Előző
Következő
új cikk

Sport

Fürjes: ez az összeg kimondásának pillanatában is tévedés volt

Népszava|2017. márc 20. 15:29
[A+ A-]

Duna Aréna MTI Fotó: Balogh Zoltán

Egy 2015. márciusi kormányhatározat szerint 49 milliárd forintos költséggel tervezett az állam a Duna Aréna építése során, és ez egy fillérrel sem nőtt, többek között ez is kiderült abból az interjúból, amit Fürjes Balázs, egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos adott a Népszavának. A kormánybiztos azt is elmondta, hogy a felépülő új Puskás Stadionnál a BKV felelőssége lesz az utasok gyors és szakszerű hazaszállítása a késő este befejeződő mérkőzések után.

- Szeret kártyázni? Ha igen, akkor a jövőben kerüli azokat a játékokat, amelyekben blöffölni lehet?

- Nem szoktam hazardírozni, és blöffölni sem. Egy televíziós interjúban nem volt elegáns megfogalmazás részemről egy állami tisztviselő munkáját blöffnek minősíteni. Sajnálom.

Fürjes Balázs Fotó: Tóth Gergő

Fürjes Balázs Fotó: Tóth Gergő

- Az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt blöffről, így nevezte az úszóaréna első látványtervét.

- Magánberuházásoknál is előfordul, hogy a tervezés nagyon korai szakaszában, a terület adottságainak feltárása nélkül és a részletes tervek elkészítése előtt tesznek közzé látványtervet. Ilyenkor a látványterv és a végeredmény sosem egyeznek meg. Én nem is így szoktam eljárni, ha az elejétől irányítok egy munkát – itt nem ez történt. Jobb csak a végleges tervek alapján bemutatni a látványterveket. Ugyanakkor mindig a végeredmény számít – Hosszú Katinka és a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnöke szerint is a világ egyik legjobb versenyuszodája lett a budapesti Duna Aréna.

- A Duna Arénáról Vígh László kormánybiztos azt mondta, hogy nyolc milliárd forintért, fél évvel a vb júliusi rajtja előtt készül el. Ezzel szemben a többszöröséért lett kész, öt hónappal a vb-t megelőzően. Ön mégis arról beszélt, hogy a költségkeretet és a határidőt is sikerült tartani.

- Nem tudok Vígh Lászlónak ilyen kijelentéséről, másik újságíró azt kérdezte tőlem, mit szólok ahhoz, hogy Gyárfás Tamás beszélt nyolcmilliárd forintról? Ha valaki mondott is ilyet a beruházás nagyon korai szakaszában, az nagy bátorságra vall. Az biztos, hogy ez az összeg kimondásának pillanatában is tévedés volt: a világon mindenütt ennek sokszorosáért épülnek ilyen versenyuszodák.

- Vígh László 2014. február 11-én, sajtótájékoztatón beszélt erről az összegről és a határidőről is.

- Nem tudom, mit mondott az elődöm, akkor még a 2021-es világbajnokság megrendezésére pályáztunk. Amikor 2015-ben eldőlt, hogy Mexikó visszalépése után 2017 nyarán mi rendezzük a vb-t, engem bíztak meg a munkálatok koordinálásával. Közbeszerzési pályázatot írtunk ki, és a legkedvezőbb ajánlat nyert, az Arénára a kormányhatározat értelmében 49 milliárd forint állt rendelkezésünkre, a kivitelezővel pedig 2017. március 31-iki átadásról kötöttünk szerződést. Egy fillérrel nem nőtt a költség, de határidő előtt felépült az uszoda.

- Volt közbeszerzés? Vígh László sajtótájékoztatója után egy nappal a Magyar Építész Kamara közleményt adott ki, amelyben az ellen tiltakozott, hogy nem írtak ki nyílt pályázatot erre a munkára.

- Ez meglep, a Kamarával nagyon jó a viszonyunk, folyamatosan egyeztetünk a beruházásokról. Nekem nem panaszkodtak, közbeszerzésen ítéltük oda a tervezést és építést.

- Miből jött össze a 49 milliárdos költség?

- A 49 milliárdból 10 milliárd az ÁFA összege, ez tehát nem költség, hiszen visszakapja az állam, 22 milliárd volt az aréna költsége, 27 milliárdba került a tervezés, bontás, közmű munkák, területrendezés, és benne van az összegben egy kilométeren az a védelmi gát a Duna partján, amely eddig nagyon hiányzott Angyalföldnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mobillelátó nagyobb részét a vb után lebontjuk, de ezek az anyagok sem vesznek kárba, mert P+R parkoló építéséhez használjuk fel őket. Világcsúcsot jelentő idő alatt, két éven belül készült el a vb központi helyszíne, melyet már birtokba is vettek az úszók, azok, akikért, akiknek épült.

- Valóban, Hosszú Katinka és klubja használja az uszodát, míg sajtóértesülések szerint Darnyi Tamás úszóiskolája kiszorult. Mennyi bérleti díjat fizet az úszónő klubja a vízfelület használatáért, és miért nincs hely két úszólegenda számára egy létesítményben?

