyen módon akarnak gondoskodni a nemzeti parkok működéséről, valamint a Kárpát-medencében kitenyésztett állat- és növényfajtákról.

Mentőöv a földikutyáknak
Bándi Gyula, frissen megválasztott zöldombudsman köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelye országos jelentőségű védett természeti területté válhatott. A jövő nemzedékek érdekeiért felelős biztoshelyettes a különleges nemzeti kincs fennmaradása érdekében a természetvédelmi kezelési terv következetes végrehajtását kéri.
A Kárpát-medencében kétmillió év óta élő, mára csak a bácskai füves pusztákon fennmaradt délvidéki földikutya kritikusan veszélyeztetett faj, amelynek fennmaradása a kutatások szerint kizárólag Magyarországon biztosítható. A zöldombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy ehhez nem elég a bajai földikutya-rezervátum: olyan összehangolt intézkedéscsomagra van szükség, amely alkalmas a Bácskai-síkvidékre jellemző táji adottságok megőrzésére, lehetőség szerinti rekonstrukciójára, nem feledkezve meg az országhatárhoz közeli, Kelebia-Ásotthalom térségében található másik élőhely, az ottani gyepterületek rekonstrukciójáról sem. Utóbbi kitétel arra utal, hogy a déli határkerítés kettévágta a földikutya határ menti populációjának élőhelyét.

H. M.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!