Előző
Következő
új cikk

Külföld

Drága lesz Londonnak a Brexit

Népszava|2017. márc 9. 05:31
[A+ A-]

A londoni parlament előtt gyakoriak a Brexit elleni tüntetések FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR

Drága lehet a brit kormány számára az Európai Unióból való kilépés. Brüsszel ugyanis 60 milliárd eurót követel Londontól. Theresa May kormánya hallani sem akar erről. A londoni törvényhozással sem egyszerű a kabinet dolga. Közel kétszáz év legnagyobb létszámú főrendi vitájának végén a brit felsőház törvénymódosítást fogadott el, melynek értelmében a Brexitről szóló tárgyalások végeredményét parlamenti szavazásra kell előterjeszteni.

Theresa May brit miniszterelnök ugyan az év elején azt közölte, véget ér az az időszak, hogy Londonnak nagy összegeket kell befizetnie az EU számlájára (11,5 milliárd euróval Nagy-Britannia a második legnagyobb nettóbefizető Németország után), ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Sőt, a következő években a britek várhatóan semmit sem takarítanak meg, épp ellenkezőleg. Mint a német Handelsblatt szerdai kiadásában írta, körülbelül 60 milliárd euróba kerülhet a Brexit Nagy-Britannia számára.

Brüsszel ezen követelésével rögtön a kilépésről szóló tárgyalások kezdetén előáll Michel Barnier, akit az EU bízott meg a megbeszélések lebonyolításával. Az Európai Bizottság szerint mindenekelőtt a válás anyagi részleteiről kell megállapodni a britekkel, csak ezután lehet szó egy új szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Uniós diplomaták úgy vélik, az EU intézményeinek vezetői is egyetértenek abban, hogy először a pénzről legyen szó, utána pedig az egyén témákról.

A Brexit-tárgyalások kapcsán az EU rendkívüli csúcstalálkozót tervez, amelyet április 6-án tarthatnak meg. Ennek persze feltétele az is, hogy a britek, ígéretüknek megfelelően, a jövő hét végéig aktiválják a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamat elindítását jelenti. Erre azonban egyelőre nem lehet mérget venni. Theresa May egyelőre csak annyit közölt brüsszeli illetékesekkel, hogy március végéig indítják meg a kilépést.

Londonnak nagyon nem tetszik Brüsszel tervezett tárgyalási stratégiája. Liam Fox kereskedelmi miniszter úgy véli, az EU elképzelései „teljesen abszurdak”. Visszafogottabban értékelt a brit kormányfő szóvivője, aki elmondta, hogy szóba kerül a „brüsszeli számla” kérdése is. Ugyanakkor azt is értésre adta, hogy London nem kívánja elsietni a pénzügyekkel kapcsolatos kérdéseket. Egy a Handelsblattnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomata úgy tudja, a britek csak a tárgyalások végén beszélnének a pénztől. „Őrültség lenne azonban, ha belemennénk ebbe” – fogalmazott.

Másodszor is betett a felsőház Theresa May kormányának
Egy héten belül másodszor maradtak alul a westminsteri parlamentben a választott képviselők az örökletes jogon vagy érdemek elismerése mellett kinevezett főrendekkel szemben. A kedd esti vokson a The Times napilap ismeretei szerint 1831 óta fennálló rekordot megdöntő számban megjelent lordok 336-268 arányban álltak ki amellett, hogy a Háznak „komoly” szerepet kell kapnia az EU-ból való kilépést lezáró tárgyalások befejeztével.
A kormány és a Lordok Háza között nincs alapvető nézetkülönbség. Theresa May mind a végső parlamenti jóváhagyással, mind a múlt heti módosítással egyetért, hogy biztosítani kell a már korábban a szigetországban letelepedett EU-állampolgárok jogait, ám nem szeretné, ha ezek a garanciák előre megbéklyóznák tárgyalási pozícióját.
Könnyen lehet, hogy mindez a demokráciával folytatott játéknak fog bizonyulni. Jövő héten ismét az alsóház elé kerül a rövid Brexit-törvény, és a honatyák várhatóan figyelmen kívül fogják hagyni a módosításokat. Amikor az ún. ping-pong során másodszor is szóhoz jut a Lordok Háza, várhatóan már nem fog akadályt görgetni a következő lépés, a királyi szentesítés elé. Ennek gyors megvalósulása esetén Theresa May betarthatja ígéretét és március vége előtt aktiválhatja a kilépést útjára indító 50. cikkelyt, és ezzel a két évre tervezett bonyolult alkudozási folyamatot.
A közel száz rebellis lord egyik legbefolyásosabbika, Lord Heseltine, egykori kabinetminiszter percekkel a szavazás után elvesztette kormányzati tanácsadói pozícióját, ismételten bizonyítva Theresa May kíméletlenségét. Margaret Thatcher nagy ellenfele „nem volt képes megtagadni önmagát”, még ha „szomorú” is kiakolbólítása miatt. David Davis, Brexit-ügyi miniszter “kiábrándítónak” nevezte a törvénymódosítás támogatását, mellyel a felsőház „nyilvánvalóan frusztrálni kívánta a kilépési folyamatot”, de jelezte, „ez nem fog megtörténni”.
Mindeközben tory nagyágyúk, legutóbb William Hague volt külügyminiszter fokozódó nyomást helyeznek az alsóházban viszonylag szerény, 17 mandátumos többséggel rendelkező kormányra, hogy a fix ötéves ciklusról szóló törvény visszavonásával hozza előre a választást, személyre szóló felhatalmazást adva ezzel Theresa May-nek, egyben kihasználva a Munkáspárt egyre katasztrofálisabb helyzetét. A kormányfő mindeddig ellenezte az elképzelést. 
R. Hahn Veronika (London)

R. T.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!