Előző
Következő
új cikk

Belföld

Norvég Alap - Újabb vita a kormánnyal

Népszava|2017. ápr 7. 05:05
[A+ A-]

Olaf Berstad nagykövet szerint Norvégia a civileknél hagyná a pénzosztást FOTÓ: KELEMEN VARGA ROLAND

Veszélybe kerülhet a Norvég Alap soron következő támogatási ciklusának 60 milliárd forintos pénzkerete, mivel az Orbán-komány nem hajlandó a civilekre bízni a társadalmi szervezeteknek szánt juttatások odaítélését – hangzott el az eddigi támogatások felhasználását értékelő tegnapi konferencián. Az eseményen az is kiderült, hogy az alap jövőjére a civil törvény kormánypárti módosításának szándéka is árnyékot vet.

A most befejeződött második ciklusban négy év alatt 448 programot támogatott a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). A civileknek szánt pénzkeret a „nagy” norvég alapnak (amelynek fejében Norvégia tagja lehet az EU egységes belső piacának) csak egy kis töredéke. A társadalmi szerveztek számára azonban ez a legfontosabb, hiszen civil programokat pénzelnek belőle, és a pénzosztást is a civilek végzik. Éppen ennek kívánt véget vetni az Orbán-kormány, amikor már a 2014-es választások után támadni kezdte a norvég alap civil keretét, többek között LMP-s pártkötődéssel vádolva a pénzosztókat. Az adószámok felfüggesztésével, házkutatásokkal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bekapcsolódásával és (a kormányzat részéről) súlyos vádakkal tarkított offenzíva végül teljesen eredménytelenül végződött, mivel semmilyen érdemi szabálytalanságra illetve politikai részrehajlásra nem találtak bizonyítékot. Mára az összes eljárás lezárult, ám az Orbán-kabinet továbbra sem hajlandó beletörődni abba, hogy legyenek olyan társadalmi szervezetek Magyarországon, amelyeknek a finanszírozásába a kormány nem szólhat vele. Úgy tudjuk – és ezt a tegnapi budapesti NCTA-konferencián közvetve Olav Berstad norvég nagykövet is megerősítette –, hogy a magyar és a norvég kormány között továbbra is komoly véleménykülönbség van a civil pénzek felhasználását illetően.

Ahogyan Móra Veronika, a pénzosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány igazgatója a Népszava kérdésére megfogalmazta, a civilek támogatása írásban rögzített prioritása a Norvég Alapnak, vagyis a társadalmi szervezetek elkülönített dotálása nélkül az alap működése nem képzelhető el. Hogy a pénzt ki osztja szét (pályázati úton) a civilek között, azt alapesetben a Brüsszelben működő finanszírozási iroda dönti el (és a szervezet mindig a civilekre bízza a pályáztatást), de ettől a sémától kivételes esetben el lehet térni. Az Orbán-kormány most erre hivatkozik, de a saját akaratán kívül semmivel sem indokolja, hogy mitől lenne kivételes a helyzet – a norvég fél pedig ragaszkodik hozzá, hogy továbbra is a civilek kezeljék az NCTA-t. A konferencián Olav Berstad utalt rá, hogy ha a civil alap ügyében nincs megállapodás, akkor a teljes Norvég Alap működése megkérdőjeleződhet, vagyis a kormány politikai szempontjainak erőltetett érvényesítése miatt kérdéses a következő támogatási ciklusra biztosított 200 millió euró (mintegy 60 milliárd forint) sorsa. A nagykövet a civil törvény tervezett kormányoldali módosítása miatt is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy a külföldi támogatást kapó civilek megbélyegzése (ami az NCTA kedvezményezettjeit is érintené) szintén kihatással lehet az alap jövőjére.

A konferencia kormányzati és civil résztvevői egyébként egyöntetűen eredményesnek nevezték a most lezárult második finanszírozási ciklust, kifejtve, hogy a norvég pénzből támogatott 448 projekt túlnyomó többsége sikeres volt, a vállalásokat és a sikerparamétereket jellemzően túlteljesítették, több százezer emberhez juttatva el a programokat. Különösen hasznosnak nevezték azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a civilek állami szereplőkkel működtek együtt (például a büntetés-végrehajtás területén, ahol a fogvatartottak és családtagjaik közötti kapcsolatépítésben, a börtönrádiók létrehozásában, illetve a fiatalkorú fogvatartottak részvételével színpadra állított produkciók tető alá hozásában segített az NCTA – utóbbiak közül az egyik a Pécsi Nemzeti Színház műsorára is fölkerült).

Kérdésünkre Móra Veronika is megerősítette, hogy a folytatásra árnyékot vet a civil törvény tervezett módosítása: mint kifejtette, az alap működése rengeteg civil energiát szabadított fel, és attól tartanak, hogy az új szabályozás nem csak a kezdeményezőkészséget fogja korlátozni, de létükben is fenyegetheti az NCTA segítségével tevékenykedő szervezeteket.

Hargitai Miklós

Lájkoljon minket a Facebook-on is!