Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Áremelések követik a madárinfluenzát

Népszava|2017. márc 8. 05:21
[A+ A-]

Árualap híján a feldolgozók is nehéz helyzetbe kerültek FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR

A baromfihús, tojás és a friss tej 27 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentését általában nem nyelték le sem a termelők, sem a feldolgozók, és még a kereskedők sem, ennek ellenére nem sokáig élvezhették, élvezhetik a fogyasztók az olcsóbb árakat. A H5N1 madárinfluenza járvány kioltja az áfacsökkentés hatását.

Csillagászati összegeket fizethetünk a Márton napi libáért, de a pecsenyekacsa sem lesz sokkal olcsóbb. Hiába a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentése, a H5N1 madárinfluenza vírustörzs keresztülhúzta a termelők, kereskedők és persze a vásárlók számításait az olcsóbb baromfi árakról.

A járvány összesen 234 állattartó telepen jelent meg, és emiatt 3,2 millió baromfit kellett leölni. Becslések szerint mintegy 2,8 millió víziszárnyas, főleg kacsa esett áldozatul a kényszervágásoknak, a többi elpusztított jószág csirke, tojópárok, illetve pulyka volt.

A hivatalos közlés szerint a járvány eddig hétmilliárd forint közvetlen kárt okozott a baromfiágazatnak, és a kormány eddig több mint hárommilliárd forint kárenyhítést fizetett ki. A szakma azonban a közvetett károkat is beleszámítva ennél nagyobb veszteségekkel számol. Az állománykivágások miatt sok baromfivágóhíd kénytelen volt leállítani a termelést, illetve olyan telepek is a zárolt övezetbe kerültek, amelyeken ugyan nem mutattak ki fertőzést, de biztonsági okokból szintén leölték az állományt. Az újratelepítéseket, illetve a betelepítéseket követően várhatóan ősztől jelenik meg a kacsa, liba a piacokon, üzletekben.

Összességében a közvetlen és a közvetett kár értéke elérheti a 10 milliárd forintot - nyilatkozta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója. A számok még változhatnak, mert tavasszal a délről az északi költő helyeikre vándorló madarak okozhatnak újabb járványt.

A fertőzések kockázatát csökkentheti, ha például az extenzív, külterjes víziszárnyas-tartást végleg száműzik a termelésből és a brojler telepekhez hasonlóan zárt tartásos intenzív technológiára térnek át a termelők, így csökkentve az érintkezést a vadmadarakkal - említette Csorbai Attila. Igaz, ez költségesebb megoldás, főleg a liba esetében, hiszen kisebb állományok tarthatók. A pecsenyekacsa estében az állományok 50-60 százalékát már zárt technológiával tartják. A liba nehezebb ügy és a kisebb állatlétszám miatt nehéz gazdaságosan intenzív technológiával tartani. Nagy kérdés, hogy a piac hajlandó lesz-e a magasabb árakat megfizetni. A hízott libamáj kilója - ha egyáltalán van - akár 12-18 ezer forintba is kerülhet. A pecsenyekacsa és húsliba árát feljebb srófolhatja, ha a többi, a madárinfluenzával érintett országban is csak lassan áll helyre a víziszárnyas létszám.

A vágóhidak, termelők közvetett kárainak enyhítésére, illetve a termelés leállásának idejére a bérterhek pótlására tett javaslatot a terméktanács. Az illetékes minisztériumok azonban egyelőre csak olyan megoldásokat támogatnak, amelyek nem fedeznék az érintettek veszteségeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium a foglalkoztatási alapból juttatna támogatást a leállított telepeknek, feldolgozóknak, ami legföljebb a töredékét pótolná a munkabéreknek. A kiírt pályázat maximum 60 millió forintot adna cégenként. Ez az összeg egy nagyobb vágóhíd egy heti bérköltségét sem fedezné. Ez azért jelent óriási gondot, mert gyakran ezek az üzemek finanszírozták a termelést. Ha nem jut megfelelő forráshoz, az integrátor nem tudja kihelyezni a napos jószágot, nem tudja finanszírozni a tápot és persze nem tudja majd levágni a szárnyasokat.

Az integrátorok igyekeztek kiadni a szabadságokat, a kényszerű leállásra időzíteni a karbantartási munkákat, hogy ne kelljen elbocsátani az embereket, vagy csak a lehető legkevesebb munkavállalótól legyenek kénytelenek megválni. Ám mi lesz, ha egyszer elfogynak a szabadságok és a karbantartások is befejeződnek?

Egyre sürgetőbb a segítség, mert egyre több vágóüzemből kénytelenek elbocsátani a dolgozókat -figyelmeztetett Csorbai Attila. Ráadásul, ha újraindul a termelés, sok cég megoldhatatlan munkaerőhiánnyal szembesülhet, hiszen az elküldött dolgozók nem várnak a bizonytalanra, hanem elhelyezkednek máshol.

Az utolsó utáni pillanatban van az ágazat - jegyezte meg a terméktanács elnök-igazgatója. Gyors, részleges segítség lehetne, ha végre megkapnák az ágazat szereplői a tavalyi negyedik negyedévi állatjóléti támogatásokat. Egyelőre hiába várnak rá. A késlekedés oka lehet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutóddal történt megszüntetése és a kifizető ügynökség áttelepítése az Államkincstárhoz. Ugyancsak hozzájárulhatna a gyorssegélyhez az unió rendkívüli piaci támogatási alapja. A terméktanács azt kérte az agrártárca vezetőjétől, hogy ebből a forrásból kérjen támogatást a közvetett károk enyhítésére. Ezt a magyar költségvetés megelőlegezhetné. Minden nap késlekedés növelheti az ágazatban a csődhullám veszélyét. Az pedig a termelés visszaesésével járhat és az árak elszabadulásával.

Zár alatt a kacsa- és libatelepek

A legutolsó madárinfluenza kitörést 2017. február 25-én igazolta a NÉBIH Nemzeti Referencia Laboratóriuma. A fertőzés 1800 db fácánt érintett, melyek február 21-én felszámolt abádszalóki tenyészfácán-állományból származtak - tájékoztatta a Népszavát a hivatal.

Az országos főállatorvos 2016. november 4-étől országosan elrendelte a baromfiállományok fedett, lehetőleg zárt helyen történő etetését, itatását, valamint a takarmány zárt tárolását.

Aki új állományt akar telepíteni, előtte egy héttel értesíteni kell az illetékes hatóságot, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletet. Ha a termelő megbetegedést észlel az állományban, köteles a hatósági állatorvost értesíteni. Ha fertőzés üti fel a fejét az állományban, akkor kénytelen eltűrni, hogy elpusztítsák a jószágait.

A madárinfluenza miatt korlátozása alá eső területek döntő többsége Bács-Kiskun és Csongrád megyékben volt, az itt található védő- és megfigyelési körzeteket - az érsekcsanádi eset kivételével - március 1-jével feloldotta a hatóság.

A védőkörzetet a fertőzött telep felszámolását és fertőtlenítését követően legkorábban 21 nap elteltével, a megfigyelés körzetet pedig 30 nap elteltével lehet feloldani. Mivel a legutolsóként megállapított madárinfluenza fertőzés február végén történt, a jelenlegi járványügyi helyzetben március végére, április elejére várható a zárlat megszüntetése.



Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!