Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Lázár kamuzik a rezsicsökkentésről

Népszava|2017. ápr 1. 05:21
[A+ A-]

A hazai gázárak – a nemzetközi tendenciák ellenére – három éve nem változtak FOTÓ: PROFIMEDIA

A kormánynak nincsenek bizonyítékai arról, hogy ha az Európai Unió rezsielvei érvényesülnének, akkor nálunk 30-200 százalékkal nőnének a díjak. Sőt, szakértők szerint hosszú távon inkább tovább csökkennének. De a kormány nem alkuszik.

A hamarosan kezdődő „nemzeti konzultáció” kapcsán Lázár János kancelláriaminiszter a heti Kormányinfón immár sokadszorra azzal fenyegette meg a társadalmat, hogy ha „Brüsszel szándékai szerint a cégek határoznák meg a hazai energiaárat, 30-40-50 százalékkal” nőne a rezsi. Igaz, néhány hete még 100-200 százalékot becsült.

Lapunk elkérte a Miniszterelnökségtől a tárcavezetői becslés alapjául szolgáló tanulmányokat. Hosszú válaszlevelükben azonban ilyesmit nem véltük felfedezni. A kancellária emlékeztet arra, hogy a központilag meghatározott magyar ár az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Véleményük szerint a piaci („a cégek által meghatározott”) díjak nem alacsonyabbak a kormányzatiaknál.

Ez az állítás ugyan igaz, de a szakértők korábbi vizsgálata mégsem mutatott összefüggést a rezsidíj piaci, vagy kormányzati meghatározottsága, illetve annak mértéke között. Ebből azt következik, hogy a piaci rezsi is lehet mélyen. A hazai díj kétségkívül igen alacsony, de az Európai Unió inkább a háztartások költségeit csökkentené, inkább a fogyasztási időpontok átterelésével, lakásszigeteléssel és a legrászorultabbak külön díjával.

Lázár János szerint e tárgyban több kötelezettségszegési eljárás zajlik, és per is indul Magyarország ellen. Az erre vonatkozó kérdésünkre adott válaszuk alapján viszont csak egy ilyen vizsgálatról tudnak, illetve hasonló indulhat a mostani árvita miatt is. Perről ugyanakkor nem tettek említést.

Annak kapcsán, hogy az ügyben nem látnak-e lehetőséget számos más tagállamhoz hasonló kompromisszumra, hosszú választ küldtek, ami úgy foglalható össze, hogy nem. Arra a kérdésünkre, pedig hogy mit tennének, ha a lakosság inkább az olajárkövető rezsivágás és a támogatott lakásszigetelésen keresztüli költségcsökkenés mellett tenne hitet, úgy feleltek: a magyar embereknek elég nagy tapasztalatuk van arról, mekkora volt a rezsiterhük, amikor „ki voltak szolgáltatva a külföldi energiacégeknek”; illetve hogy árpolitikájukat az emberek véleménye alapján határozzák meg.

Mindemellett hosszasan ismételte a Miniszterelnökség válasza a Fidesz ismert rezsifordulatait, amelyek többségét szakértők már többször cáfolták.

Erősen túloz Lázár János, ha úgy véli, hogy az uniós elvek szerinti, szabadáras piac 30-50-200 százalékos rezsiemelkedést okozna – mondta érdeklődésünkre Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. szakértője, aki kezdetben ugyanakkor nem zárna ki egy átmeneti drágulást sem. A magyar piac ugyanis fejletlen, belépni csak drágán lehet, és egy ilyen szándékot rejtett tényezők akadályoznak. De ne feledjük, a lakások szigetelése is pénzbe kerül (még ha az unió támogatná is). Mindez azonban már magába foglalná a későbbi árcsökkenést, amivel számlánk akár a mostani alá is süllyedhetne – fogalmazott.

Stafírozzák az állami gázipart
Április elsejétől nőtt a lakosságot gázzal ellátó állami Főgáz Zrt. árrése – derül ki a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletéből. Egyszersmind többet is kell fizetni a termékért a szintén állami MVM Zrt. tulajdonában lévő nagykereskedőnek, a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nek is. A lakossági árak három éve (a nemzetközi áresés ellenére) nem módosulnak. Emellett a kabinet a jelenlegi 915 millióról ismét a korábbi 1,2 milliárd köbméterre növeli a stratégiai gázkészletet. Az eredetileg a Gyurcsány-kormány által meghatározott szintet a Fidesz-kabinet csökkentette le pontosan nem látható okokból. Az így adódó ki- és betárolási feladatok viszont lehetőséget biztosítottak a kormányfőhöz közel álló MET energiakereskedő fura, az állam megcsapolásaként értelmezhető ügyleteihez. Barta Judit szerint, ha a kormány a gázpiac állami szereplői bevételét növeli, akkor – változatlan végárak mellett – a vezetékeket üzemeltető külföldiek bevételei csökkenhetnek. A stratégiai készleteket pedig a hideg tél miatt emelhetik vissza.



Marnitz István

Lájkoljon minket a Facebook-on is!