Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Paks 2 már viszi a milliárdokat

Népszava|2017. márc 8. 05:23
[A+ A-]

Thinkstock fotó

Aligha okozott meglepetést, hogy tavaly a magyar GDP, a KSH tegnapi második becslése szerint két százalékkal növekedett, miként ez a statisztikusok korábbi becslésében is szerepelt. A húzóerőt a szolgáltatások - a bankadó terhétől megszabadult pénzintézetek - és az agrárgazdaság jelentették, míg az építőipar és a beruházások mély gödörbe zuhantak.

Ha egy ország gazdasága egy esztendő alatt mindössze 2 százalékkal bővül, azt általában csekélynek szokták tartani, mégpedig joggal. Márpedig a KSH második becslése szerint a magyar GDP 2016-ban mindössze ilyen mértékben növekedett, köszönhetően a szolgáltatásoknak és az agrárszférának, no meg annak, hogy az emberek többet vásároltak, mint a 2015-ben. Ezzel szemben az alig-alig csordogáló uniós források hiánya miatt az építőipar teljesítménye csaknem 18, a beruházásoké pedig 15,5 százalékos százalékot zuhant a megelőző esztendőhöz viszonyítva.

A KSH adatsora egyben a jegybank tavalyi prognózisának teljes csődjét is jelenti. Tavaly közleményükben azt írták, hogy a monetáris politika számára fontos, hogy a lehető legkisebb bizonytalanság mellett, a legszélesebb információs bázis alapján hozza meg a döntést, ezért az angol és a francia jegybankhoz hasonlóan megkísérelték előrejelezni a GDP várható (véglegeshez közelítő) értékét. Becslésük alapján a GDP 2016. évi növekedésnél 0,3-0,5 százalékpontos felülvizsgálatot tartottak szükségesnek a későbbi adatközlések alkalmával. Ez a prognózisuk azonban nem vált be. Az MNB - a KSH negyedéves, lezárt adataival mit sem törődve -, rendületlenül ragaszkodott a tavalyi, eleve irreálisnak tűnő 2,8 százalékos növekedési előrejelzéséhez.

A magyar kormány által gyakran lesajnált, egyébként ugyancsak nem kiemelkedő uniós teljesítményhez viszonyítva ugyancsak nincs sok büszkeségre okunk, különösen, ha a 2016. negyedik negyedévi 1,6 százalékos magyar GDP-t hasonlítjuk össze a többi tagállaméval. Az Eurostat keddi tájékoztatása szerint ez bizony a hatodik leggyengébb az Európai Unióban. Elgondolkodtató, hogy Románia háromszor gyorsabban növekszik, mint Magyarország, ugyanakkor Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Lengyelország "sebessége" kétszerese a mienkének, de jócskán előttünk jár Szlovákia és kismértékben Csehország is.

Gyakran állítják a magyar kormány tagjai, hogy az általuk ragyogónak vélt gazdasági teljesítményünkkel milyen jelentős szerepet töltünk be kontinensünkön. A számok azonban kellő szerénységre adhatnának okot. Az Európai Unió GDP-je - piaci áron számolva - tavaly 14 819,6 milliárd euró volt - az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint, ehhez Magyarország 112,4 milliárd euróval járult hozzá, ami a közösség GDP-jének mindössze 0,76 százaléka.

Olyan vállalatoknak kell az uniós forrásokat adni, amelyek a termelékenységüket is tudják javítani - mondta Nagy Márton a Világgazdaság tegnapi konferenciáján. Úgy vélte ez eddig nem valósult meg. Az MNB alelnöke elmondta: Magyarországon a tőzsdei kapitalizáció a GDP-hez mérten nagyon alacsony, napjainkban mintegy 15 százalék. Ha duplájára emelkedne, azaz a GDP 30 százalékára, akkor a hosszú távú GDP-növekedés 0,2-0,3 százalékkal lehetne nagyobb.

A megerősített GDP adatok alapján az elemzők idén 3-3,5 százalékos növekedésre számítanak. Az IMF a napokban Magyarországon járt küldöttsége ennél néhány tizeddel kevesebbet vár. Azonban mindkét becslést meghaladja a kormány 4 százalékos növekedési várakozása, amelynek teljesülését többen megkérdőjelezik.

Paks 2 idén már viszi a milliárdokat

Az év első két hónapját 180,4 milliárdos többlettel zárta az államháztartás központi alrendszere. Az adatok alapján már látható, hogyan hatnak a tavaly novemberi, hat évre szóló adócsökkentési és béremelési megállapodás intézkedései - erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter számolt be kedden az újságíróknak. Bár a januári után a februári államháztartási mérleg is pozitív lett, márciusban negatív lehet, mert 30 nappal megrövidült az adóvisszaigénylés időszaka. Az emelkedő hozamok kihívást jelenthetnek, emiatt az államháztartás finanszírozásában nem szabadna kizárni semmilyen finanszírozási lehetőséget, így a tárca nyitva tartaná „azt a kaput”, hogy szükség lesz-e idén devizakötvény-kibocsátására, vagy sem - mondta lapunk érdeklődésére a miniszter.

A minisztérium megítélése szerint a tojás, a baromfi és a tej fogyasztói áránál már érződik az idei áfacsökkentés hatása, lapunk kérdésére a miniszter azt mondta, hogy hasonlóak a tapasztalatok az éttermi és az internet forgalmi adójának mérséklésénél is. A Paks 2 beruházás brüsszeli engedélyezése kapcsán beszámolt a miniszter arról, hogy idén 99,7 milliárd forintot állított be a kormány a beruházás előkészítésére a költségvetésben. Ha ennél nagyobb lenne az összeg, a kormány saját hatáskörében, a tartalékok terhére rendezné a többletkiadásokat, az idei költségek döntő részét hazai forrásból finanszírozzák majd. Lázár János kancellárminiszter viszont azt közölte, hogy a Miniszterelnökség szerint már idén mintegy 200 milliárd forint kiadás merülhet fel Paks 2-vel kapcsolatban, amit vagy költségvetési tartalékból, vagy az orosz hitel részbeni lehívásából teremthetnének elő.



Bonta Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!