Előző
Következő
új cikk

Belföld

Két szinten kettős játékot folytat a Jobbik

Népszava|2017. márc 31. 05:07
[A+ A-]

A Jobbik ma is szélsőjobboldali párt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Jobbik vezetői is tudják, hogy a jövő évi választásokon nem fogják legyőzni a Fideszt. Ennek ellenére szilárd Vona Gábor pártelnök pozíciója – mondja Félix Anikó, az ELTE kutatója, doktorjelölt. A Jobbikot ma is a szélsőjobboldalhoz sorolja, de ebből nem következik, hogy nincs valódi változás a párt politikájában.

- A szélsőjobboldal kutatása a szakterülete. Mit nevez szélsőjobboldalnak?

- Három fogalmat szoktunk használni ebben a témakörben. A radikális jobboldal, bár sok kérdésben szélsőséges nézeteket képvisel, alapvetően elfogadja a demokrácia játékszabályait, a rendszeren belül helyezkedik el. Ilyen a Jobbik is. Az extrém jobboldal viszont kívül helyezi magát a demokrácián. Ilyenek a Jobbikhoz több-kevesebb szálon kötődő paramilitáris szervezetek, például a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A harmadik kifejezés, amit használunk, maga a szélsőjobboldal: gyűjtőfogalom, amibe beletartozik az előbbi két kategória is.

- A Jobbikot változatlanul szélsőjobboldali pártnak tartja?

- Igen, egyértelműen. Nem kell messzire menni, elég, ha csak Toroczkai Lászlót említem. Maradt ugyanolyan szélsőséges figura, amilyen volt, Vona Gábor pártelnök javaslatára mégis bekerült az elnökségbe.

- Akkor mi van a néppártosodással?

- A Jobbik kettős kommunikációt alkalmaz. Az országos politikában próbálja jó színben feltüntetni magát, hogy magához vonzza a mérsékeltebb szavazókat. Helyi szinten azonban mindent elkövet, hogy megtartsa a radikálisokat. Azok, akiknek nem tetszett a kettős játék, nagyrészt már elfordultak a párttól.

- Tehát a Jobbik ugyanaz, ami három-négy éve volt?

- Ezt nem mondtam. A Jobbik politikájában is észrevehető valódi elmozdulás, ami követi a nyugati trendet. A nyugati-európai szélsőjobboldali pártok ma már hajlamosak felkarolni az emberi jogokat, még a melegek, az LMBTQ-közösség jogait is. A háttérben a muszlimellenesség áll, így akarják bizonyítani, hogy az iszlám mennyire nem fér össze az európai értékrenddel. Az iszlámellenesség magyarázza az egyes nyugati szélsőjobboldali pártokra kifejezetten jellemző Izrael-barátságot is.

- Még nem vettem észre, hogy a Jobbik túlzottan Izrael-barát lenne.

- Mert nem is az, de az erős antiszemita retorikából határozottan visszavett, és az eddiginél lényegesen nagyobb nyitottságot mutat a zsidóság iránt. A régebbi iszlámbarát próbálkozásoknak már nincs nyomuk. Közben a cigányellenesség is kezd kikopni a jobbikos politikusok beszédeiből. Most éppen a parlamenti felszólalásaikat elemzem. Tavaly egész évben csupán kétszer hozták szóba a „cigánybűnözést”, míg korábban egy-egy ülésnapon akár többször is. A melegekkel kapcsolatban is finomodott a párt álláspontja.

- Vizsgálta a Jobbik szerveződési stratégiáját is. Mit talált?

- Több más felmérés mellett a Gregor Anikóval készített közös kutatásunk is kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egyáltalán érdeklődnek a politika iránt, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Jobbikra, mint más pártokra. A magyarországi szélsőjobboldal esetében mindig is meghatározó volt a mozgalmi, szubkulturális jelleg. A Jobbik ilyen szempontból nincs kivételes helyzetben, de a 2006-os kormányellenes utcai demonstrációk és zavargások megerősítették a mozgalmi vonalat. A Jobbik, miközben pártként működött, igyekezett különbözni a hagyományos pártoktól: zenei irányzatokat és eredettörténeti mítoszokat is magában foglaló alternatív identitást hozott létre.

- Ennyi a titok?

- Van még valami. A Jobbik felismerte: ahhoz, hogy országos lefedettségű párttá váljon, a kis településeken is szervezetekre és irodákra van szükség.

- Gondolja, hogy a baloldalnak ez még nem jutott eszébe?

- Nyilván eszébe jutott, de a megvalósításhoz előbb tennie kell azért, hogy visszaszerezze a hitelességét.

- A sok irodához sok pénz kell. A Jobbiknak miből futotta rá?

- Az anyagi kérdések vizsgálata nem része a kutatásaimnak. Annyit azonban a terepmunkáim alapján elmondhatok, hogy rengeteg helyi jobbikos ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként, lelkesedésből dolgozott a pártért. Ne higgye senki, hogy a Jobbik olyan csodaszert talált fel, ami másnak nincs a birtokában.

- A legtöbb felmérés szerint a párt népszerűsége visszaesett, jobb esetben is csak stagnál. Lehet, hogy nem jött be az irányváltás?

- A Jobbik átmeneti korszakában van. Az úgynevezett cukiságkampány 2013 őszén kezdődött, azóta túl kevés idő telt el, mindössze három és fél év. Korai lenne mérleget vonni.

- Csakhogy jövőre parlamenti választás lesz. Vona Gábor megígérte, hogy felajánlja lemondását, ha nem győzik le a Fideszt.

- Biztosra veszem, hogy a Jobbik hosszabb távra tervez. A párt vezetőinek is pontosan tudniuk kell, hogy most irreális elvárás a győzelem. Bármit ígért Vona Gábor, nem hiszem, hogy a közeljövőben bukni fog. Amennyire látom, a pártelnöknek még viszonylag gyenge választási szereplés esetén is szilárd a pozíciója.

Czene Gábor

Lájkoljon minket a Facebook-on is!