Előző
Következő
új cikk

Külföld

Átlép Trumpon a zöldgazdaság

Népszava|2017. márc 20. 05:34
[A+ A-]

Amerikát nem érdekli Donald Trump elnök rekarbonizációs, vagyis a szénalapú energiatermelés újraélesztését célzó gazdasági víziója: az amerikai energiaszektor olyan irányban fejlődik tovább, mintha az USA-ban tavaly ősszel semmilyen politikai változás nem történt volna. A jelek szerint a világ legnagyobb gazdasága meglehetősen öntörvényű, egy elnökválasztással nem lehet kitéríteni a pályájáról.

Az amerikai politika irányítóitól sem idegen, hogy környezetvédelmi ügyekben mást tesznek, mint amit ígértek. Van (természetesen) hasonló magyar példa – Orbán Viktor a kormányalakításkor azt állította: annak ellenére, hogy kabinetjében nem lesz önálló zöld tárca, a környezet- és természetvédelem kormányzati súlya nem fog csökkenni; az eredmény ismert –, meg amerikai is egy korábbi időszakból. Bush elnök is igyekezett visszanyesni a Clinton-Gore adminisztráció környezetpolitikai törekvéseit.

Trump már a kampány során bemondta, hogy Obama környezetvédelmi eredményeiből nem sokat tervez meghagyni – igaz, egyúttal azt is leszögezte, hogy ennek nem az amerikai polgárok isszák meg a levét, azaz sem a víz-, sem a levegőminőség védelme nem lesz erőtlenebb (ezek mostanában a slágertémák az USA környezetpolitikájában).

Az ígéret betartására az első intézkedések alapján hiba lenne nagy összegben fogadni, az pedig biztosra vehető, hogy a klímavédelem a nagy vesztesek közé kerül. Máris enyhítettek például azon a szabályozáson, amely a legnagyobb kibocsátónak számító olaj- és gázipart arra kötelezné, hogy számszerűsítse a saját metántermelését. Mivel a metán a „leghatékonyabb” üvegházhatású ház – felmelegedést okozó hatása a hússzorosa a szén-dioxidénak –, ez a lépés a hatásaiban ahhoz hasonló, mintha a szén-dioxid-koncentráció növeléséről nem kellene ezentúl beszámolniuk. Adatok híján a metántermelés csökkentését célzó programot sem lehet majd elindítani (az olaj- és gázkitermelés esetleges visszafogása pedig immár szóba sem kerülhet). Az elnök egyúttal meneszteni tervezi az állam szolgálatában álló klímaszakértőket – nincs rájuk szükség, mivel az elnöki álláspont alapján a globális felmelegedés csupán egy hoax (hírlapi kacsa). A környezetvédelmi hatóság vezetését vezetését egy közismert olajlobbistára, Scott Pruittra bízta, és a klímavédelemre szánt forrásokat is alaposan megkurtítja.

A környezetvédelem – és mindenekelőtt a klímabarát energiapolitika – ellen indított egész pályás letámadás ugyanakkor látszólag elakad a kormányzati bürokrácia külső falainál, a gazdaságra semmilyen látható befolyást nem gyakorol. A Reuters összesítése szerint Trump elnökké választása óta feltartóztathatatlanul áramlik a pénz a zöldenergiában utazó cégekbe és alapokba, miközben ugyanazon időszakban több mint 130 milliárd dollárt vontak ki a kevésbé klímatudatos eszközökből: az amerikai kormány nem tud annyi pénzt elvonni a szektorból – például a napelemek adókedvezményének eltörlésével -, amennyit a magántőke ne lenne képes azonnal pótolni. Azaz a befektetők vagy nem érzékelik a hivatalos klímapolitika változását, vagy (ami sokkal valószínűbb) egyáltalán nem érdekli őket, és csak a várható haszonra koncentrálnak. Az amerikai nyugdíjalapokat például egyáltalán nem érdekli, hogy mit gondol a kormány a klímaváltozásról, egyedül arra figyelnek, hogy egy MWh-nyi áramtermelő kapacitást az USA-ban 2014 óta akkor is napelemek segítségével lehet a legolcsóbban kiépíteni, ha minden kedvezménytől és támogatástól eltekintünk.

Így spórolnának
A Reuters úgy tudja, hogy az USA környezetvédelmi hivatalának költségvetése 25 százalékkal, a létszáma 20 százalékkal csökken. A környezetvédelmi hatóság klímakutató részlegét teljesen leépítik, de harmincnál több további kutatási programot is törölnek.
Abból a keretből, ahonnan a tagállamok igényelhetnek támogatást a szennyezett ivóvíz megtisztítására, 30 százalékot vesznek el.  Az indiánok lakta területeken zajló környezetvédelmi programokra 40 százalékkal jut kevesebb. Az egykori iparterületek rekultivációjának kasszáját szintén 40 százalékkal kurtítják meg. Ellenőrzésre és szankcionálásra 11 százalékkal költenek kevesebbet.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!