Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Ismét divat a lakáshitel

Népszava|2017. márc 28. 05:22
[A+ A-]

Befektetési céllal már alig vásárolnak az emberek ingatlant FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A legnagyobb ingatlanforgalmazó portálok tapasztalatai szerint márciustól ugrásszerűen megemelkedett náluk az érdeklődők száma, annak ellenére, hogy tavaly a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztése miatt a bázis a szokásosnál jóval magasabb lett. A trendekből mégis úgy tűnik, hogy az elmúlt években látott szédítő áremelkedési ütem mérséklődni fog. Újdonság, hogy a vásárlók több mint fele akár hitelt is igénybe venne az ingatlanszerzéséhez.

Az lakásvásárlási szándék ugrásszerű fejlődését mi sem jelzi jobban, mint hogy márciusban az elmúlt év azonos időszakához képest már megközelítette a 25 százalékot a növekedés mértéke – mondta Népszava érdeklődésére Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője mindezt a rendszerükben tapasztalható keresésekre hivatkozva közölte. Ez annak a tükrében különösen kiemelkedő, hogy tavaly a kibővített csok miatt a keresletnövekedés az egyébként hagyományosan gyengének mondható január és februárban is igen magas volt. Erre sikerült „rálicitálni” az elmúlt hetekben. Balogh László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződéskötések számának gyarapodásában ez a fejlődés még nem volt látható, hiszen időbe telik, amíg ezek a lakáskeresők eljutnak addig, hogy meg is vegyék a kiszemelt ingatlant. A szakértő véleménye szerint az adásvételek száma idén még tovább is növekszik a 2016-ra becsült, de még nem publikált mintegy 150 ezer szerződéshez képest. Ha ez valóban megtörténne, akkor ez azt jelentené, hogy 2013-hoz képest mostanra majdnem megduplázódna a szerződések száma, hiszen abban az évben csupán 89 ezer adásvételt regisztráltak.

Ugyanakkor arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt években számottevően drágultak a lakások, az árnövekedés üteme viszont mérséklődni látszik. A drágulásról általánosságban annyi mondható el, hogy a válság előtti ingatlanárak a népszerű területeken meg is duplázódtak. Az áremelkedés mértéke viszont az egyes országrészek között nagy mértékben szóródik, aminek mértéke Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2015-ben - és tavaly is - elérhette akár a 20 százalékos mértéket. Viszont voltak olyan kicsiny települések is, ahol legfeljebb stagnáltak az árak. (Ha egyáltalán sikerült eladni az ingatlant.) További 20 százalékos fejlődés most a "közelben sincs" - figyelmeztetett Balogh László.

Ha az eladási árakat nézzük, akkor ára odáig jutottunk, hogy Budapesten az átlagos négyzetméterár már megközelíti a 500 ezer forintot is, viszont az V. kerületben például még a 800 ezer forintot is meghaladja. A vidéki nagyvárosokban ezzel szemben négyzetméterenkénti átlagár 230 ezer forint körül húzódik, de is nagy szórás tapasztalhatunk. Akadnak olyan városok is, ahol az erős a munkaerő-kereslet mellett a felsőoktatási intézmények oktatóinak-hallgatóinak igénye is nagy. Ezeken a helyeken a "szokásosnál" is jóval többet kérnek lakásaikért az eladók. (Győrben és Sopronban például a fővárosihoz hasonló négyzetméterár sem elképzelhetetlen.) Ehhez képest bőven akad olyan település is, ahol 1,5 millió forintért már takaros családi házhoz lehet jutni, ám még ezen a szinten sem akad vevő.

Balogh László úgy vélte, hogy érdekes év lehet az idei, mert a sok éve nem ismert alku lehetősége alighanem újra megjelenik a nagyobb forgalmú helyeken is. Ilyesmire 2016-ban és előtte is még elvétve sem volt példa. Inkább az volt az általános. hogy a licit felfelé indult, a vevők egymásra is ráígértek.

A drágulás lassulásának azonban egy másik hatása is megjelent. Az ingatlan.com friss kutatása szerint a befektetők aránya csökkenni látszik a vásárlók körében. Míg számarányuk még egy-két esztendeje is 30-40 százalékos is lehetett, addig mostanra a számuk már csak 15-20 százalékosra tehető.

