Előző
Következő
új cikk

Belföld

Újjászületik az eltemetett militarizmus

Népszava|2017. márc 20. 05:00
[A+ A-]

A lőtérfejlesztéssel a diákok lőkiképzését is megcélozták FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINSTOCKS

Lassú, de biztos lépésekkel militarizálja a társadalmat az Orbán-kormány. Formálódik már az iskolai öttusa is: a kabinet a küzdősport-oktatás bevezetésével kívánja "színesíteni" az eddig a tornára, atlétikára, labdajátékokra épülő testnevelés-órák programját. Az iskolai küzdelmek új területe lehet a lövészet is, miután megcélozták, hogy három éven belül minden nebuló kapjon "lőkiképzést" az intézmények szervezésében. A célra három év alatt mintegy 500 millió forintot költenének.

Az iskolai tornaórák edzésformáinak kiegészítése a lövészettel szorosan kapcsolódik a kormány lőtér-fejlesztési programjához, amelynek keretében a következő három évben 197 lőteret építenének Magyarországon, összesen 27 milliárd forintból. Erről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be a múlt év végén. Akkor beszélt arról is, hogy nem katonai lőterekről van szó, hanem olyan létesítményekről, ahová bárki bemehet lövöldözni, és amelyekből egyébként már most is van kéttucatnyi az országban. (Annak pedig tavaly decemberben a 444.hu járt utána, hogy ezek a lőtereket leggyakrabban sportegyesületek, esetleg 'kiképzési központok" üzemeltetik, és óránként néhány ezer-tízezer forintért, illetve 60-80 ezres éves bérlet fejében biztosítanak önfeledt lövöldözési lehetőséget a legváltozatosabb fegyverekkel.)

A lőterek létesítéséről szóló bejelentés után nem sokkal a parlamentben Sneider Tamás (Jobbik) arról kérdezte Balog Zoltánt, a humántárca vezetőjét: "milyen konkrét tervei vannak a kormánynak a honvédelem rendkívül felelősségteljes hivatásának megismertetésére, az alapvető tudnivalók iskolai elsajátítására?" Akkor Rétvári Bence államtitkár - minisztere nevében - válaszában arról értekezett, hogy a szabadon választható "katonai alapismeretek" elnevezésű tantárgy mellett az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, "mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal", amely a "lő-készségen túl fejleszti a felelősségteljes eszközhasználatot, a koncentrációt és a biztonság szem előtt tartását is."

Mostanra elkészült e tárgyban az iskolai testnevelést „színesítő” kormányzati koncepció is. Ha a kormány rábólint, akkor a tornaórák mostani három pillére – a torna, a labdajátékok, az atlétika – hamarosan kiegészül a küzdősportok, valamint a lövészet oktatásával.

Az előterjesztők szerint ennek célja, hogy a gyerekek tanulják meg az agresszió tudatos kezelését: például hogyan kerüljék el a verekedést, de ha kell, védjék meg magukat. A tervezet készítői azonban azt is megjegyzik: a lövészetet nem szükséges olyan hangsúllyal és óraszámban tanítani, mint például a karatét, a dzsúdót, a grundbirkózást. Az iskolák maguk dönthetnek majd arról, hogy bővítik-e a sportlövészettel a testnevelési órák tananyagát, de a lehetőséget a kormányzat ettől függetlenül minden gyereknek biztosítaná.

A sportlövészet oktatására és gyakorlására járásonként alakítanának ki centrumokat, de az iskolában is megteremthetők a körülmények, amennyiben van arra alkalmas termük, vagy udvaruk. Egy ilyen területet az jellemez, hogy oldalról lehatárolható, minimálisan 15 méter hosszú és tíz méter széles, és az egyik végén szilárd anyagból készült fal vagy golyófogó van. Megjegyzik: légfegyver esetén nincs szükség engedélyezésre, és a golyófogó lehet teljesen átlagos téglafal vagy földsánc.

Az új sportágak iskolai bevezetéséhez szükséges kerettanterv már júniusra elkészülhet, az általános bevezetése pedig a 2019-re tervezett Nemzeti Alaptanterv-módosítással együtt várható.

Mendrey: borzalmas ötlet
Borzalmas ötletnek tartja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a lőterek "iskolai telepítését". Szerinte egyáltalán nincs szükség a társadalom militarizálására. Hozzátette: a küzdősportok bevezetéséről Simicskó István honvédelmi minisztertől már hallott korábban. Tény, a sportnak helye van a gyerekek életében, de az vitatható, hogy e célra éppen a küzdősportokat kell-e a mindennapos testnevelés részévé tenni. Nem minden gyerek alkalmas ezekre, nem lehet tudni előre, hogy ki lesz az, akiben fokozza az agresszivitást és alkalomadtán nem lesz elég tudása, akarata az önkorlátozásra.

Militarista retróérzés: az MHSZ lövészklub tagjai Tiszaladányban, 1971-ben FORRÁS: FORTEPAN/MHSZ

Militarista retróérzés: az MHSZ lövészklub tagjai Tiszaladányban, 1971-ben FORRÁS: FORTEPAN/MHSZ

Az orbáni harciasságot terjesztik

Hét civil szervezet részvételével az idén január 11-én megalakult a Honvédelmi Sportszövetség (HS). A kormányzati honvedelem.hu beszámolója szerint a köztestület alakuló közgyűlésén alapító tagként - az új oktatási tervek ismeretében egyáltalán nem meglepő módon - a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, valamint a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége vett részt. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényt a kormánypárti többség tavaly november 22-én fogadta el, a magyarázat szerint az állampolgárok egészséges hazafias érzületének és honvédelmi felkészültségének erősítésére.

A honvédségi portál a HS feladataként emelte ki, hogy az általános fizikai felkészültségen túl támogassa a honvédelmi ismereteket, különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet, valamint a honvédelmi szempontból hasznosítható, speciális technikai tudást fejlesztő sportokat és tevékenységeket, valamint biztosítja az ezekhez szükséges biztonságos körülményeket és infrastrukturális hátteret. Ahogy arról a törvény elfogadása előtt a Népszava is beszámolt, az ellenzék erős fenntartásokkal fogadta a Honvédelmi Sportszövetség létrehozásának kormányzati terveit.

Simicskó István régi álma teljesült a törvény elfogadásával – hangsúlyozta lapunknak a parlamenti szavazás előtt Vadai Ágnes korábbi honvédelmi államtitkár. A DK alelnöke, a parlament Honvédelmi Bizottságának tagja elképesztőnek tartotta, hogy a kormány így akar iskolák, gyerekek közelébe férkőzni politikája népszerűsítésére, egyenesen bűnnek nevezte, hogy az orbáni harcos retorikát a kormány így akarja bevinni az oktatási intézményekbe. Szüdi János volt közoktatási államtitkár a Népszavának már novemberben azt mondta, ha a Honvédelmi Sportszövetségről szóló szabályban megjelent a lehetőség, akkor az előbb-utóbb bekerül a kerettantervbe is honvédelmi nevelésként. Bevált az oktatási szakértő jóslata. - G.E.

Danó Anna

Lájkoljon minket a Facebook-on is!