Előző
Következő
új cikk

Külföld

Unalmukban mentek el szavazni a hollandok

Népszava|2017. márc 18. 05:35
[A+ A-]

Wilders ismét ellenzékbe szorult. Rutte előtt hosszú tárgyalási folyamatok állnak GETTY IMAGES/CARL COURT

A választási kampány nem zavarta meg a hollandok nyugalmát, akik „unalmukban” tömegesen mentek el szavazni – ez a meglepő megállapítás hangzott el egy brüsszeli pódiumbeszélgetésen, amelynek résztvevői a holland parlamenti választásokat értékelték. Adriaan Schout szakértő szerint a hollandok EU-pártiak, de a szervezet megújulását akarják. A kelet-európai országoktól pedig a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását várják el.

Az előreláthatólag hónapokig tartó kormányalakítási tárgyalások hétfőn kezdődnek meg Hollandiában. A brüsszeli beszélgetésen felszólaló szakértők szerint nehéz megjósolni, hogy mely pártok fognak koalícióra lépni Mark Rutte kormányfő nyertes jobbközép pártjával. Adriaan Schout, a tekintélyes hollandiai Clingendael kutatóintézet munkatársa egy négy-öt pártból álló, jobbközép formációt valószínűsít, amelyben konzervatívok, kereszténydemokraták és liberálisok együtt kormányoznak. A történetük legkatasztrofálisabb vereségét elkönyvelő szociáldemokraták szinte biztosan kimaradnak a kabinetből csakúgy, mint Geert Wilders szélsőjobboldali pártja, amellyel senki sem hajlandó együttműködni.

A Wilders körüli nemzetközi hisztériát egyaránt eltúlzottnak ítélte Adriaan Schout és Alonso Stéphane, az NRC Handelsblad című lap brüsszeli tudósítója. Az újságíró szerint a külföldi sajtó sokkal nagyobb figyelmet szentelt a populista politikusnak, mint a holland közvélemény. „Wilders jó ideje politizál, hatása évek óta érezhető, semmi meglepőt nem mondott vagy tett” – jegyezte meg Stéphane, hozzátéve, hogy a pártvezető rengeteg rendezvényt és tévévitát lemondott, így a kampány viszonylagos nyugalomban telt. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jórészt balhémentes választási hadjárat részvételre ösztönözte a polgárokat, akik „unalmukban” tömegesen mentek el szavazni.

„Abszurd és zavaró, hogy Európa-szerte kongatják a vészharangot, először a Brexit, aztán Trump győzelme, most meg Geert Wilders szavazatgyűjtése miatt” – fogalmazott Schout. „Sokan azt hiszik, hogy mi mindnyájan Wilders hívei vagyunk, és Hollandia hamarosan darabokra fog hullani, az Európai Unióval együtt. Szó sincs róla. Hollandia mindig is EU-párti volt, és ma is az. De ha a szervezet képtelen lesz megújulni, elfogyhat a hollandok türelme.”

A nyitott németalföldi ország mindig is erőteljesen támogatta az egységes piacot, a közös valutát, de kevésbé az integráció növekvő költségeit – mutatott rá a szakértő. Szerinte Hollandia a változó világhoz rugalmasan alkalmazkodó Európai Uniót akar, és nem föderális, egyre szorosabban együttműködő Európát.

Mark Rutte 2012-ben többek között azzal nyerte meg a választásokat, hogy megígérte a holland adófizetőknek: több pénzt már nem költenek a görögök megsegítésére. Aztán 2015-ben a harmadik görög mentőcsomag megszavazásával megszegte az ígéretet. „Ne becsüljék túl a hollandok EU iránti lojalitását!” – figyelmeztetett Schout, aki szerint a közvéleményt zavarja az eurózóna megoldatlan válsága, a déli országok által felhalmozott adósságteher, és az olcsóbban dolgozó kelet- és közép-európai munkavállalók által támasztott verseny. „Azt várják a 2004 után csatlakozott országoktól, hogy minden területen tartsák tiszteletben a jogállamot” – hangsúlyozta a szakértő. A hollandok nem csak az EU-tól várják el a megújulást, hanem a tagállamoktól is.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!