Előző
Következő
új cikk

Belföld

Rossz nőnek lenni Magyarországon

Népszava|2017. márc 9. 05:05
[A+ A-]

Illusztráció: Thinkstock

Nem a virágajándékozásról, csokiról, vagy más, szívderítő férfiúi kedveskedésről szól a nemzetközi nőnap: 1857. március 8-án a New York-i textiliparban dolgozó nők emberibb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve vonultak utcára. Március 8-át 1977 óta az ENSZ is a világnapok közt tartja számon, Magyarországon pedig 1948 óta ünnepeljük ezen a napon a nőket. Van is miért ünnepelni őket, hiszen nemcsak a társadalom feléről, de bizony a jobban teljesítő, magasabb végzettségű, sok esetben több munkát végző hányadáról van szó. Csakhogy ma Magyarországon ugyanabban a munkakörben egy női munkavállaló átlagosan 60 ezer forinttal keres kevesebbet, mint egy férfi, s nemcsak karrierjében, az élet minden területén hátrányos megkülönböztetések sora éri.

A világon minden ötödik ember azt hiszi, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiakhoz képest, és otthon kellene maradniuk, valamint hogy a férfiak tehetségesebbek a munkahelyeken és az iskolákban - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A UN Women, az ENSZ nemek közti egyenlőséggel és a nők felemelkedésével foglalkozó egysége a nemek közötti 24 százalékos bérszakadékot a nők "legnagyobb kirablásának" nevezte. A megkérdezett 17 550 ember szinte mindegyike azt mondta, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő jogokkal kell rendelkezniük, de minden 4 megkérdezett közül 3 azt válaszolta, hogy a nők továbbra is szociális, politikai és pénzügyi megkülönböztetés áldozatai. A 24 országban végzett felmérés megkérdezettjeinek több mint fele nevezte magát "feministának", de egynegyedük tart attól, hogy kiálljon a nők jogai mellett. A Kínában, Oroszországban és Indiában megkérdezettek fele szerint ugyanakkor a férfiak felsőbbrendűbbek a nőknél, jobbak a pénzkeresetben és a tanulásban.

Sokan gondolkodnak így Magyarországon is, pedig az objektív adatok ennek éppen ellenkezőjét bizonyítják. Hosszú ideje ugyanis jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben még csupán a 25 év feletti nők 14,3 százaléka, a férfiaknak pedig 15,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7 százalék volt e nők és 18,2 százalék e férfiak aránya. Ennek ellenére tény: ma Magyarországon ha egy férfi és egy nő ugyanolyan végzettséggel pályázik egy állásra, akkor a férfi jelentkezőnek 55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy megkapja az állást. Az uniós átlagnál is nagyobb nálunk a bérszakadék, a legkevésbé jól fizetett és alacsonyabb presztízsű állásokban dolgoznak inkább a nők. A KSH adatai szerint 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete - közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 136 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt - a fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75 százalékát, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68 százalékát vihették haza.

Súlyos probléma, hogy egyes szakmákban akár 30 százalékkal is többet kereshetnek az azonos beosztásban dolgozó férfiak, eközben a nőkre hárul az otthoni munkavégzés jelentős hányada is. A magas teljesítmény sokszor nem jár együtt megbecsüléssel, amit a hazai jogszabályi viszonyok is igazolnak: a nők nem kapnak kellő védelmet a családon belül, hiszen ma Magyarországon hetente hal meg egy nő a családon belüli erőszak következtében. A bántalmazás visszaszorítását lehetővé tévő Isztambuli Egyezményt pedig - hivatalosan anyagi okokból - évek óta nem ratifikálja a magyar kormányoldal által uralt Országgyűlés. Mindez egyenes következménye annak, hogy a nők nem egyenlők a politikai részvételben sem, hiszen Magyarországon kevesebb nő van a parlamentben és a politikában, mint a térségben bárhol. A szakértők úgy látják: míg a közvélekedés nem változik a nők által végzett munka értéke és megbecsülése tekintetében, addig minden egyenlő jogokért küzdő nő diszkriminatív megjegyzésekkel, illetve hátrányos megkülönböztetéssel szembesül mindennapjaiban.

Danó Anna, Gulyás Erika, Biró Marianna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!