Előző
Következő
új cikk

Belföld

Össztűz a civilekre és a bűnbak sörre a Házban

Népszava|2017. márc 20. 20:37
[A+ A-]

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető és társai egészen eszement retorikába csaptak át FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Fajelmélettel állt elő egy kereszténydemokrata képviselő a Házban, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság menekülteket ért hazai jogsértések ügyében hozott ítéletét kritizálta. Egymást interpellálták ugyanis a kormánypártok a plenáris ülésen, ahol a Soros Györgynek és a civileknek betudott, de egy kis "brüsszelezéssel" is fűszerezett összeesküvés-elmélet addig jutott: a Fidesz-KNDP szerint fel kell mondani az európai emberjogi egyezményt, vagy legalábbis egyes pontjait fel kell függeszteni.

Képtelenségnek és őrületnek nevezték a kormánykoalíció képviselői a parlamentben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága múlt heti ítéletét a menekültek jogsértő fogva tartása ügyében. A vesztett ügy miatt a kormányoldal több öninterpellációban - egymásnak adott kérdésekben és válaszokban - ostorozta a strasbourgi testületet és a menekültvédő civileket. A múlt héten ugyanis Strasbourg kimondta, hogy az emberi jogok egyezményébe ütközik, ahogy Magyarország a tranzitzónában bánt két bangladesi menekülttel, illetve jogellenesen toloncolta őket vissza Szerbiába, amiért 3-3,5 millió forint kártérítés illeti meg őket.

"Nyílt támadás Magyarország és a magyar bevándorláspolitika ellen" - kritizálta a Magyarországot az ügyben beperelő Magyar Helsinki Bizottság (MHB) tevékenységét Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint tízmilliárdokba kerülhet, ha a "külföldi aktivisták" más, hasonló pereket indítanak. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint a bíróság "Soros ügynökeinek" a fellépése nyomán nem jogi, hanem politikai döntést hozott. A legindulatosabb Vejkey Imre (KDNP) volt, aki úgy fogalmazott: Strasbourg és Brüsszel a "proletárdiktatúra útját" járva a globális hatalmi erők térnyerését segíti. Szerinte a strasbourgi ítélet mögött a "globális hatalmi erők" ténykedése húzódott meg, akik az európai egyesült államok létrehozását akarják elérni. Ám, mivel ennek a tervnek a szuverén nemzetállamok és a kontinens eddigi lakosai az akadályai, ezért mesterségesen akarnak egy "euráb fajt" létrehozni. Vejkey szerint fel kell mondani az emberjogi egyezményt, vagy legalábbis egyes pontjait fel kell függeszteni.

Míg a parlamentben a kormánypárti képviselők ostorozták a civileket, addig 101 érintett szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott az Orbán-kormány civilekkel szembeni politikája ellen. Emlékeztettek arra, hogy a Fidesz a civil szervezetek működését meghatározó törvényeket módosítaná, illetve "nemzeti konzultációt" kezdeményez velük szemben, míg egyes kormánypárti politikusok bizonyos civil szervezetek "eltakarítását" emlegették, vagy idegen ügynököknek nevezték őket. Nyilatkozatukban követelték, őket is vonják be a civiltörvény előkészítésébe. Ez utóbbiról azonban hétfőig semmit sem tudni, holott erre a hétre már ötpárti egyeztetést is ígért a kormányoldal.

Amerikai és európai jobboldali elemzők, kutatók és véleményformálók is levélben fordultak Orbánhoz, hogy hagyjon fel a civilek kormányzati üldöztetésével - írta meg az Index. Az aláírók között olyan, meghatározó amerikai konzervatív szellemi műhelyek is szerepelnek, mint az American Enterprise Institute, a Hudson Institute, az Atlantic Council vagy az Adam Smith Institute. Szerintük a civil szervezetek tervezett korlátozása Magyarországon Vlagyimir Putyin kritikus hangok semlegesítését célzó intézkedéseit másolja. Eközben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke is a menekültek segítése mellett állt ki, mert keresztényi kötelességnek tartja ezt. Székely János a HírTV-nek elmondta: "segíteni kell azoknak, akiknek az élete lehetetlenné vált." Korábban Beer Miklós a váci egyházmegye püspöke tanácsolta, hogy aki teheti, fogadjon be egy legálisan Magyarországon tartózkodó menekültet.

Ez történt még

Bosszútörvény a Lex-Heineken

"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot. Burány Sándor a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint egy üzleti bosszú. Korábban a kormányoldalt egy cseppet sem zavarta a Heineken logója, így a céggel stratégiai megállapodást is kötöttek. Lázár és a Semjén Zsolt csak azután nyújtott be törvényjavaslatot, hogy a Heineken román leányvállalata egy védjegypert nyert meg az "Igazi Csíki Sör"-t előállító céggel szemben. Semjén hétfőn elismerte, az önkényuralmi jelképes javaslatukat a másik országban zajló jogvita miatt terjesztették be.

Bánki: nem vizsgáljuk Rogánt

Nem tartja gyanúsnak Bánki Erik, hogy a letelepedési kötvényeket áruló off-shore cégeket pont néhány nappal azelőtt alapították, hogy Rogán Antal benyújtotta volna a kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabályt, illetve az hatályosult volna. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke lapunknak azzal magyarázta a Magyar Nemzet által feltárt tényeket, hogy ezeket a cégeket azért alapíthatták, hogy "más más országban is részt vehessenek a kötvények árusításában". Bánki kérdésünkre leszögezte, nem kívánnak vizsgálatot indítani az ügyben.

Megírtuk: a Rogán Antal által 2013-ban kitalált és elvileg a hónap végétől lezáruló letelepedési-kötvény rendszer mára 110-130 milliárd forintnyi hasznot hozott öt, teljesen ismeretlen tulajdonosi hátterű off-shore cég számára. A vállalkozásoknak a korábban Rogán, most Bánki Erik vezette gazdasági bizottság adja meg a kereskedési engedélyt. Arra a kérdésünkre, hogy Bánki tudja-e pontosan ki van a kötvénykereskedő off-shore cégek mögött, a fideszes honatya úgy reagált: "jogi értelemben nincs off-shore cég, aminek nem lehetne látni a tulajdonosi szerkezetét."

Mégsem lehet akárkit lehallgatni?

Továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az MTI-nek azután, hogy a Magyar Nemzet a napokban arról írt, ha a tárca idevágó tervezete hatályba lép, akkor már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon. Völner szerint azonban "ellenzéki politikusok félreértették az új büntetőeljárási kódex tervezetét". Ezzel szemben Molnár Zsolt azt mondta: "a javaslat rossz szándékú, és minden gyanú nélkül lehallgathatnak embereket". Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke szerint a bűncselekmény megelőzésére hivatkozva is elrendelhet műveleteket a hatóság, ezzel viszont vissza is lehet élni.

Batka Zoltán

Lájkoljon minket a Facebook-on is!