Előző
Következő
új cikk

Külföld

Hollandia - Elsimulóban a populista hullám

Népszava|2017. márc 17. 05:34
[A+ A-]

Fotó: Getty Images/Carl Court

Európában kezd visszaszorulni a populista hullám. Elemzők ezzel magyarázzák, hogy az eddigi kormányfő, Mark Rutte jobbközép pártja nyerte a szerdai hollandiai választást. A parlamenti többséghez négy- vagy ötpárti koalícióra lesz szüksége.

Szoros mérkőzésnek ígérkezett, a negyeddöntőn mégis simán győzött a status quo a populizmussal szemben. Mark Rutte holland kormányfő a szerdai voksolás előtt egy bajnoksághoz hasonlította az idei európai választásokat: a március 15-i holland megmérettetés jelentette a negyeddöntőt, az áprilisban kezdődő francia elnökválasztás lesz az elődöntő, a finálét pedig Németországban „játsszák” majd szeptemberben.

Akár egy sorsdöntő mérkőzésen, óriási volt az érdeklődés: harminc éve nem járultak annyian az urnákhoz – a választópolgárok 80 százaléka –, mint szerdán. A hollandok egyértelművé tették: nem kérnek a Geert Wilders-féle iszlám- és EU-ellenes populizmusból. Mark Rutte jobbközép pártja (VVD) a voksok 21 százalékával nyert, s ezzel 33 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben. Geert Wilders Szabadságpártja 13 százalékkal a második helyen végzett, ami 20 mandátumot ér a PVV-nek.

„Hollandia megálljt parancsolt a rosszfajta populizmusnak. Nem akarunk eltérni attól a biztonságos, stabil és virágzó úttól, amelyen elindultunk” – nyilatkozta a győzelem estéjén Mark Rutte, aki harmadik terminusát kezdheti meg a várhatóan hetekig elhúzódó koalíciós tárgyalások után. Az már most bizonyosnak látszik, hogy négy- vagy ötpárti koalícióra lesz szükség a parlamenti többséghez.

Elemzők szerint a kormányban Rutte pártja mellett a 19-19 mandátumot szerző kereszténydemokraták (CDA) és liberálisok (D66) is helyet kapnak, s a királycsináló a Zöld Baloldal (GL) lehet, amely 14 mandátummal majdnem megnégyszerezte eddigi parlamenti jelenlétét. Az szinte biztos, hogy a mecsetek bezárásával és Hollandia Európai Uniós kilépésével kampányoló Wildersnek nem jut szerep a kormányban. „Nem sikerült a 30 mandátum, amiben bíztam, de… a hazafias tavasz el fog érkezni” – utalt Wilders a hat éve kezdődött felkelésekre az arab világban.

Kétségtelen, hogy a Donald Trump amerikai elnökhöz is gyakran hasonlított holland politikus számára csalódás az eredmény, hiszen pártja az elmúlt hetekben vezetett a közvélemény-kutatásokon, s csak a választások előtt csúszott vissza néhány százalékponttal a VVD mögé. Ennek egyik magyarázata lehet a török-holland diplomáciai vita, amely épp a voksolás előtt érte el a tetőpontját. Miután a hágai vezetés nem engedte meg több török kormánytagnak, hogy az elnök, Recep Tayyip Erdogan jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás mellett kampányoljanak Hollandiában, Erdogan többször is nácinak nevezte a hollandokat, s befagyasztotta a diplomáciai kapcsolatot a két NATO-szövetséges között. Rutte végig elegánsan, de keményen reagált a fröcsögő szidalmazásra.

„Ennél jobb reklámot nem akarhat magának politikus a választások előtt. Ruttének alkalma nyílt megmutatni, hogy képes hazaküldeni a törököket, ha arról van szó. Wilders irányába pedig egyértelmű volt az üzenet: ’Te csak ülsz, és mást sem csinálsz, csak a Twitteren írogatsz’. Ez a helyzet nyerte meg Ruttének a választást” – nyilatkozta a The Guardiannek André Krouwel, az amszterdami Szabadegyetem politológusa. Ezt alátámasztja a Maurice de Hond közvélemény-kutató felmérése, amely szerint a hollandok 86 százaléka elégedett volt azzal, ahogy Rutte kezelte a helyzetet.

Hajo Funke német politológus szerint azonban nem csupán Erdogan „nyerte meg” Rutténak a voksolást: Donald Trump megválasztása és a Brexit is komoly szerepet játszott a választók döntésében. Az elemző szerint már hetek óta érezni Európában, hogy a populista hullám kezd visszaszorulni. Funke szerint ennek köszönhető, hogy Németországban is csökkent a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége. „Úgy vélem, hogy az európai választópolgárok nem inspirációként tekintenek a Brexitre és Donald Trump elnökségére, hanem sokkal inkább aggodalommal szemlélik az eseményeket” – mondta a brit lapnak. Hogy a német politológusnak igaza volt-e, majd kiderül az elődöntőn, Franciaországban.

Zene helyett politika
Mark Rutte 1967-ben született Hágában, egy titkárnő és egy kereskedő legfiatalabb gyermekeként. Fiatalon művészeti tanulmányokat folytatott, és az volt az álma, hogy koncertzongorista lesz. A konzervatórium helyett azonban a Leideni Egyetemet választotta, ahol történelmet hallgatott. Még diák volt, amikor csatlakozott a Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) ifjúsági tagozatához. Tanulmányai elvégzése után azonban nem rögtön a politikai pályát választotta, hanem az üzleti szférában helyezkedett el, egyebek között az Unilevernél dolgozott. 2006-ban választották meg a VVD élére, s négy évvel később győzelemre vezette a jobboldali-liberális pártot. Az egyedülálló, legszívesebben édesanyjával vakációzó Rutte előtt most harmadszor is kinyílhat a „torentje”, a kormányfői iroda ajtaja.

K. I.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!