Előző
Következő
új cikk

Külföld

Vallási jelképek a munkahelyen - Döntött az EU bírósága

MTI|2017. márc 14. 11:36
[A+ A-]

Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden. A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében aláhúzza, ha egy munkáltató olyan belső szabályozást vezet be, amely azt biztosítja, hogy a munkáltató szolgáltatásait a továbbiakban ne iszlám fejkendőt viselő munkavállaló teljesítse, az hátrányos megkülönböztetésnek számít.

A bíróság arra emlékeztet, hogy az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy nem áll fenn semmilyen, többek között a valláson alapuló, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, noha az irányelv nem tartalmazza a vallás fogalmának meghatározását. Következésképpen a vallás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja mind a vallási meggyőződés tényét, valamint annak nyilvános kifejezésre juttatására vonatkozó szabadságot.

Az ügy előzménye, hogy a muzulmán vallású Samira Achbita 2000. február elején recepciósként a G4S biztonsági cég alkalmazásába került. Achbita felvételekor a G4S-nél az az íratlan szabály érvényesült, amely szerint a munkavállalók a munkahelyen nem viselhetik a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződéseik látható jeleit. A munkavállaló 2006 áprilisában közölte a munkáltatójával, hogy a jövőben munkaidőben is fejkendőt szeretne viselni. A G4S vezetése ezt arra hivatkozva megtiltotta, hogy a politikai, filozófiai vagy vallási jelek látható viselése ellenkezik a vállalkozás semlegességi törekvésével. Ezt követően a cég módosította belső szabályzatát, és beleírták az addig íratlan szabályt. A nőt később elbocsátották, mert kitartott amellett, hogy a munkahelyén viselni akarja a fejkendőt.

A bíróság véleménye szerint a G4S belső szabálya a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jeleinek viselésére hivatkozik, tehát az ilyen meggyőződések valamennyi kifejezésére különbségtétel nélkül vonatkozik, a vállalkozás valamennyi munkavállalóját azonos módon kezeli, velük szemben általános módon és különbségtétel nélkül előírva a többi között az öltözködést érintő semlegességet.

Következésképpen az ilyen szabály nem vezet be olyan eltérő bánásmódot, amely az irányelv értelmében közvetlenül a valláson vagy a meggyőződésen alapul. A munkáltató azon szándéka, hogy semleges arculatot mutasson a magán és az állami ügyfelei felé, jogszerű, különösen akkor, ha a munkáltató csupán azokra alkalmazza, akik az ügyfeleivel kapcsolatba lépnek - hangsúlyozta alá az uniós bíróság.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!