- Az építők feladata véget ért, a házat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működteti, kérem, őket kérdezze üzemeltetési kérdésekben. Az biztos, hogy ma Darnyi Tamás növendékei is sokan használják naponta az Arénát, nyilatkozatok sincsenek. Én nem tudok úgy belépni az uszodába, hogy ne találkozzam legendás bajnokunkkal – lehet, hogy valóban volt vihar, de talán nem az Aréna körül, hanem megint egy pohár vízben…

- Akkor nyilván arra sem tud válaszolni, hogy a Müpa 3,7 milliárd forintos megbízása mit takar pontosan a vizes vb-hez kapcsolódóan, hogyan jött ki ez az összeg, amikor a Sziget Fesztivál költségvetése 5,4 milliárd forint?

- Szerkesztő úr, az elején tisztáztuk, ne hozzon kellemetlen helyzetbe: én építek, a szervezésért a FINA 2017 kft., illetve a szervezőbizottság felel. Én sem kérdem Önt egy televíziós csatorna dolgairól.

- A másik slágertéma a Puskás Stadion felújítása, ahol először még atlétikai stadiont is terveztek az arénán belülre, a munkálatok pedig körülbelül két évet csúsztak az eredeti tervekhez képest.

- 2015 tavaszától irányíthatom a munkákat, az átvett örökség nem volt problémamentes. 2020-ra kell elkészülni, akkor labdarúgó Európa-bajnoki csoportmeccsek és nyolcaddöntő helyszíne lehet a Puskás. Ha a csapat megint kijut az Eb-re, most Budapesten szurkolhatunk a válogatottnak, Európa-bajnokságon először! Most már a kivitelezőkön a sor: napi 142 millió forint kötbért kell fizetni minden egyes nap késedelemért.

- Mi a magyarázata annak, hogy a kevesebb mint 100 milliárdról 190 milliárdra nőttek a Puskás Stadion építési költségei?

- Sosem beszéltem kevesebb, mint 100 milliárd forintról. Nem nőtt a költség, most írunk alá szerződést egy nyílt nemzetközi közbeszerzés után, a legalacsonyabb árat elfogadva.

- A szurkolók részére elkülönített parkoló nélkül…

- Azt gondolom, hogy a Puskás Stadion az egyik legjobban megközelíthető aréna a világon, bent van a városban, metróval, autóbusszal, trolibusszal, villamossal is könnyen elérhető. Az autósok számára kiváló parkolási lehetőségek állnak rendelkezésre a stadion környékén, a Dózsa György úton, a Stefánia úton, a stadionon belül 600 személygépkocsi számára tudunk helyet biztosítani. Az lenne a cél, hogy minél többen vegyék igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

- Melyekkel este reménytelen hazajutni, mert este 10 után 15-20 percenként jár minden, még meccsnapokon is.

- Jogos a felvetés, teljes mértékben egyetértek vele, a BKV kötelessége biztosítani a nézők számára sűrített járatokkal a gyors, kényelmes hazajutást a meccsek után, erre fokozottan oda fogunk figyelni.

- Ön volt a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatot előkészítő Budapest2024 Zrt. vezetője is. Személyes kudarcként éli meg a pályázat bukását, mennyire érzi magát felelősnek?

- Nagyon jól haladtak az előkészületek, az olimpiai rendezéssel gyorsító pályára került volna nemcsak Budapest, hanem az egész ország is, soha nem voltunk ilyen közel a rendezési jog megszerzéséhez. Az olimpia felértékelte volna Magyarországot. Tényleg az egész országot: milliókkal több turista jött volna a következő 15 évben, a csepeli lakások értéke megduplázódott volna a környezet elképesztő fejlesztése miatt, és a bérek is emelkedtek volna a gazdasági növekedés okán. Az olimpia egyben garancia is lett volna a beruházások, infrastrukturális fejlesztések elvégzésére, melyekből a játékok után is rengeteget profitálhatott volna a főváros, illetve az ország. Az M1-es, M7-es autópálya kibővítése három-három sávosra, vagy a ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út további fejlesztése nem kizárólag az olimpia miatt fontos. Ezek a fejlesztések nem maradnak el, de sokkal jobban szorított volna a határidő, ha ott van mögötte egy olimpia. Arról nem is beszélve, mekkora reklámot kapott volna Budapest. A tavaly novemberi dohai prezentáció után – ahol független szakemberek szerint is jobbak voltunk a másik két jelentkezőnél, Párizsnál és Los Angelesnél és az első nyilvános megmérettetés volt a pályázók között – az egész világon különböző médiumokban 22 ezer pozitív hír jelent meg Budapestről.

- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) gazdaságos olimpiát hirdetett meg, mennyire illik bele ebbe a képbe, hogy a Budapest2024 Zrt. a főváros egyik legdrágább épületében, az Eiffel Palotában bérelt irodákat?

- Nem itt működtünk, valóban béreltünk egy 100 négyzetméternyi területet, abból a célból, hogy méltó körülmények között tudjuk fogadni a hozzánk érkező külföldi vendégeket. A cég egy Ganz utcai közepes irodaházban működött.

- A Budapest2024 Zrt. befejezte működését, mikor hozzák létre helyette a Budapest2028 Zrt-t?

- Ez a cég most megszűnik. 2024-re komoly esély volt, a jövő pedig bizonytalan. A 2028 Zrt. nincs napirenden.

Bernau Péter

Lájkoljon minket a Facebook-on is!