Előző
Következő
új cikk

Szerintem

Atomerőmű és?

Népszava|2017. márc 13. 06:28
[A+ A-]

A közelmúltban Hargitai Miklós tollából is megjelent egy atomerőművel kapcsolatos cikk, ennek ellenére úgy gondolom, hogy az "audiatur et altera pars" elv alapján a közvéleménynek joga van az ellenérvek megismerésére is! Mint a kérdés szakmai oldalának jó ismerője, úgy gondolom, nem hallgathat az ember, ha érzékeli, hogy egyesek tájékozatlanságuk következtében jóvátehetetlen kárt okoznak. Magyarország villamosáram-igényének csúcsterhelése 6300-6500 MW között alakult ki az elmúlt időszakban. Ebből a jelenlegi atomerőmű 2000 MW-t tud ellátni. A mátrai ligniterőmű 966 MW teljesítőképességű. A kettő együttesen tehát 2966 MW-ot jelent, tehát a különbséget más forrásokból kell biztosítani. Jelenleg az import esetenként már 40 százalékot is eléri. A jelenlegi atomerőmű egységeit 2032-2037-ig le kell állítani, a Mátrai erőmű gépegységei is elöregedtek. Paks 2. legkorábban 2025-re készülhet el. Akkor honnan lesz villamos energiánk? Itt jön képbe a megújuló forrás, a szél és a Nap, de ezek egyedül nem képesek a villamosenergia ellátást biztosítására! Németország elhatározta, hogy 2050-ig villamosenergia termelését 80 százalékban a megújuló termelésre állítja át. Napjainkig 50 ezer MW teljesítőképességű szélerőmű és 41 ezer MW teljesítőképességű naperőmű épült. A német villamos energia rendszer csúcsterhelése 80 ezer MW körül van, vagyis ha mindig fújna szél és sütne a Nap, együttesen 91 000 MW-ot, tehát elegendő energiát szolgáltatnának. Éppen a közelmúltban, január 16-26 között fordult elő, hogy 10 napig a szél és a naperőművek együttesen csak nagyon rövid időre voltak képesek kapacitásuk 6 százalékánál többet termelni. Az említett időszakban a teljes német hazai fogyasztás 16 milliárd kWh volt, melyet 90 százalékban a hagyományos hazai erőműveknek (szén, gáz, atom) kellett fedezniük. Igaz, Németország 2022-ig le akarja állítani atomerőműveit, de ezek jelenleg csak a német villamosenergia-rendszer mintegy 10 százalékát jelentik, mert a szén és gázerőművek jóval nagyobb részt tesznek ki. Kérdés, hogy egyáltalán sor kerül-e majd ezek leállításra? Néhány szót a költségekről. Nem igaz, hogy a megújulók olcsóbbak lennének, mert nemcsak magát a termelő egységet, hanem a teljes rendszert is nézni kell. Németországban Dánia után Európában a második legmagasabb villanyárat fizetik a háztartások, s ez az ár durván két és félszerese a hazainak. Térjünk vissza Magyarországra. A nem olyan távoli jövőben tovább csökken hazai erőműparkunk, ezek pótlására valamit kell építeni. A hazai lehetőségek közül az atomerőművön és a ligniten kívül csak a földgáz és a megújulok jöhetnek szóba. A lignit vagyonunk mintegy 1000 MW-ra lenne elegendő, tehát kézenfekvő, hogy csak az atomerőmű lehet az a hagyományos forrás, amelyre az energia ellátás biztonságát alapozni lehet! Emellett még bőven marad hely a megújulóknak is. Csak egyet nem szabad elfelejteni: egyedül a megújuló energiaforrásokkal nem megy, tehát a kérdés felvetése helyesen: atomerőmű, és mi legyen még mellette? Az lehet akár a megújuló energia is.

Ujhelyi Géza, aranydiplomás gépészmérnök