Előző
Következő
új cikk

Külföld

Wildersből nem lesz kormányfő

Népszava|2017. márc 14. 05:32
[A+ A-]

Wilders egyik utolsó kampányrendezvényén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN MOUHTAROPOULOS

Geert Wilders azt állítja, hogy megérti az átlagemberek problémáit, ám másfél évtizede 24 órás őrizet alatt áll az életveszélyes fenyegetések miatt, s még a családi eseményekre is testőrökkel jár. A hétköznapi élettel alig van kapcsolata, friss felmérések szerint azonban a hollandok 13 százaléka mégis az iszlám- és EU-ellenes Wilders pártjának szavazna bizalmat a szerdai voksoláson. A francia és német választások előtt mindenki lakmuszpapírként tekint Hollandiára, ahol Wilders három évtizede dolgozik „életművén”.

„Rettenetesen idegesítő, egocentrikus és agresszív kis vakarcs volt” – jellemezte a Der Spiegelnek Paul Wilders az öccsét, akivel állítólag azóta nem beszél, hogy a politikus becsmérlő üzentet posztolt a Twitteren Angela Merkel német kancellárról. Geert Wilders 1963-ban született Venlóban, s állítólag mindig is viharos volt a kapcsolata a családtagjaival, köztük indonéz származású anyjával, holland katolikus apjával, és három testvérével.

A sorkatonai szolgálat befejezése után Wilders egy ideg a Közel-Keleten utazgatott, majd egy izraeli kibucban dolgozott. Az akkori képek tanúsága szerint eredetileg barna, göndör hajú Wilders azóta is Izrael nagy támogatója. A politikába a húszas éveiben kóstolt bele, a jelenlegi kormányfő vezette jobboldali-liberális VDD színeiben. Kezdetben annak a Frits Bolkesteinnek volt a beszédírója, aki az elsők között kérdőjelezte meg a multikulturalizmust. Közel két évtized után azonban hátat fordított a VDD-nek, és megalakította a Szabadságpártot (PVV). A szervezet 2006-os elindulása és gyors sikere aligha következhetett volna be két haláleset nélkül.

Pim Fortuyn iszlámellenes holland politikust 2002-ben gyilkolta meg egy szélsőbaloldali aktivista. A homoszexualitását nyíltan vállaló, szociológus végzettségű Fortuyn népszerűsége a World Trade Center elleni merénylet után ugrott meg jelentősen. Akkorra számos török és marokkói vendégmunkás telepedett le és alapított családot Hollandiában. A helyiek közül sokan tartottak tőle, hogy a vallásos muzulmán bevándorlók veszélyeztetik azt a fajta szabadságot, amelyet oly’ nagyra tartanak a hollandok. Fortuyn az ő félelmeiket tolmácsolta, ám halálával vákuum keletkezett, amelyet Wilders készséggel töltött be. A népszerű filmrendező, Theo Van Gogh 2004-es halála után a korábbinál is hangosabbak lettek az iszlámellenes hangok: a híres festő leszármazottját egy iszlámkritikus film miatt gyilkolta meg egy szélsőséges iszlamista.

A PVV a 2010-es választásokon már 16 százalékot szerzett, s ezzel párhuzamosan a retorikája is szélsőségesebb lett. Wilders – aki egy magyar exdiplomatát vett feleségül – felháborodott Twitter-üzenetekben kérdezte: „Miért fiatal, barna férfiakra költ az állam, az idős hollandok helyett?”. Mostani, egyoldalas kampányprogramja már mecsetek bezárását, és az EU-ból való kilépést ígéri.

Két nappal a választások előtt – az EBESZ hollandiai választási misszióját egyébként Haraszti Miklós vezeti – 13 százalékos a Szabadságpárt támogatottsága. Három százalékponttal lemaradva második helyen áll a jobboldali-liberális VVD mögött.

A kérdés valójában az, hogy egy olyan országban, ahol hat százalékos a munkanélküliség, és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem 53 ezer dollár, miként lehet ilyen népszerű Wilders. Elemzők szerint részben épp ebben rejlik a megoldás: a válságból történt kilábalás után minden figyelem a bevándorlásra irányult.

„A 2012-es választások egyik fő témája még a gazdaság volt, s Wilders akkor nehezebben is tudta megszólítani az embereket. Az utóbbi időben azonban a bevándorlás és az identitáspolitika rendkívül fontos téma lett nemcsak Hollandiában, de egész Európában. Ezzel párhuzamosan az a szembenállás is egyre nagyobb teret kap, amely a globalizáció nyertesei és az attól rettegők között áll fenn” – mondta lapunknak Rens Vliegenthart, az Amszterdami Egyetem oktatója. A politikai kommunikációval foglalkozó szakember egyébként hangsúlyozta: nem szabad túlértékelni Wilderst. Bár a szavazók jelentős része támogatja, közel sem a többségről van szó. „Wildersből nem lesz kormányfő. Még ha az ő pártja kapja is a legtöbb szavazatot, kicsi a valószínűsége, hogy akad párt, amely hajlandó vele együtt dolgozni” – tette hozzá. Wilders talán így arathatja a legnagyobb győzelmet, hiszen kívülállóként lett igazán sikeres, és addig tudja megtartani népszerűségét, míg nem kell betartania választási ígéreteit.

 Írásos bocsánatkérést követel Erdogan
A holland külügyminisztérium fokozott óvatosságra intette a Törökországba utazó állampolgárait, a két ország között kialakult diplomáciai vita miatt. A viszony vasárnap mérgesedett el, miután – Németország és Ausztria példáját követve – biztonsági okokra hivatkozva nem engedték be Hollandiába Mevlüt Cavusoglut. A török külügyminiszter Rotterdamban buzdította volna a helyi diaszpóra tagjait arra, hogy az április 16-án esedékes referendumon támogassák az elnöki rendszernek megágyazó alkotmánymódosítást, s Recep Tayyip Erdogan jogköreinek kiszélesítését.
A török elnök gyakorlatilag lenácizta Hollandiát, amiért nem engedték be Cavusoglut, és kiutasították az országból a török családügyi minisztert. Rotterdamban vasárnap este összecsapások törtek ki, s az ankarai vezetés szerint a demonstráló török közösség tagjai rendőri túlkapás áldozatai voltak. A török kormány válaszul behívatta az ankarai holland ügyvivőt, továbbá követeli, hogy a holland kormány írásban kérjen elnézést.

Körösi Ivett

Lájkoljon minket a Facebook-on is!