Előző
Következő
új cikk

Belföld

NER-kompatibilis klónszervezetekkel egyeztetnek

Népszava|2017. márc 24. 20:45
[A+ A-]

Balog Zoltánt nem zavarja a belterjes egyeztetés FOTÓ: NÉPSZAVA

Bevett gyakorlat az oktatásügyben is, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hoznak döntéseket. Azért, hogy legalább a látszatát megteremtsék a szakmai egyeztetéseknek, sajátos gyakorlatot honosítanak meg: kevéssé kritikus "ellenszervezetekkel" igyekszik legitimálni intézkedéseit a kabinet. A kormányközeliekkel körbeültetett kerekasztal és a NER-kompatibilis pedagógus kar után már a kritikus történelemtanárok egyesületének is van "polgári" klónja.

Az oktatásirányításban is bevett gyakorlat az, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hozzák a döntéseket. Jó példa erre az új Nemzeti alaptanterv (Nat), amelynek koncepcióját állítólag országos szakmai konferenciákon is bemutatták, csakhogy sok szakmai szervezet - például a Civil Közoktatási Platform 59 tagja - hivatalosan még csak nem is hallott erről. Nem tudni, az egyeztetéseken kik voltak jelen, de sejthető, hiszen a kormány már többször leszögezte: számára a köznevelési kerekasztalon kívül nincs egyeztetés. A kerekasztalon pedig, a kormánnyal kevéssé kritikus szervezetek kapnak helyet.

Abból sem csinálnak problémát, ha nem találnak olyan reprezentatív szervezetet, amely egyetértene az orbáni irányvonallal - egyszerűen kreálnak helyette egy baráti klónszervezetet. Lényegében a pedagógus szakszervezetek helyére hozták létre a 2014-ben alakult Nemzeti Pedagógus Kart (NPK). Bár a szakszervezetekkel így sem lehet megúszni a külön tárgyalásokat, az NPK a kormány számára elfogadható módon reprezentálja a pedagógusokat a köznevelési kerekasztalon, hiszen az állami intézményekben dolgozó tanároknak kötelező tagságot írtak elő.

A kar elnökének Horváth Pétert, a győri Révai gimnázium elismert igazgatóját választották, aki olykor kritizálja a kormány intézkedéseit, de nem konfrontálódik, ha észrevételeit figyelmen kívül hagyják. Beszédes a kar eredményeit bemutató dokumentum első pontja: az NPK legfontosabb eredményeként értékelik már azt is, hogy részt vehetnek az egyeztetéseken. Ugyanakkor a káderek sem hiányozhatnak: például az NPK főtitkára, Szeleczki János korábban a Fidesz egri szervezetét vezette, 2006-2010 között a város alpolgármestere volt.

A tanárok mellett az ifjúságot is képviselni kell, ezért jött létre 2012-ben - elvben civil kezdeményezésre - a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT). A szervezet függetlennek minősíti magát, célja a hazai ifjúságpolitika előmozdítása, szorosan együttműködve a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel. Ennek ellenére a NIT-ről nem sokat hallani, de tagja a köznevelési kerekasztalnak, tavaly szeptember óta az Emmi stratégiai partnereként működik. Tagszervezetei között megtalálható például a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa támogatásával létrejött Magyar Ifjúsági Szövetség, amely 2015 óta nem adott hírt magáról, a pártoló tagok között pedig ott van a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is.

Bár nem tagja a köznevelési kerekasztalnak, a kormány az utóbbi hónapokban előszeretettel hivatkozik egy új tanárszervezet, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete (TSZE) állásfoglalásaira. Eddigi működéséből úgy tűnik, a tavaly februárban alakult egyesület a rendszerváltás óta működő Történelemtanárok Egylete (TTE) ellenszervezeteként jött létre, nyilatkozataik feltűnően egyeznek a kabinet álláspontjával. A TTE gyakran élesen kritizálja a kormányt, legutóbb petíciót is indítottak annak érdekében, hogy az idei érettségin is lehessen használni a "régi" történelematlaszt a kötelezővé tett, hibáktól hemzsegő állami helyett. A TSZE szerint az új atlasz használhatóságának megkérdőjelezése csak hisztériakeltés, az megfelel a követelményeknek - ugyanezen a véleményen volt Rétvári Bence államtitkár is. A TSZE tavaly 6,2 millió forintos működési támogatást is kapott az államtól, miközben más szervezetek legfeljebb ennek felére pályázhatnak.

Nem most kezdték

Régóta bevett gyakorlat a Fidesz háza táján, hogy (ál)civil szervezeteken keresztül próbálják a párt érdekeit érvényesíteni. 2010 előtt az akkori médiatörvény szerint a Magyar Televízió és a Magyar Rádió kuratóriumába 21-21, a Duna Tv testületébe pedig 23 társadalmi szervezet küldhetett egy évre tagokat - sorsolás alapján. Ám a jogszabály azt nem tiltotta, hogy egy-egy társadalmi szervezet ugyanazt a jelöltet delegálja, így fordulhatott elő, hogy kialakult a "főállású társadalmi kurátorok" köre. Közülük is a legismertebb, az akkori Fideszhez és a jobboldalhoz közelálló Gráf Csilla, aki legalább tucatszor volt különböző társadalmi szervezetek kurátora.

A kultúrpolitikában sem ismeretlen a módszer: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) jobboldali ellenszervezeteként hozta Makovecz Imre a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA). A jelenleg Fekete György vezette, ultrakonzervatív MMA-t a második Orbán-kormány hozta helyzetbe: 2011-ben köztestületté nyilvánította, a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták, a Nemzeti Kulturális Alap átalakításával az MMA megkerülhetetlenné vált a magyar kultúrára szánt kormányzati pénzek elosztásában.

A színházi életben is van példa hasonló megosztottságra. A Vidnyánszky Attila által vezetett és 2008 novemberében alapított Magyar Teátrumi Társaság felvállalja jobb oldali szimpátiáját, gyakorlatilag a Magyar Színházi Társaság ellenpontjaként jött létre. A Magyar Teátrumi Társaság szerepelt vállalt az előadóművészeti törvény átalakításában.



Juhász Dániel

Lájkoljon minket a Facebook-on is!