Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Történészi szájzár

Népszava|2017. márc 28. 06:01
[A+ A-]

Írásbeli figyelmeztetésben részesítette felettesük, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az '56-os Intézet négy történészét, Rainer M. Jánost, Sárközy Rékát, Eörsi Lászlót és Ungváry Krisztiánt, amiért tavaly nyilatkoztak az '56-os emlékév plakátügyével kapcsolatban - adta hírül a sajtó. Pechükre a renitens historikusok a kormányközeli propaganda intézmény, a Terror Háza vezetőjével, a milliárdos üzletasszonnyal, Schmidt Máriával szálltak vitába.

A történet eleje unalomig ismert: az '56-os forradalom 60. évfordulójára kiadott egyik plakáton Dózsa László színész és a több százmillió forintos adófizetői pénzzel kistafírozott emlékbizottság szerint a nevezett színész látható 15 évesen egy puskával, míg a korabeli fotós a kép alá Pruck Pál nevét írta. Nem hétköznapi név, nem Kovács vagy Kiss, tehát nehéz azt állítani, hogy az amúgy az életét is kockáztató haditudósító hasra ütéssel találta ki a nevet. Az egykori "pesti srác" családja is megerősítette, valóban Pruck Pál látható a fotón.

Sokat elárul a milliárdos üzletasszony és a bizottság történészi elkötelezettségéről, hogy nekik elegendő volt Dózsa állítása, aki egyéb hőstetteiről is szívesen beszélt, bár sajna eddig azokat rajta kívül sem szemtanúk, sem dokumentumok nem támasztották alá.

A történészek példája is igazolja, nem szabad a tényeknek hinni, mert azok csak összezavarnak. Szakály Sándor óta tudjuk például, hogy 1941-ben tizenvalahány ezer hontalan zsidónak számító gyereket, nőt, férfit, időst, fiatalt kiadni a németeknek és az ukrán antiszemita csőcseléknek, majd őket agyonverni, tömegsírba lődözni egyszerű rendészeti intézkedés volt. Kapott is az említett személy egy állami pénzzel dúsan ellátott Veritas nevű műintézményt.

Így '56-ról és az elmúlt ezer évről most már tudjuk, hogy nem az történt, ami történt, hanem amiben némely üzletasszonyok, színészek, udvari "történészek" közmegegyeznek. A filozófusok meghurcolása, renitens történészek megfenyítése után talán már ért a szóból az értelmiség, és igazodik a központi pártvonalhoz.

Aki pedig mégsem, az ne csodálkozzon, ha partvonalon kívülre kerül.

Bihari Tamás biharit@nepszava.hu