Hiába nőnek a jövedelmek, ez az örvendetes tény a maguknak lakást vásárlók körében a lehetőségeket érdemben nem növeli meg. Az ingatlanhirdetési portál felmérése szerint az idén a lakásvásárlók 56 százaléka kölcsönt is igénybe venne a vásárlásához. Az 50 százalékos arány áttörése mérföldkő lehet, hiszen nagyon mélyről indultunk. Akadt olyan időszak, amikor ingatlanfejlesztők arról számoltak be, hogy szinte kizárólag készpénzes vásárló van a piacon - emlékeztetett Balogh László. Az MNB statisztikáiból kiolvasható, növekedésnek van ugyanakkor egy olyan magyarázata is, hogy roppant alacsony a 0,9 százalékos alapkamat. Ha figyelembe vesszük, hogy lakáshitelt általában 15-20 évre vesz fel az ügyfél, akkor sokan úgy vélik, hogy ilyen alacsony kamatszint nem nagyon lesz a közeljövőben, vagyis most érdemes kölcsönt igényelni. A törlesztőrészletet fixálni lehet, ami megdrágítja ugyan a hitelt, de hosszútávon így is megérheti.

Balogh László beszámolt arról rámutatott a fővárosban az alacsonyabb árú garzonlakások legkeresettebbek. Ha a vidéki adatokat is figyelembe vesszük, akkor az 50-70 négyzetméter közötti ingatlanok iránt érdeklődnek a legtöbben. Az ár tekintetében pedig a 15-20 millió forint közötti lakások iránt van a legnagyobb igény. (A kisebb, 20-40 négyzetméteres, lakások négyzetméterára a fővárosban és a megyeszékhelyeken általában 14-15 százalékkal magasabb, mint a 40-60 négyzetmétereseké.)

Országrészenként nagyon változik az is, hogy mennyi idő alatt cserél gazdát egy ingatlan. Budapesten egy családi házat átlagosan 5, míg egy lakást 3 hónap alatt értékesítenek. Vidéken jellemzően hosszabb ez az idő, sőt van ahol évekig várni kell a megfelelő ajánlatra.

Jól érezzük magunkat az otthonunkban

A Genertel 5000 fős felméréséből kiderült, hogy a magyarok meglepően elégedettek a lakásukat illetően. 93 százalékuk szereti otthonát és ebből kifolyólag háromnegyedük egyáltalán nem tervez költözést az elkövetkező évben, 82 százalék pedig hasznosnak találja a lakásbiztosítását is, csupán 12 százalék tartja azt drágának.

A felmérésben résztvevők 83 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, 12 százalékuk albérletben, 5-5 százalékuk szolgálati lakásban, illetve 5 százalék kertes házban él, 40 százalékuk pedig társasházban vagy sorházban, a többi válaszadó tanyán vagy külterületen.

A felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 93 szaázaléka szereti jelenlegi otthonát. Sőt, a lakásbiztosítással sincsen semmi gondja a 82 százaléknak; hasznosnak találják ingatlanuk és ingóság megőrzése érdekében. Elenyészően találja csak drágának a havi díjat.

Ezzel összefüggően, a magyarok nem szeretnek sűrűn költözni, háromnegyedük jól érzi magát az otthonában. Azok, akik fontolgatják az ország elhagyását idén vagy 2018-ban, alig teszi ki a megkérdezett 5000 fő egy százalékát. A Genertel megkérdezte, mire vágynának az ingatlanukkal kapcsolatosan, ha teljesülhetne egy kívánságuk: a válaszadók közel egyharmada plusz egy szobát szeretne. Ez a kívánság összefügghet azzal, hogy a megkérdezettek közel 30 százaléka legfeljebb 60 négyzetméteres ingatlanban él. Közülük közel 40 százalékánál hárman vagy négyen élnek egy háztartáson belül, feltehetően ők igényelnének még egy extra helyiséget.

Kertre csak 10 százalék, erkélyre/teraszra 12 százalék vágyik, míg felújításra, korszerűsítésre alig 2 százalék.



Ábrahám Ambrus

Lájkoljon minket a Facebook-on is!