Előző
Következő
új cikk

Belföld

Balatoni halért „bombázzák” a vendéglősök a minisztert

Népszava|2017. ápr 7. 05:09
[A+ A-]

A horgászok még próbálkoznak, de kérdés, vajon érdemes-e küzdeniük FOTÓ: NÉPSZAVA

A balatoni vendéglátósok nem adják fel: ismét a földművelésügyi miniszterhez fordultak, hogy újra lehessen balatoni hal a tóparti éttermek, halsütödék étlapján. A halászat betiltása óta a negyedik „helyihalmentes” nyári szezon jöhet a magyar tenger partján…

A Balatonon tiltotta meg először a miniszter a halászatot, 2013. decemberében (azóta ezt már országossá terjesztették ki), utána mondta egy siófoki konferencián Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára: az a balatoni hal, amit annak mondunk, miért ne titulálhatnánk így a Balaton vízgyűjtőjének tógazdaságaiban nevelkedő pikkelyeseket is? A tóparti vendéglátósok azonban másként gondolják. Ők 2013 decembere óta nem tudnak legálisan balatoni halhoz jutni, hiszen a horgász nem adhatja el a zsákmányát. Először 2014-ben „bombázták” javaslataikkal Fazekas Sándor minisztert, akkor eredmény nélkül. Most újabb „támadásba” lendültek. Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa azt mondta a Népszavának: a tópart vendéglátósait és borászait tömörítő Balatoni Kör javaslata a miniszter asztalán van, várják pozitív elbírálását, mert azt nem tartják helyénvalónak, hogy a tógazdasági halra „fogják rá”, hogy balatoni. Úgy vélik, szabályozott és ellenőrzött módon újra lehetővé kell tenni,hogy a parti éttermek és halsütödék balatoni halhoz juthassanak.

A tudós szerint is halászni kéne
Vissza kéne állítani a szelektív halászatot, vagy sem? Ebben a jelek szerint a balatoni tudós és az állami tulajdonú balatoni halas cég vezetője sem ért egyet. G. Tóth László, a tudományos akadémia Balaton-kutatással foglalkozó tihanyi intézetének vezetője azt mondta egy minapi siófoki konferencián: a horgászturisztikai terveket a tó halállományához kell igazítani, márpedig a Balaton vízminőségének javulásával jelentősen csökken a tó haleltartó képessége, következés képpen egyre kevesebb a hal a vízben. A halállomány harmadát még mindig az oda nem való, 1972 és 83 között betelepített busa teszi ki, s G. Tóth szerint szükséges volna a korábbinál hatékonyabb halászata.

Több irányból is éri „támadás” ez ügyben mostanában a szaktárcát, információnk szerint az LMP komplett törvénymódosítási javaslattal is előállt, melynek kidogozója Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő, aki éppen a balatoni halászat betiltása miatt távozott saját elhatározásából a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. éléről 2013. decemberében. Koncepciója szerint lehetővé kéne tenni a Balatonon az ökológia célú szelektív halászatot, tehát elsősorban a tájidegen fajokra mennének (legfőképpen az őshonos halfajok eleségét is pusztító busára), a halászat melléktermékeként kikerülő őshonos halak (keszeg, ponty, süllő, stb.) pedig a gasztronómiát szolgálnák, mégpedig a vízparti vendéglátóhelyek számára, s a tógazdasági halakénál magasabb áron kerülhetnének csak forgalomba.

A Népszava érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztérium azt írta, tárgyalnak a balatoni hal témájában a vendéglátósokkal, koncepciójukról a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bevonásával szakmai elemzést készít a tárca. Szerintük a balatoni halászat leállítása bevált, bővültek a horgászlehetőségek, nőtt a horgászjegyek eladásából származó bevétel. S ma is be lehet szerezni jó minőségű, a vendéglátás igényeit kielégítő halat a tókörnyéki halastavakból. Megjegyzik továbbá azt is: az ökológiai célú halászatnak ma sincs jogszabályi akadálya, hiszen 2015. májusában csak a kereskedelmi célú halászat engedélyezése szűnt meg a hazai természetes vizeken.

Márpedig kereskedelmi halászat már 2013 decembere előtt sem folyt a Balatonon. Füstös Gábor úgy látja, ökológiai célú halászat a jelek szerint azért nem folyik, mert a politikai szempontok felülírják a szakmaiakat… – A védett halfajokból 2013-ig úgy évi tíz tonnát fogott ki a halászat, a horgászok ugyanezekből ötszáz tonnát – így Füstös. – Miért is volt hát annyira káros a halászat? Vagy csak démonizálták néhányan, önös érdekek szerint, a politikai szereplők meg közvetlen tapasztalat híján bedőltek ennek?

„Kinek az érdeke? – tette fel a kérdést a Balatoni Kör egyik név nélkül nyilatkozó tagja. – Lehetnek olyanok, akiknek gazdasági érdeke a balatoni hal „blokkolása”, az, hogy ne kerüljön piacra, mert az erősebb volna...”

Orbán Viktor is rácsodálkozott
Tavaly sajtóhírek szerint egy kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök csodálkozott rá: miért nincs balatoni, tiszai hal a balatoni, tiszai éttermekben, halsütödékben? A kérdés állítólag azzal jutott nyugvópontra, hogy Varga Mihály miniszter azt felelte: a balatoni éttermesek hozzá tudnak jutni a halhoz, ha akarnak.
Csakhogy ez nincs így. Jó néhány éve egy balatoni séf egy televíziós riportban „vallotta be”: horgászoktól vásárolja a halat. Akkor azonban még folyt halászat a Balatonon, így legalizálni lehetett azt is…
A tóparti önkormányzatok érdekvédelmi szervezete, a Balatoni Szövetség tavaly felvásárlói hálózat létrehozásának ötletével állt elő, az engedéllyel rendelkező horgászok által fogott balatoni halat a balatoni polgármesterek szerint akár így is lehetne értékesíteni. Ezt azonban nemcsak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartotta képtelenségnek, hanem maguk a horgászszervezetek is, mondván: ezzel szinte legalizálnák a halorzást, s a pecások egyébként se kereskedjenek…

Fónai Imre írása a Népszavának

Lájkoljon minket a Facebook-on is!