Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Aligha dönthet a nép Paks 2-ről

Népszava|2017. márc 10. 05:21
[A+ A-]

Az atomerőmű, amelyről alig tudunk valamit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Ha a Paks 2 szerződésről bebizonyosodna, hogy nem számít nemzetközi megállapodásnak, országos népszavazás is dönthetne róla. Erre azonban kevés az esély. A paksi bővítés szerződésének hatályon kívül helyezése elháríthatná ezt az akadályt.

Tévhitnek tartja Róna Péter közgazdász, hogy a paksi bővítésről kötött magyar-orosz megállapodás érvényes és hatályos nemzetközi szerződésnek minősül. A HVG-ben kifejtett álláspontja szerint ugyanis több feltétele van az ilyen egyezségnek.

Róna Péter

Róna Péter

A követelmények közé tartozik egyebek mellett, hogy a szerződő felek államok legyenek és írásban rögzítsék a megállapodást. Ezzel nincs is semmi baj, eddig megfelel a nemzetközi jognak Moszkva és Budapest egyezsége. Róna szerint azonban a szerződés nem felel meg a nemzetközi jog által szabályozott megállapodásnak. Az Orbán-Putyin duó ugyanis nem helyezte a szerződést a nemzetközi jog hatálya alá, hanem ezzel ellentétesen a szerződés 11. cikkelyében azt rögzítették, hogy a magyar és az orosz jog alapján hajtják végre a megállapodásban foglaltakat. Szó sincs tehát sem az egyezmény, sem a későbbi megállapodások nemzetközi jog szerinti szabályozásáról. Így az esetleges vitákat sem valamelyik nemzetközi jogi fórumon kellene rendezni - fejtette ki a közgazdász. Mindezeket figyelembe véve, az alaptörvénynek a nemzetközi szerződések népszavazásra bocsátásnak tilalma és a szerződés megsértése nélkül a paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésekről lehet országos népszavazást tartani.

Azok a kitételek, amelyeket Róna Péter említett, valamennyi nemzetközi szerződésben szerepelnek, hiszen ezeket a megállapodásokat az adott országok természetesen a saját jogrendjük alapján kötelesek végrehajtani - nyilatkozta a Népszavának Lattmann Tamás, nemzetközi jogász.

Lattmann Tamás

Lattmann Tamás

Az alaptörvény szövegének ez a része, amely szó szerint megegyezik elődje, az Alkotmány betűjével úgy fogalmaz, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintő népszavazást nem lehet tartani - hangsúlyozta a szakember. Márpedig ez a "fakadó kötelezettség" kitétel azt jelenti, hogy amíg egy nemzetközi szerződés hatályban van és kötelező erővel bír, addig az integritásuk védelmet élvez. Ehhez a jogszabályhoz nem kapcsolhatóak a Róna Péter által említett feltételek - vélte a nemzetközi jogász.

Lattmann úgy vélte, azt kellene elemezni, a jogszabály szövegéből kiindulva, hogy egészen pontosan, milyen kötelezettség hárul jelenleg Magyarországra. Ha azzal a szemlélettel közelít a jogalkalmazó a szerződés szövegéhez, hogy a megállapodásból konkrét kötelezettség nem terheli Magyarországot, ez alapján érvelhet úgy, hogy mégis csak kiírható lenne népszavazás a paksi bővítés ügyében. Az érvelés alapjául szolgálhat, hogy amíg nem indul el az építkezés, addig például nincs fizetési kötelezettség. A nemzetközi jogász szerint ez a fajta értelmezés aligha várható el a választási bizottság, illetve a Kúria jelenlegi összetételét ismerve.

Elvileg azzal a szöveggel lehetne talán eredményesen jelentkezni, hogy: a kérdés feltevésének pillanatában fennálló kötelezettségek érintetlenül hagyása mellett dönthessenek a szavazók a bővítés sorsáról. Magyarán a népszavazás időpontjáig teljesítse a kötelezettségeit az ország. Ebben az esetben lehetne azzal érvelni a választási bizottság és a Kúria előtt, hogy az nem érinti Magyarország jelenlegi kötelezettségeit - javasolta Lattmann. A gyakorlatban azonban nem sok esélyt lát a nemzetközi jogász arra, hogy akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria átengedne a paksi bővítéssel kapcsolatos bármilyen kérdést. Minden próbálkozás a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség kitételen vérezhet el.

Ám egy támadható pontja mégis csak lehet Paks 2-nek. Akár egy közérdekű adatigényléssel meg lehetne keresni a Miniszterelnökséget, hogy hozzák nyilvánosságra a 2014-ben kötött szerződés szakmai előkészítő anyagait, aminek ismeretében Orbán Viktor kormányfő aláírta a megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mivel ilyenek nincsenek, magát a nemzetközi szerződést kellene megtámadni akár az Alkotmánybíróságon, hogy a szerződés nem volt előkészítve. Ha sikerülne a szerződést hatályon kívül helyezni, akkor megszűnne a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség.

Lázár János örül

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón az elmúlt 30 év legnagyobb gazdaságdiplomáciai sikereként értékelte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Paks 2 finanszírozását. Ezzel a döntéssel minden uniós jogi akadály elhárult, így 2017-ben és 2018-ban megkezdődhetnek az építkezés első lépései. Az idén eddig 97 millió eurót költött a kormány Paks 2-re, jövőre a tervek szerint 600 millió eurót fordítanak rá, várhatóan már az orosz hitel lehívásából. Lázár állítása szerint nem lépik túl a projektre szánt költségeket. A kormányzat további vitákra számít a beruházással és az arról tervezett népszavazással kapcsolatban. Például nem zárható ki, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul majd. "Az lesz mindig, amit a választópolgárok akarnak, állunk minden vita elé. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez nem politikai, hanem súlyos gazdasági kérdés" - válaszolta egy esetleges népszavazásról feltett kérdésre Lázár.

Bihari Tamás

Lájkoljon minket a Facebook-on is!