Előző
Következő
új cikk

Külföld

Pusztul Hruscsov moszkvai öröksége

Népszava|2017. márc 18. 05:30
[A+ A-]

Omladozó „hruscsovka” Moszkvában FORRÁS: MOSCOW TRAVEL GUIDE

Hajdanán a Szovjetunió első embere Nyikita Hruscsov úgy vélte, hogy huszonöt, maximum ötven év alatt megvalósul a kommunizmus, addig kell kibírniuk azoknak a négyemeletes lakóházaknak, amelyeket rohamtempóban építettek fel a lakáshiány enyhítésére. A kommunizmus csak nem akart megvalósulni, még a Szovjetunió is összeroppant, a háztípus azonban, amelyet a népnyelv „hruscsovkának” nevezett, a helyén maradt. És szép csendesen pusztulásnak indult. Kezdeni kellett vele valamit.

A hatvanas években felhúzott „hruscsovka” három-négy emeletes téglafalu, később inkább betonpaneles, rendkívül olcsó kivitelű ház, amelyben a lakások belmagassága alig éri el a két és fél métert, a hálószobák alapterülete 6-9 négyzetméter, a konyháé maximum öt, a wc-vel együtt épült fürdőszoba is ennek megfelelően kicsi. A falban kialakított bemélyedés volt hívatva helyettesíteni a hűtőszekrényt, olyan vékonyra húzták fel oda ugyanis a téglafalat, hogy áramlik be a hideg. Ezekben a házakban általában lift, padlás vagy pince sincs. A rossz szigetelés állandó beázással jár. A távfűtést, a melegvíz- és a gázszolgáltatást azonban biztosították. S, ami mindennél fontosabbnak bizonyult, fedél került az emberek feje fölé, méghozzá nagyon olcsón.

A „hruscsovka” nem élte meg a kommunizmus diadalát, építése azonban még névadóját is túlélte, 1985-ig rendületlenül építették őket, igaz jobb minőségben, de nem elég jóban ahhoz, hogy ne okozzanak lakóiknak egyre nagyobb kellemetlenséget. Ezért nagyszabású programot dolgoztak ki ezeknek a házaknak a renoválására. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin arról számolt be Putyin elnöknek februárban, hogy néhány év alatt 160 ezer moszkvai családot költöztettek új otthonba, mintegy 6 millió négyzetmétert újítottak fel. Idén, legkésőbb jövőre be is fejezik ezt a programot. Ezzel azonban nem oldódik meg a probléma. Mintegy 25 millió négyzetméternyi „hruscsovka” maradt még. Ezekben a gyatra négyemeletes lakóházakban 1 millió 600 ezer moszkvai él. Az erkélyek leszakadóban vannak, a fűtési rendszer szinte helyrehozhatatlanul elavult, a csatornázást csak úgy lehetne megjavítani, ha lebontanák a lakások közötti közfalakat. Eredetileg a franciák gyártották le a házak elemeit, de a francia normáknak azok már akkor sem feleltek meg.

A polgármester az orosz elnökkel folytatott februári megbeszélésén nem győzte sorolni a gondokat. Vlagyimir Putyin a moszkvaiak elvárásainak megfelelően már ezen a megbeszélésen is azt javasolta, hogy renoválás helyett válasszanak más utat. Bontsák le ezeket a házakat és építsenek újakat a helyükre. Ehhez azonban sok pénzre, vállalkozó szellemű befektetőkre, nagy tervezésre és új törvények elfogadására lenne szükség. Saját erejéből a főváros aligha lenne képes megbirkózni ezzel a feladattal.

Putyin első lépésként megbízta az építési minisztériumot, hogy a moszkvai városvezetéssel együtt dolgozzon ki egy szövetségi törvényt, amely lehetővé tenné a roskatag házak lebontását, az emberek áttelepítését. A mai törvények alapján ugyanis formálisan a „hruscsovka” nem minősül életveszélyesnek, ennek megfelelően le sem bontható.

A moszkvai városvezetés is azon a véleményen van, hogy a felújítások eddigi gyakorlata nem folytatható, A szakemberek szerint a már felújított lakások a minimális elvárásoknak sem felelnek meg, minőségileg rosszak, energiapazarlók. Amikor a négyemeletes házak lebontásáról beszélnek, én nem a házakat, hanem a benne élő embereket látom– mondta a városvezetés tanácskozásán egy képviselő. Orvosként ugyanis sok olyan megbetegedéssel találkozik, amely összefüggésben van a rossz lakáskörülményekkel és az ezekből fakadó stresszel.

Már most sejthető, hogy a készülő új program szembe találhatja magát az emberek akaratával. Ahhoz ugyanis, hogy valaki nagyobb lakáshoz jusson, valószínűleg hozzá kell járulnia a többletköltségekhez. Ráadásul egy ilyen új program megvalósítása hosszú évek munkájával valósítható csak meg, addig a lakókra a teljes bizonytalanság vár. Kiszámíthatatlan az egyéni építkezési vállalkozók felelőssége vagy felelőtlensége is. Túl jó tapasztalatok eddig sem voltak.

A „hruscsovka” lecserélésétől függetlenül nagyszabású lakásépítés folyik az orosz fővárosban. Januárban több mint 70 ezer új lakást építettek, tavaly pedig majdnem 80 millió négyzetmétert adtak át. Nemcsak a „hruscsovka” lakóinak a problémáját kell megoldani. A katonák lakásgondjait is orvosolni kell. 2012 óta négy körzetben 16 ezer lakás épül a számukra, és idén szeretnék végre befejezni ezt a programot.

A gazdagok gondjai más természetűek. Ők nyugati szintű igényeiknek megfelelő lakásokat keresnek és természetesen, találnak is. Pedig Moszkva a világ tíz olyan városa közé tartozik, ahol az ingatlanárak a csillagokat ostromolják. New Yorkkal, Sydney-vel, Párizzsal, Sanghajjal vetekszik az árakban. Az ajánlatok között többszáz négyzetméteres, 5 hálószobás, 2 fürdőszobás teljesen berendezett lakástól kezdve a csodálatos villákig nagy a kínálat azok számára, akik nem Londont vagy mondjuk Bécset választják inkább. A pénz nem számít. Az orosz milliárdosok Londonban is arról híresek, hogy minden pénzt megadnak azért, csakhogy vetélytársaiknál fényűzőbb kastélyokhoz jussanak. Moszkvában is keresik a különlegeset, az egyedit, a semmihez nem hasonlíthatót. A hirdetések fotói is ezekre a különlegességekre fókuszálnak. Egész városrészek alakultak ki a gazdagok igényeinek a kielégítésére. Ilyen a Rubljovka, az orosz oligarchák kedvelt élettere. Mostanában leginkább a 4-500 négyzetméteres házakat vásárolják. Itt dollármilliókban számolnak. Pedig nemcsak a megvételük, a fenntartásuk is egy vagyonba kerül. Mégis gond nélkül megfizetik a belépőt a paradicsomba. Nem, mint a „hruscsovka” lakói.

Barabás Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!